// 2024. november 26., kedd // Virág
népszavazás

Kell-e még a nép, vagy inkább tiltsuk ki az akolból?

// HIRDETÉS

Tudják, az a sok hülye, bunkó, birka, satöbbi, aki időnként népszavaz.

A Brexit hatására egyre több olyan kommentár jelenik meg, melyek vitatják a népszavazást, mint döntéshozatali eljárást. Persze, eddig is létezett egy nagy adag szkepticizmus a „nép” hangját illetően, de a Nagy-Britanniában lezajlott esemény után sokan érzik magukat feljogosítva arra, hogy lenézően beszéljenek a tudatlan, ellenséges és manipulálható tömegekről. Az eurolelkesek, legalábbis Romániában, egyetlen gát, egyetlen kis skrupulus miatt nem követelték – egyelőre – a népszavazás betiltását. Azok többsége, akik nemcsak sajnálják az esetet (ami természetes), de egyenesen populizmussal, ostobasággal, sovinizmussal és más egyebekkel vádolják a briteket, úgy tűnik, a Băsescu-rezsim volt támogatóinak és ezáltal, elkerülhetetlen módon, a szenátus felszámolásáról szóló (karikatúrába illő) népszavazás nagy védelmezőinek soraiból kerülnek ki. De ezeken a kis fenntartásokon lassan-lassan túl fognak lépni, és egyre több olyan felszólalásnak leszünk tanúi (ebben van egy logikai szükségszerűség), melyek olyan politikai rendszert támogatnának, melyben a népszavazást azzal az érvvel kellene betiltani, hogy az (alapvetően felelőtlen) tömegek legalacsonyabb rendű ösztöneit szolgálja ki és a „többség zsarnokságához” vezet. Mindenesetre mindazt, ami számukra undorítónak tűnik, mint például a köztereken zajló tüntetések és általában véve a kollektív megnyilvánulás bármilyen formája, negatív érvként fogják felhozni.

A népszavazást, a nép szuverenitásának kifejeződését valójában már régóta vitatják Európában,

bár eddig még senki sem merte nyíltan kimondani. Az európai alkotmány tervezetéről Franciaországban és Hollandiában tartott népszavazásokat gyakorlatilag semmibe vették. Írországot pedig egyszerűen arra kötelezték, hogy kétszer szavazzon. Odáig is elmentek, hogy Nagy-Britanniában egy petíciót kezdeményeztek a népszavazás megismétlésére, ami abszurd dolog, de azért láttuk, hogy mekkora lelkesedést váltott ki az eurofilek körében.

A téma mindenféle ellentétes érzést vált ki, többek között a közelmúlt román politikájával (ld. az elnök leváltására kiírt népszavazás) kapcsolatosan is, de tudatában kellene lennünk annak, hogy valami nagyobb szabású dologról van szó, mely túllép a helyi rivalizálásokon, bár azokat is magába foglalja. Egy széles körű népi konzultáció legitimitásának elfogadása vagy ellenkezőleg, annak elutasítása az az útkereszteződés, ahova most elérkeztünk.

Két nagy tendencia körvonalazódik a kontinensen: egyrészt a döntés kis számú egyén kezében összpontosul, másrészt, erre válaszul, felerősödőben vannak a lényegében véve több részvételi demokráciát követelő mozgalmak. A felmérések azt mutatják, hogy ha Olaszországban ma tartanának választást, azt nem Renzi kormányfő pártja nyerné meg, hanem az Il Movimento 5 Stelle. Rómában, különben, a polgármesteri tisztséget e párt jelöltje, Virginia Raggi nyerte el. Azért a legjobb példa az olasz, mert nem illeszkedik bele szigorúan a baloldali tendenciákba (Sziriza, Podemos), sokkal jobban kiemelve a részvételiség gondolatát.

A világot nyitott szemmel figyelők számára nyilvánvaló, hogy

Európa nem vált ki nagy lelkesedést a tömegekben,

így a következő a gond: figyelmen kívül hagyjuk-e a népeket, egy új „arisztokrácia” által vezetett új Európát építve? Vagy meghallgatjuk a nép üzenetét, lefékezve és másfelé irányítva a projektet? Az első vonalbeli európai politikusok egyáltalán nem hagyják figyelmen kívül a helyzetet és éppen ezért beszélnek „egy jobb, polgárai igényeire jobban odafigyelő Európáról”. De mit számít egy jobb és jobban odafigyelő Európa? Az egyetlen mód, amivel a mai eurofil elit igazán „odafigyelőnek” bizonyulhat, az, ha a döntéshozatal legitim módjaként fogadja el a népszavazást. De ez önmaga megtagadását jelentené.

Következésképpen nem lehet alkut nyitni az Európa helyzetét meghatározó feszültségről. Abban áll a drámaisága, hogy csak az egyik vagy a másik oldalon állhat az ember, és nem lehet odafigyelő a népek hangjára, ha vitatja egy népszavazás eredményét, „populista” tévedésnek minősítve azt.

Amiről eddig nem beszéltek, az, hogy a britek valójában ebből a dilemmából akarták kiszakítani magukat. A különálló fejlődés mellett döntve nemcsak a monarchiát fogják konzerválni, de a régi képviseleti demokráciát is, annak részvételi hangsúlyaival, és továbbra is javíthatatlan „konzervatívoknak” fognak látszani. Ami minket, többieket illet, valószínűleg továbbra is beszélni fogunk a demokráciáról, implicit módon eltérő, ha nem éppenséggel ellentétes jelentésekkel ruházva fel és megjátszva, hogy megértjük egymást. Majd elválik, hogy meddig.

 

A címet, alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: joytomyheart.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS