Ez az a helyzet, amikor a becsületbíróság tagjait megnézve akárki büszke lehetne arra, hogy megvonták tőle a kitüntetést. És ezt még néhány román is belátja.
„A Románia Csillaga Érdemrend Becsülettanácsa szerdán úgy döntött, hogy Románia Nemzeti Napja, december 1-e tiszteletben nem tartása miatt visszavonja ezt a kitüntetést az RMDSZ vezetőjétől, Kelemen Hunortól”.
Ez áll a hírben. Rövid, egyszerű, tömör. De politikai érdekek óceánjai és etnikailag irányított tisztességtelenség hegyei állnak mögötte. A vadrománok mindenképpen gyalázni fognak, de néhány dolgot elmondanék azoknak, akiknek van türelmük ezt végigolvasni.
ez az ember művelődési miniszter volt, amikor Emil Constantinescu volt Románia elnöke. Nem tudom, hogy jó miniszter volt-e, vagy rossz, nem emlékszem és az „archívumokban” sem akarok kotorászni. Mindnyájan látjuk, hol tart Románia kultúrája 27 évvel a forradalom után, és ha minden rendben van és elégedettek vagyunk, akkor elégedettségünkhöz Kelemen Hunor is hozzájárult. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy ez az ember nem érdemelte meg a kitüntetést – legalábbis a mi szemszögünkből nézve.
Ha egy becsülettanács eldönti, kitől vonja vissza a kitüntetést, akkor logikusan szintén egy becsülettanács az, amelyik benyújt Románia elnökének egy listát az erre a kitüntetésre javasolt jelöltekről. Ha Emil Constantinescu kitüntette ezzel az érdemrenddel Kelemen Hunort, akkor ez azt jelenti, hogy egyes pártok, szakmai szervezetek és minisztériumok tagjai ezt így akarták. Nem tudom, hogy kik voltak 2000-ben, amikor Constantinescu osztogatott érdemrendeket és kitüntetéseket, de nem nehéz elképzelnem, ha megnézem azok listáját, akik most alkotják a Románia Csillaga érdemrendet Kelemen Hunortól visszavonó becsülettanácsot. Máris felsorolom őket: Ionel Haiduc akadémikus, Constantinescu Degeratu tábornok, Costin Georgescu, Şerban Brădişteanu, Mircea Geoană, Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea. A „hét mesterlövész” közül csak öt szavazott a kitüntetés visszavonása mellett, Ionel Haiduc akadémikus hiányzott, egy pedig tartózkodott. Nem lehet tudni, hogy ki, mert a szavazás titkos.
Ionel Haiduc akadémikust csak hallomásból ismerem, és nem alapozok ilyenfajta információkra. Jó, hogy hiányzott. A többieket viszont eléggé ismerjük. Degeratu tábornok nem szavazhatott másképpen, védelmi miniszter volt és a katonák nem ismerik a szürkét, náluk csak fehér vagy fekete van. Costin Georgescu
aminek hazánk nemcsak egyes szomszédos idegen hatalmak részéről, hanem holmi békés tüntetők részéről is ki van téve, akik „gyanús” szlogeneket hangoztatnak a Győzelem (Victoriei) téren… Őszintén szólva, más elvárásaim lennének a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) egyik volt vezetőjétől. De Georgescu úr is megöregedett, a sasszeme már nem a régi. Ott is kémeket lát, ahol nincsenek. A többiekről mit mondjak?... Az orvos Brădişteanu Adrian Năstase szappanoperájában szerepelt és bűnpártolásért elítélték. Az „oktondi” Geoană (Ion Iliescu jellemzése – a szerk.), az „abramburica” Andronescu (a kaotikus „oktatási reformja” miatt az abrakadabra és zagyvaságot jelentő „brambura” szavakból képzett gúnynév – a szerk.), vagy a folyamatosan ereklyéket csókolgató Firea? Miféle erkölcsi garanciákkal szolgálhatnak ezek a „mesterlövészek”, amikor Románia nevében döntést hoznak Románia egyik érdemrendjének visszavonásáról?!
Nem tudom elfojtani az azzal a könnyedséggel kapcsolatos helytelenítésemet, amivel ezeket az érdemrendeket és kitüntetéseket osztogatják és visszavonják. Ez történt nemrég Tőkés László lelkésszel is. Méghozzá jogosan, mert az 1989-es forradalom egyik „hősével” szemben mindnyájunknak más elvárásaink lennének. De miért kellene annyira rendkívüli „kulturális érdemekkel” meggyanúsítani egy politikai miniszteri tisztség gyakorlásában Kelemen Hunort?! És főleg miért kellene a mennyezetig ugrani, amikor ugyanannak a politikus hangot ad a december 1-e elleni álláspontjának?! Felejtsük el, hogy magyar etnikumú? Vagy tegyünk úgy, mintha meglepődnénk Kelemen Hunor RMDSZ-vezető román állammal szembeni lojalitásának hiányán? Ez az ember mindig is ugyanolyan volt, mindig is ugyanúgy gondolkodott, most csak kimondta azt, amit gondol. Tapintatlanul, de becsületesen és őszintén – ahogy azt maga is elismeri.
Nem tudom, mit tesz majd Iohannis elnök, mert övé az utolsó szó ebben a hét mesterlövészről és egy érdemrendtől megfosztottról szóló filmben. Én sem tudom, mit tennék, nehéz ellenállni a csábításnak, hogy leckét adjon az ember lojalitásból egy magyar etnikumúnak, volt miniszternek, egy erdélyi és nemcsak erdélyi románok által annyira bírált párt jelenlegi vezetőjének. Jobban szerettem volna, ha nem jutunk idáig, sűrűbb szitát vettem volna a Becsülettanács „tiszteletreméltó” lovagjainak, amin átszűrik ezeket az érdemrendeket és kitüntetéseket…
Ami pedig azt az okot illeti, amiért visszavonják a kitüntetést Kelemen Hunor úrtól, csak megismételni tudom, amit már annyiszor leírtam: nem kérhetjük a magyaroktól, hogy szeressék 1918. december 1-ét, számukra ez egy szerencsétlen nap. Igen, kérhetünk tőlük lojalitást és tiszteletet a román állam iránt, melyben élnek és dolgoznak, de attól tartok, hogy ezek a hozzávalók már a román etnikumúak „nemzeti csorbájából” is kezd hiányozni. Ide vezettek a forradalom utáni Románia összes kormányzásának „fenséges eredményei”.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.
Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Ideiglenesen felfüggesztették egy szentegyházi strand, valamint egy gyimesfelsőloki wellnessközpont működését – számol be az Agerpres. A létesítmények a hiányosságok orvoslása után újra kinyithattak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.