Javaslat: magyar zsidó sportolóról nevezzenek el utcát Kolozsváron, ne román fasiszta tudósról

– teszi fel a nem is annyira költői kérdést Andrea Ghiță a Republica portál egyik, a Baabel folyóiratból átvett cikkében. Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári városháza utcát szándékszik elnevezni – a Tetarom I ipari park területén – arról a Nicolae Paulescuról (1869-1931), aki ugyan munkásságával hozzájárult az inzulin felfedezéséhez, politikusként, közíróként viszont korának egyik legkeményebb fasiszta és antiszemita figurája volt, és írásaiban kiirtandó férgekként hivatkozott a zsidókra. A szerző emlékeztet rá, hogy Paulescu 1922-ben megalapította a Nemzeti Keresztény Szövetséget, az első olyan pártot Európában, amelynek a horogkereszt volt a szimbóluma. 1923-ban a Nemzeti Keresztény Védelmi Liga alelnöke lett, ennek a szervezetnek a jelképe a román trikolór volt, közepén a szvasztikával. Továbbá durván antiszemita cikkeket és röpiratokat közölt, és komoly hatást gyakorolt Corneliu Zelea Codreanura, a legionárius mozgalom későbbi vezérére és annak híveire. Minderről a kolozsvári önkormányzat nem igazán vesz tudomást, a tiltakozásokra adott válaszuk szerint „a Nicolae Paulescuhoz hasonló emberek örökségét egyetlen érett civilizáció sem szűkítheti a politikai nézeteikre, hiszen tudósként szerzett érdemeiket nemzetközi szinten is elismerik”; és azt is leszögezik, hogy az utcanévadási tervezet nem sérti a fasiszta, rasszista, xenofób szervezeteket, szimbólumokat és cselekedeteket, valamint a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvényt. A kolozsvári származású szerző utal arra, hogy Kolozsvár polgármesteri hivatala szereti a várost a multikulturalizmus és békés etnikumközi együttélés modelljeként hirdetni – ezzel azonban nehezen fér össze egy ilyen ellentmondásos személyiség kultusza. Ez az elismerés szerinte inkább egy olyan figurát illetne meg, mint Paneth Farkas, a kincses város sporttörténelmének egyik kiemelkedő alakja.

2013 júniusában Kolozsvár polgármestere méltatta Paneth Farkas életművét, egykori házán pedig