Klaus Johannis harcra készül. Vagy legalábbis kemény munkára.
Románia szilárd demokrácia, mely erős Európát akar, mondja a megválasztott elnök, Klaus Johannis az olasz La Repubblicának adott interjújában, melyben egységért, a politikai programja megvalósításáért száll síkra, és kihangsúlyozza, hogy
„25 év telt el (az 1989-es forradalom óta – a szerz.), voltak sikerek és kudarcok, most a jövő felé tekintünk. A kelet és nyugat közötti bonyolult helyzet közös európai cselekvést igényel. És egy egyre szélesebb körű partnerségben bízom Olaszországgal”, mondta Klaus Johannis.
Arra a kérdésre, hogy ki lehet-e alakítani normális kapcsolatot a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországgal, Johannis a következőt válaszolta: „Jelenleg nehezebb a helyzet. Európai szinten közös cselekvésre van szükség. Az Oroszországgal meglévő kapcsolatot jelenleg az ukrajnai válság és az agresszív, a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen politikával kapcsolatos benyomások befolyásolják. Amikor túljutunk majd ezeken az akadályokon, akkor újravizsgálhatjuk kapcsolatainkat Moszkvával.”
Riporter: Az elnökválasztási győzelem után rögtön azt mondta: „Tekintsünk nyugat felé!”. Milyen álláspontra fog helyezkedni azon kihívások kontextusában, melyekkel az Európai Unió és a NATO szembesül és fél évszázadnyi diktatúra, a korrupció és a nem hatékony kormányzás miatt elvesztegetett évek után?
Klaus Johannis: Románia bebizonyította, hogy nemcsak megbízható partnere az EU-nak és a NATO-nak, hanem szilárd gyökerekkel rendelkező demokrácia is. Az Egyesült Államokkal, az EU-val és a NATO-val meglévő partnerség megszilárdítása és kibővítése a célom, és közösen a demokratikus intézmények megerősítése. Azt hiszem, túl kell lépnünk a múltbéli szokásokon. Lezártuk az átmenetet, helyet szereztünk magunknak a nyugati demokráciák között. Nézze meg a fiatalokat, akiknek döntő szerepük volt az elnökválasztáson: demokratikus elvek és értékek szerint élnek, melyekért megmozdultak.
Románia sokat tett a demokrácia, a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás megszilárdításáért. Többek között a demokratikus kultúra és a részvételi kultúra megerősítéséért is: évekig tartott a kiépítésük. Nagy eredmény, hogy az EU és a NATO tagja lettünk, ami a pártok és a társadalom közötti konszenzusnak köszönhetően volt lehetséges. Tény, hogy vannak el nem ért célok és a reményeinknek nem megfelelő helyzetek is. Most meg kell néznünk, mi hiányzik, felmérhetjük a helyzetet, lemondhatunk arról, ami nem működik, létrehozhatunk valami újat. Ez egy új kezdet. Ezt annak a programnak a 11 pontja ihleti, mellyel az elnökválasztást megnyertem és melyek az oktatásról, az egészségügyi rendszerről, a gazdaságról, a mezőgazdaságról szólnak;
Riporter: Nicolae Ceauşescu félreállítása után 25 évvel mit üzen egy becsületes kormányzás nevében elért győzelem után?
Klaus Johannis: Történelmünk új szakaszába lépünk. Véget ért az, amit az utóbbi 25 évben el tudtunk érni, vagy sem: le kell vonnunk a tanulságokat és a jövő felé kell tekintenünk. Egy erős és virágzó Románia felépítése a célom. A legutóbbi választás megmutatta a világnak, hogy aktív polgárok nemzete vagyunk. Civil társadalomként, nemzetként a nehéz időkkel történt kemény szembesülésből és az ország céljaival kapcsolatos közös érzelmeinkből fakad az erőnk.
Riporter: De együtt kell majd élnie a volt többséggel, Victor Ponta szociáldemokratáival… Mit jelent Romániában a „jobbközép” és a „baloldal”?
Riporter: Mi a véleménye az Ukrajna és Moldova Köztársaság miatt az EU és Oroszország között kialakult feszültségekről, az euró-övezeten belüli nézetkülönbségekről?
Klaus Johannis: A gazdasági válság megterheli az európai intézmények szilárdságát, mind a föderalizálási, mind a bővítési folyamatot lelassítva. Amikor túljutunk majd a gazdasági válság kritikus pillanatán, mindkét folyamatot újra kell indítanunk és fokoznunk kell.
Erősebb, közös értékek és elvek, egy valódi partnerség által egyesített Európáról álmodozom.
Románia otthon érzi magát Európában. De mindig helye van a szorosabb, kölcsönösen előnyös partnerségeknek. Abban bízom, hogy Románia és Olaszország a jövőben minden szinten megszilárdítja majd a kapcsolatait.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
További híreink: a PSD nagyon nem ért egyet az állami szektort is érintő nadrágszíj-intézkedésekkel, és hiába adott ki pompás oktatóvideót a témában a rendőrség, mégis menyasszonyra lőtt egy férfi.
Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Nem bika öklelte fel, ahogy a hatóságok feltételezik, hanem medve ölte meg a pásztort múlt csütörtökön Csíkszereda közelében – állítják a Csíksomlyó Közbirtokosság vezetői. Közben a medvét kilőtték, mert megölt egy fiatal tehenet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.