Legalábbis Cristian Preda EP-képviselő szerint. De ha nem kell a haza a V4-nek, írja a szerző, majd jön Franciaország és Németország, és jól megsimogatja Romániát.
A V4 betűszóval négy ország jelöli magát: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország. Ez a csoport a posztkommunista átmenetek kezdetén jött létre, eleinte csak három taggal, mivel akkor még létezett Csehszlovákia: a „V” Visegrádot, az egész régió számára jelképértékű helyet jelöli – 1335-ben ott találkoztak Bohémia, Lengyelország és Magyarország királyai.
A V4-hez tartozó országok a totalitárius rezsimek bukása után azt remélték, hogy az európaiasodással modernizálódni fognak. 2004 óta az EU tagjai, de politikai vezetőik továbbra is szűk körben találkoznak, tematikus – mezőgazdaság, védelem, energia stb. – összejöveteleken, de államfői szinten is: 2015-ben például a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar kormányfő így találkozott a dél-koreai elnökkel, de François Hollande-dal is. Az összejövetelek közös célja a koordinált fellépés bármilyen releváns gazdasági vagy politikai területen.
A V4-es kormányfők a Brexit után egy hónapon belül kétszer találkoztak. A nyilvánosságnak szánt üzenet mindkét alkalommal ugyanaz volt:
Némileg paradox dolog ezt a visegrádi csoporttól hallani, mivel 28-ból 4, akárhogy is vennénk, egy nagyon kicsi klubot jelent. Ez a megfogalmazás annál is inkább meglepő, hogy a V4 által legutóbb védelmébe vett gondolatokból hármat David Camerontól és a június 23-i rosszul sikerült kockáztatás támogatóitól kölcsönöztek. Arról van szó, hogy az euró nem lehet kötelező politikai célkitűzés, „végső soron” a nemzeti parlamenteknek kell dönteniük minden európai kérdésben és végül arról a reményről, hogy az Európai Bizottság döntéseit az állam- és kormányfők blokkolhassák az Európai Tanácsban. Ezen a középtávra (ha nem éppenséggel hosszú távra) vonatkozó platformon kívül a V4 – az utóbbi időben – a menekültekkel szembeni intoleranciával tűnt ki.
Politikai szempontból az az érdekes, hogy Pozsony, Budapest, Prága és Varsó – látszólag – nagyon jól megértik egymást, holott kormányaik most különböző politikai színezetűek: a magyar Orbán az EPP-hez tartozik, a cseh Sobotka és a szlovák Fico szocialista, a lengyel Szydło pedig konzervatív. De sokan látják a V4-projekt törékenységét, tekintettel a négy szereplő közötti nagy különbségekre, amikor egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű döntésekről van szó: a Putyin Oroszországához való viszonyulás egyértelműen különböző Lengyelországban és Magyarországon; Szlovákia már tagja az euró-övezetnek, míg a másik három államnak még csatlakozási terve sincs; a jogállamiság lengyelországi válságának még Budapesten sincs megfelelője, ahol a többség zsarnoksága szintén elég messzire elment; és bár a V4 minden tagja szereti a népszavazásokat, ezt a politikai eszközt nem mindig az EU ellen használták fel és a többi, és a többi.
De van még valami, amire érdemes odafigyelni. A V4-projekt perifériaként találja fel újra a Keletet. A négy állam, Visegrád neve mögé tömörülve, magának követeli Európa közepét,
Amúgy is elkülönültünk tőlük: mi is és a Dunától délre élő barátaink is a közép-európaiak után kerültünk be az Unióba. Különben mind a románok, mind a bolgárok a mai napig az EEM (Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus – a szerk.) hatálya alá tartoznak. Másrészt Bukarest és Szófia kimaradt Schengenből. Más dolgok is lennének. Elhamarkodottak a V4 legutóbbi kezdeményezései, melyeknek egy Brexit utáni Unió újbóli meghatározása a céljuk, de melyek éppen azt az ambíciót másolják, mely a britek EU-ból távozásáért felelős. Nagyon valószínű módon fájdalmas kudarcba fullad majd az a kísérletük, hogy – nemcsak földrajzi, hanem politikai értelemben is – elfoglalják a közepet. De a V4 ezen kísérletével bennünket és a bolgárokat is a szélre szögeznek. A politikai földrajz kíméletlen.
Mit tehetünk? Van értelme megpróbálni a V4-hez közeledni? Mondjuk egy V6-tá való átalakulást megcélozva? Véleményem szerint nincs. Azt hiszem, hogy az az egészségesebb, ha a francia–német kettős felé fordítjuk a figyelmünket. Ha az egységes Európa fennmarad, akkor a megoldás nem Szlovákiából vagy valamelyik szomszédjától érkezik majd, hanem Berlinből és Párizsból, vagy pontosabban mondva az együttműködésükből. Különben a visegrádi csoport bennünket mindig is arroganciával és gőggel kezelő fővárosaival ellentétben a franciák és a németek mindig is a segítségünkre siettek, ha nehézségekbe ütköztünk. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező években is meg fogják tenni.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó forrása: crossroadchurch.org
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.