Klaus Johannis német, de román. Nem csodáljuk.
A román állam első világháború utáni létrehozásának volt egy olyan aspektusa, melyet a román történelemírás és az 1989 utáni ünnepségek szervezői mindig háttérbe toltak. Nagy-Románia nagyon változatos etnikai összetételű állammá vált, mely minden szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes mértékben méltányos bánásmódban részesíti a kisebbségeket. A trianoni szerződésben például az áll, hogy „Románia Magyarországgal szemben elismeri és megerősíti azt a kötelezettségét, hogy hozzájárult a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésbe oly rendelkezéseknek felvételéhez, amelyeket ezek a Hatalmak szükségeseknek ítéltek abból a célból, hogy Romániában a népesség többségétől eltérő fajú, nyelvű és vallású lakók érdekei (…) védelemben részesüljenek.” (47. cikkely). I. C. Brătianu a Képviselők Gyűlésén 1919 decemberében mondott beszédében elismerte, hogy mélységesen megalázottnak érezte magát, mert a szövegek eredeti szerkesztésekor nem konzultáltak vele, de végül elfogadta azokat, hogy ne „alakuljanak ki ellenséges kapcsolatok” a szövetséges hatalmakkal.
Aztán a következő évtizedekben élesen merült fel a román állam részévé vált új etnikai és vallási kisebbségek kérdése. A revizionista Magyarországgal kialakult feszült kapcsolaton túlmenően a román társadalom azzal a nagy gonddal szembesült, hogy
az állampolgárság kérdését. Ez egyáltalán nem volt egyszerű. 1930-ban Romániában 1.425.507 magyar (7,9%), 745.421 német (4,1%), 728.115 zsidó (4,0%), több mint félmillió rutén és ukrán, szinte ugyanannyi orosz, valamint más kisebbség élt. De az 1918 utáni Románia új, vagy részben új kisebbségeinek társadalmon belüli súlya valójában jóval nagyobb volt, hiszen ők adták a városi népesség, a gazdasági és kulturális elitek jelentős részét.
A kommunista rezsim a témára saját, kezdetben az „osztály”-szemléletnek alárendelt megoldásaival válaszolt, az utolsó évtizedekben viszont valóságos
kiváltva a zsidók, szászok és svábok tömeges emigrációját. A magyaroknak nem volt hova menniük, és ezen kívül volt egy szülőhelyhez szorosabban és bensőségesebben kötődő jelentős falusi népességük. Esetükben más politikát, az etnikai összetétel belső vándorlással történő felhígítását alkalmazták. Míg a kommunizmus bukásakor zsidók már szinte egyáltalán nem voltak, 1989 után a megmaradt szászok nagy része is elment.
Ha visszatekintünk a romániai etnikai kérdésre, azt mondhatnánk, hogy azt nagyrészt megkerülték. A magyarok kivételével, akik itt maradtak egyenlő jogokat követelni, a többiek vagy emigráltak, vagy Besszarábia és Észak-Bukovina 1940. júniusi átengedése után visszakerültek a szovjetesített orosz térbe.
Tehát nem csoda, hogy nem sikerült eléggé jól tisztázni az állampolgárság és etnikum közötti kapcsolatot és a közéletben mindig is úgy tűnt, hogy
Minden párt rendkívül nyugtalanná válik, amikor a magyarok annak ellenére vitatják újra az állam „nemzeti” jellegét, hogy a magyarok – valójában – a szigorúan vett „nemzetállam” fogalmat meghaladó jogokkal rendelkeznek.
De egy nagyszebeni szász államelnökké választása újra a figyelem középpontjába állította a témát. Wolfgang Scheida, a Die Welt újságírója a minap nyíltan Klaus Johannisnak szegezte a kérdést: „Johannis úr, ön német, vagy román?” A megválasztott elnök pedig olyan választ adott, mely kivált most, Nagy-Románia évfordulója környékén különös jelentőséget kap: „Román állampolgár, következésképpen román vagyok. Etnikai értelemben német és a Romániában élő szászok egyre kisebb csoportjának tagja vagyok. Most, hogy megválasztottak, nagyon románnak érzem magam. Németségemnek nincs semmi köze Németország Szövetségi Köztársasághoz, mint államhoz, hanem a német nyelvvel és kultúrával kapcsolatos.” (Die Welt, 2014. november 30.)
Ezáltal 96 évvel a román nemzetállam létrehozása után
és a „polgári hazafiság” valódi megértése szempontjából szimbolikus jelentőségű pillanatban vagyunk. Valószínűleg az utóbbi évtizedben a világban szétszóródott és a nagyvárosok politikai iskolaként működő kozmopolita tapasztalatát átélő „tősgyökeres” románok is hozzájárultak a vérből fakadó szolidaritás és a polgári hazafiság közötti világosabb különbségtételhez. Mindenesetre, csaknem egy évszázaddal a nemzeti egység megvalósulása után a románok azt jelezték, hogy túlléptek, vagy azon vannak, hogy túllépjenek a politikai életüket mindig is megterhelő etnicizmuson.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Dobrudzsa első ránézésre zárkózott vidék. Ám ha az ember lemond a turisztikai allűrökről, sok kapu nyílik meg előtte, mindenféle népeké.
Sokan nem akarnak lemondani a saját készítésű savanyú káposztáról akkor sem, ha tömbházban élnek, hiszen az erdélyi gasztronómiának elengedhetetlen része a sok vitamint tartalmazó, rengetegféleképpen elkészíthető eledel.
Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.
Öt ember sérült meg és egy ló elpusztult szombaton este Csíkszentimre határában, ahol egy lovasszekér és egy autó ütközött össze – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Több mint harmincan megsérültek, amikor egy szír férfi felgyújtott egy lakóházat Éjszak-Rajna-Vesztfália központjában, Essenben.
Tömegverekedés tört ki pénteken egy székelyudvarhelyi szórakozóhelyen, ahol egy gólyabál utáni bulit szerveztek. Információink szerint fejszékkel, botokkal, illetve a széttört berendezés darabjaival estek egymásnak. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.