// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Kant (nem) lehetséges békéje, avagy miért készülünk háborúra

// HIRDETÉS

Vajon tényleg megértették a románok, hogy nem Magyarország az ellenség?

Miközben a legkifinomultabb fegyverzettel felszerelt és NATO-s államok katonáival teli fregattok és hadihajók által kísért amerikai hadihajók úgy csináltak, mintha meg nem nevezett ellenséggel harcolnának a Fekete-tengeren, Oroszország és Kína a Balti-tengeren játszotta ugyanezt a játékot. Szintén a múlt héten 25.000 katona és 3.000 szállítójármű érkezett Romániába 22 szövetséges államból, harci repülőket és helikoptereket is beleértve, hogy egy fiktív forgatókönyvben vegyenek részt, mely szerint fel kellett szabadítani az ország területének egy részét, melyet idegen erő szállt meg.

A NATO által az Európai Unió határánál elhelyezkedő volt kommunista államokban tartott túlméretezett hadgyakorlatainak az a céljuk, hogy nagyobb biztonságban érezzük magunkat és elrettentsék Oroszországot. Az Észak-atlanti Szövetség ernyője alá került románok mérsékeltebbé váltak, még mindig félnek az oroszoktól, de

csökkent a hagyományos ellenség, Magyarország és az erdélyi magyar kisebbség miatti aggodalom.

A választási évek kivételével, amikor hasznot húznak a nacionalizmusból, a két fél között felszíni nyugalom és minden irányú kölcsönös megfigyelés uralkodik, hogy mindegyik minden pillanatban tudja, mire készül a másik.

A NATO-n és EU-n belüli szomszédság nem vetett véget a rivalizálásnak Magyarországgal, de a románok – talán – végül megértették, hogy a veszély sohasem Nyugatról érkezik. Románia történelmében a civilizációs hullámok a Nyugat, a megszállások pedig a Kelet felől érkeztek. Ezért látják itt szívesen az amerikai katonai bázisokat, ellentétben Bulgáriával, mely sohasem kívánta azokat. A Patriot-rakétákkal, katonai repülőkkel, támadó helikopterekkel kapcsolatos kiadások nem idegesítik a románokat, sok nyugatival ellentétben, akik luxuscikkeknek tartják ezeket egy olyan világban, mely a jólét és béke leghosszabb szakaszát éli meg.

De úgy tűnik, hogy

Európa szélén ellenkező hatásuk van a NATO hadgyakorlatainak.

A nyugati stratégák a Nagy Medve megfélemlítésében bíznak, de a felpiszkált medve agresszívan szokott visszavágni. És Oroszország ahelyett, hogy csendben megülne a helyén, elvégezné a házi feladatait és bűnbánóan kérné a szankciók feloldását, hasonló módon válaszol. Mindkét oldal fokozza a fegyverkezést. Az oroszok három nehezen felfedezhető, cirkáló rakétákkal felszerelt tengeralattjárót hoztak a Fekete-tengerre és az év végéig további hármat hoznak majd. Az orosz katonai repülők naponta megközelítik a NATO fekete- és balti-tengeri határát. Kalinyingrádon (újra) felállították a nukleáris robbanófejjel is felszerelhető rakétákat. A Litvánia és Lengyelország közötti orosz enklávé egy régi porosz város, Königsberg, ahol Immanuel Kant, Az örök béke (1795) című értekezés szerzője született, élt és meghalt, melyben leírja a nemzetközi jog filozófiai elveit és bebizonyítja, hogy az államok közötti békét csak a háborús készülődések betiltásával lehet megőrizni.

Oroszország megszállta a Krímet és fellázította a kelet-ukrajnai oroszbarátokat, különféle titkos vagy látható, de figyelmen kívül hagyott eszközöket vet be annak érdekében, hogy visszaszerezze befolyását a volt kommunista országokban. A Szabad Európa Rádió által idézett Pavel Felgenhauer moszkvai katonai szakértő szerint Oroszországnak az a fő célja, hogy a saját maga oldalára állítsa az összes posztszovjet köztársaságot és „katonai értelemben felállítson egy de facto második szovjet határvonalat”. Kant „örök békére” vonatkozó elveit mindaddig nem lehet alkalmazni, amíg nem sikerül elérni az „emberiség jogi egyesítésének” eszméjét. Márpedig a Krímet Ukrajnától ellopó Oroszországot nem lehet másnak tekinteni, mint örök agresszornak.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS