Kelemen: Az RMDSZ-nek nincs szüksége erkölcsi kódexre

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor nem hiszi, hogy abban az időszakban, amikor kormánytársa volt Gabriel Opreának (2009–2012), ez utóbbi személyes célokra használta volna a MApN (Honvédelmi Minisztérium – a szerk.) helikoptereit. Kelemen a levélben szavazásról szóló törvénytervezetről azt mondja, hogy „rosszul összeállított projekt”, mely több szempontból alkotmánysértő is.

Az RMDSZ vezetője azon a véleményen van, hogy a Parlamentnek nem kellene sietnie a törvény idei elfogadásával, mert a hatályos törvény alkalmas a parlamenti választás megtartásához. Kelemen Hunor azt állítja, hogy Románia nem másolhat le egyszerűen egy másik országban működő, a levélben történő szavazásra vonatkozó törvényt, mert „nem másolhatjuk le az egész társadalmat és nem lehet az egész mentalitást áthelyezni egyik országból a másikba”, a román közigazgatás pedig nem működik hatékonyan. Ami az RMDSZ összeférhetetlenséggel vádolt parlamenti képviselőit illeti, a Szövetség semmilyen lépéseket nem fog tenni és hagyni fogja, hogy a dolgok a saját kerékvágásukban haladjanak. Kelemen másrészt azt mondja, hogy az RMDSZ-nek nincs „szüksége” „erkölcsi kódexre” és a jelöltek kiválasztására vonatkozó jelenlegi standardok elégségesek.

Sabina Fati: Több mint 4 évig kormánytársa volt Gabriel Opreának. Jól ismeri?

Kelemen Hunor: Nem ismerem túl jól, abban az értelemben, hogy sohasem voltunk együtt a szabadidőnkben.

A Boc-kormányban, vagy később, a Ponta-kormányban, amíg ön is a tagja volt, szó volt arról, hogy Gabriel Oprea személy célokra használta a MApN-hez tartozó helikoptereket, hiszen védelmi miniszter volt?

Nem.

Még nem hivatalosan sem? A sajtóban bizonyítékok jelentek meg ezzel kapcsolatosan.

Nem. Nem láttam és nem is hallottam semmit, tehát semmit sem tudok megerősíteni. Nem is hiszem. Azt hiszem, hogy a védelmi miniszter a helikoptert is használja, de nem személyes célokra. Például, ha Aradra megy, egy amerikaiakkal közös hadgyakorlatra, gyanítom, hogy helikopterrel megy.

Arról volt szó, hogy egy Déván tartott UNPR-ülésre ment helikopterrel.

Ezt nem tudnám megerősíteni. Nem láttam ilyen helyzetben Gabi Opreát.

Ön szerint a miniszternek le kellene mondani azzal a balesettel kapcsolatosan, melyben meghalt a Gabriel Opreának utat nyitó rendőr?

Nem vagyok Oprea úr politikai tanácsadója, hogy javaslatokat tegyek neki.

Én tettem volna egy lépést hátra,

legalább, amíg a vizsgálat tart és aztán visszatértem volna.

Azt mondta, hogy alkotmánysértő a levélben szavazásról szóló törvény tervezete, de mivel egyik párt sem áll önök mellé, nem tudnak elég aláírást összegyűjteni, hogy megtámadják az Alkotmánybíróságon. Mit tehetnek?

Egyelőre benyújtottunk minden olyan módosító javaslatot, melyeket a Szenátusban is alkalmaztunk. Elsősorban azt mondjuk, hogy a jövő évi parlamenti választás esetében minden állampolgár számára biztosított a szavazási jog, a külföldön élőket is beleértve: létezik a 43. számú választókörzet 2 szenátorral és 4 képviselővel, regisztráció alapján minden 100 választóra új szavazókört nyitnak a törvénynek megfelelően, tehát nem kell soroktól és zsúfoltságtól tartani, ha a szervezés megfelelő. Mindenki egyénileg szavazhat a szavazófülkében, tehát biztosított a szavazás titkossága és biztonsága. Az elnökválasztásra a dolgok nincsenek biztosítva, és azt javasoltuk, hogy ebben az új törvénytervezetben az elnökválasztást rendezzük: ebben az esetben egyetlen, az országos választókörzet létezik, mert a szavazás az egész országban zajlik, ugyanakkor az alkotmány szerint az elnök a diaszpóráért is felelős, így megoldást kell találnunk erre, és van időnk valami komoly dolgot kigondolni. A jelenlegi törvénytervezetben van néhány komoly aberráció, azon kívül, hogy alkotmánysértő, még alkalmazhatatlan is. A 13. cikkelyben, például, az áll, hogy azok, akik regisztráltak és levélben akarnak szavazni, azok maguk is kinyomtathatják a szavazólapjukat.

Azokban az országokban, ahol létezik a levélben szavazás, a szavazólapok valóban rendelkeznek bizonyos biztonsági elemekkel. Sok bíráló azt állítja, hogy ez a törvénytervezetet tudatosan írták alkotmánysértő formában. Osztja ezt a véleményt?

Nem, ez csak egy rossz törvény. Például, a románok külföldön választhatnak, hogy levélben szavaznak, vagy közvetlenül, ami diszkriminatív az itthoniakkal szemben.

Románia közigazgatási szempontból nincs felkészülve egy ilyen rendszerre.

Emlékezzen vissza, hogy azt sem tudjuk, hány szavazó van az országban. Az RMDSZ úgy véli, hogy nem szabad kísérletezni: ugyanez történt az egyéni körzetes választás bevezetésekor, akkor is elleneztük, de nem volt elég erőnk megakadályozni a törvény elfogadását. Két mandátum után mindenki rájött, hogy hiba volt az egyéni körzetes választás és visszavonták.

De nem az egyéni körzetes választás volt a hibás, hanem az az eredeti formája, ahogy azt Romániában elfogadták. Ugyanez a helyzet a levélben szavazással, az ötlet jó, de alkalmazásának módja problémás lehet.

Ez azt jelenti, hogy a tervezetet nem szabad megszavazni, vagy nem kellene előtérbe tolni ezt az olcsó populizmust csak azért, mert tavaly gond volt a külföldi szavazással. Ezt a gondot nem oldhatunk meg úgy, hogy egy év múlva ebből katasztrófa legyen: mit teszünk, ha a szavazatok nem érkeznek be időben, hanem csak három hét múlva, mert nem befolyásolhatjuk azoknak az országoknak az összes postaszolgálatát, ahol románok élnek? Mit teszünk, ha van egy húsz-, vagy hetvenezer szavazatos különbség? Mennyit kellene várni az eredmények véglegesítésére? Hogyan alakulnak majd az eredmények? Milyen legitimitásuk lesz a választottaknak?

Sok országban nagyon sok éve nagyon jól működik a levélben szavazás, az emberek elégedettek, akkor miért nem egy ilyen rendszert veszünk át?

Lemásolhatunk egy törvényt, de nem másolhatjuk le az egész társadalmat és nem lehet az egész mentalitást áthelyezni egyik országból a másikba. A román közigazgatás nem működik hatékonyan.

Másrészt a román szavazók számának növekedésével arányosan csökken az RMDSZ parlamenti bejutási esélye is.

Ez hamis érv. Azok, akik most ezt hozzák fel, amikor mi azt mondtuk, hogy nem szavazzuk meg a törvényt, és megpróbáljuk megtámadni az Alkotmánybíróságon, vagy nem értik a levélben szavazás jelenségét, vagy nem akarják beismerni, hogy ez hiba, és igyekeznek hamis ürügyeket keresni az RMDSZ ellen. Kiszámítottuk, hogy ha jövőre 500 ezer új szavazó lesz külföldön, e rendszer alapján, nekünk 25 ezerrel több szavazatot kell szereznünk.

Ez azért nem olyan egyszerű.

Nekünk is vannak külföldön szavazóink. Nem ez a gond.

A törvény formájától függetlenül, a levélben szavazás matematikailag akarva, akaratlanul az RMDSZ hátrányára működik, mert a Szövetség relevanciája annál inkább csökken, minél egyszerűbb a szavazás, minél többen vesznek részt a szavazáson.

Nem hiszem, hogy bárki is RMDSZ-ellenes törvénynek szánta ezt, mint ahogy az egyéni körzetes választásnak sem ez volt a célja.

Még ha nem is erre találták ki, a levélben szavazásról szóló törvénynek végül ilyen hatása lehet: RMDSZ-ellenes.

Igen, az lehet, ha nekünk nem sikerül külföldről szavazatokat szerezni. De miért gondolja, hogy mi ne kapnánk 25, vagy 50 ezer szavazatot? Hiszen magyarok is élnek a határokon túl, Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban. Arányosan mi is hasznot húzunk majd ebből a rendszerből.

Nem tagadhatja, hogy azért mégiscsak hátrányos.

Csak akkor,

ha semmit sem teszünk és egyetlen szavazatot sem szerzünk.

Bármit mond is, az RMDSZ számára nehezebb szavazatokat szerezni, mint a román pártoknak.

Ez az érv, hogy számunkra nehezebb szavazatokat gyűjteni, csak a 10. a sorban, ezelőtt az érv előtt van még kilenc ok, melyek elvekkel, alkotmányossággal, módszertannal kapcsolatosak.

Miért nem lelkesedik egyetlen párt sem az elektronikus szavazás bevezetéséért? Nem lett volna egyszerűbb, ha a levélben szavazással egyszerre tárgyalnak róla?

Lehet róla beszélni, de nem lehet eredményre jutni. Romániában még az elektronikus aláírás sem működik. Mindegyik kormány megígérte, de nem vezették be. Ugyanakkor az állam intézményeivel szemben sincs bizalom. Beszéltem egy, a PNL vezetőségéhez tartozó kollégával – nevet nem mondhatok –, és megkérdeztem tőle, miért nem elég a nemrég elfogadott választási törvény, mely biztosítja a szavazás egyetemességét idehaza és külföldön is. Ezt válaszolta: „Nem vagyunk biztosak abban, hogy a PSD nem fog szavazatokat lopni.” Akkor azt kérdeztem, hogy ebben az esetben mi szavatolja a levélben szavazás tisztességességét, amire azt válaszolta, hogy semmi, és hogy a „közvélemény nyomást gyakorol”. Nem lehet nyomásra törvényeket elfogadni, vagy abból kiindulva, hogy a másik biztosan csalni fog.

Vannak még csalások Romániában?

Semmilyen adatom nincs erre.

Miért nem lenne időszerű az elektronikus szavazás?

Mert a románok 47 százaléka falun él. Azt hiszem, hogy az ilyenfajta kísérletek veszélyesek és nehezen kezelhetőek a román társadalom esetében.

Azt akarja mondani, hogy túlságosan elmaradottak vagyunk?

Nem vagyunk elég fejlettek: az infrastruktúra, a mentalitás, a bizalom és egyebek szempontjából. 2015 túl korai, nem vagyunk képesek biztosítani a választási folyamat biztonságát. Kizárt.

Tőkés László nemrég azt mondta, hogy az autonómia ügyében nem lehet az RMDSZ-re számítani. Ön szerint miért megosztott a magyar közösség?

Nem megosztott, de Tőkés euroképviselő elméjében még mindig létezik egy óriási törés. Tőkés úr 25 éve mondja ugyanazt a dolgot anélkül, hogy ezzel érvényesülni tudna a politikában: egy másik állam euroképviselője. Minden hibánk ellenére és minden erőfeszítésünkkel összegyűjtöttük a magyarok által leadott szavazatok 86-89 százalékát. Ez nem a megosztottságot mutatja. Hozzászoktunk az ilyenfajta kijelentésekhez: ő beszél, mi pedig tesszük azt, amit tennünk kell.

És mit tesznek? Az elmúlt napokban zajlott a „Székelyföld határainak megvilágítása” akció. Az RMDSZ hivatalosan nem vesz részt az ilyenfajta akciókban, de már a kulturális autonómiáról sem beszél, vagy legalábbis nem a parlamentben. Ez annak a jele, hogy az RMDSZ-en belül az elégedettség elért egy bizonyos szintet?

Azért nem beszéltünk már erről a törvényről, mert

nem tudunk többséget szerezni az elfogadtatásához.

Felvethetjük, ha meg akarjuk buktatni. Nem akarom, hogy elutasítsák, ezért inkább kivárok. De voltak értelmiségiek részvételével tartott konferenciáink és szemináriumaink, főleg az akadémiai körökből, ahol megpróbáltuk lebontani az előítéleteket és a sztereotípiákat. Megpróbáljuk meggyőzni őket, hogy nincs semmilyen veszély sem a regionális autonómiában, sem a kulturálisban.

Tíz évig hatalmon voltak és nem sikerült meggyőzniük a kormányzati partnereiket, hogy elfogadják a kulturális autonómiát. Mi a magyarázata a magyar közösség ezzel kapcsolatos hatékonyságára?

A magyar radikálisok is ezzel az érvvel állnak elő, de meg kell érteni, hogy bizonyos projektekhez lehet többséget szerezni, másokhoz nem. Fel kell állítani egy elsődlegességi sorrendet és ettől függően alkothatsz, vagy sem szövetségeket. A Tăriceanu-kormány, például, magáévá tette ezt a projektet és benyújtotta a Parlamentnek. Tehát létezett egy koalíció, melyben előkészítettek egy ilyen kormány által magáévá tett projektet. Különféle más koalíciókban sikerült hozzájárulnunk a jogállamiság megerősítéséhez, elég sok mindent elértünk a magyar közösség számára, ami nem jelenti azt, hogy ne lennének további aggodalmaink. Azt hiszem, ha politizálni akarsz, akkor részt kell venned kormányokban és meg kell értened, hogy az RMDSZ az 5-7 százalékával nem érhet el mindent, amit szeretne.

Az, hogy tíz évnyi kormányzás alatt nem tudták ezt elérni azt jelenti, hogy a partnereik becsapták önöket?

Nincs szó becsapásról. Ha ilyen történt, akkor ez a 2007-2008-as időszakban volt, amikor az a törvénytervezet bekerült a Parlamentbe: a PDL kilépett a kormányból, vagy kirúgták, attól függ, hogy honnan nézzük, és amikor ellenzékbe kerültek, akkor már nem akarták megszavazni azt a tervezetet, mellyel addig egyetértettek. Azután már sohasem volt, sem a Boc-kormány, sem a Ponta-kormány részéről ígéret, hogy megszavazzák ezt a törvénytervezetet.

Az RMDSZ mindig is ellenezte az ANI-törvényt (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.), már az elfogadása előtt is; időközben egy egész sor, többek között RMDSZ-es parlamenti képviselőről derült ki, hogy a rokonaikat alkalmazták az irodáikban. Kelemen Attila a legismertebb, aki azt állítja, azért alkalmazta a feleségét, hogy valaki ki tudja vinni hetente a repülőtérre. Ezeknek az embereknek le kellene mondaniuk, mit kezdenek velük?

Semmit. Abban az időszakban, amikor ezek történtek, a törvények nem voltak egyértelműek. Amúgy meg azzal érvelnek, hogy ők benyújtották a dokumentumokat a Parlamentnek, a személyzeti osztály alkalmazottainak pedig jelezniük kellett volna nekik, hogy ezt nem tehetik meg.

Úgy gondolom, hogy például Kelemen Attila tökéletesen tudatában volt annak, hogy a feleségét alkalmazza, ezt nem kellett a személyzetiseknek megmondaniuk neki.

Mindazok, akik ebben a helyzetben vannak, követni fogják az eljárásokat, vagy megtámadják, vagy marad az ANI döntése és viselniük kell a jogi következményeket. Bármi lesz, egy jogi folyamatról van szó és nem fogunk beavatkozni.

Nem avatkoznak be, mert az RMDSZ-ben nincsenek erkölcsi standardok?

De igen.

Vagy ezek a standardok nem térnek ki az összeférhetetlenségekre?

Amióta a törvény egyértelművé vált, azóta senki sem alkalmazott rokonokat. A 2004–2008-as és a 2008–2012-es időszakban történt esetekről van szó.

Ezekben az időszakokban a törvény már működött?

Igen, de később módosították. Nemcsak az RMDSZ van ebben a helyzetben, hanem minden párt. Azt tanácsoltam volna az összes kollégának, hogy ne alkalmazzanak rokonokat, még abban az időszakban sem, amikor nem létezett ez a törvény. Most már mit kezdjünk velük? Nem vehetjük vissza a mandátumukat. Ezzel az egész összeférhetetlenségi listával együtt, továbbra is az RMDSZ az az szervezet, ahol a legkevesebb embernek gyűlt meg a baja a törvénnyel. Tudom, hogy tendencia bennünket a sötét sarokba helyezni, de az élet mindig mást bizonyít.

De az önök erkölcsi kódexe mit mond erről a helyzetről?

Nincs egy megszavazott erkölcsi kódexünk.

Más szavakkal, nincsenek erkölcsi standardjaik?

Vannak standardjaink, amikor a jelöltekről szavazunk, a választások előtt, de nem szavaztunk meg egy általános kódexet, mert nem hiszem, hogy szükségünk lenne erkölcsi kódexre. Láthatja, hogy mi történik a nagy csinnadrattával megszavazott kódexekkel. Nem egy erkölcsi szövegtől leszel jobb ember.

Fotó: expunere.com