Hát, ezt az elnök nem teszi az ablakba, az biztos.
A Külügyminisztériumban két évvel ezelőtt gondosan kitervelték azt a megaláztatást, amit a külföldön élő románoknak le kell majd nyelniük: több órányi sorbaállást a túl kevés szavazókör előtt, a bukaresti hatóságok által nyíltan vállalt pofátlanságot és autizmust, más államok rendfenntartó erőinek agresszióját a kialakult lökdösődések miatt. Ismertek az aljas terv szerzői: Victor Ponta volt kormányfő és az akkori külügyminiszter, Titus Corlăţean.
De a legnagyobb megaláztatásra csak ma került sor. És nemcsak azért, mert Ponta minősíthetetlen módon rágalmazza a külföldön élő románokat, hanem főleg azért, mert ezt Klaus Iohannis elnök cinkosságával teszi.
A 2014-es elnökválasztás alkalmával a külföldi szavazóköröknél kialakult katasztrófa nélkül
Ponta önmagát szabotálta el, amikor úgy döntött, drasztikusan korlátozza a szavazójogot a diaszpórában és ezzel dühös hullámot váltott ki idehaza. Mely hullám aztán több mint egymillió szavazattal hozott többet Iohannisnak, mint ahánnyal Ponta rendelkezett. Iohannis pedig ezt felfogta.
Éppen ezért 2014. november 17-én, alig egy nappal a választás megnyerése után a megválasztott elnök nyilvánosan kijelentette: „Arra kérem a még hivatalban lévő elnököt, hogy elemezze ezt a helyzetet és hívja vissza az összes diplomatát, akik nem kezelték megfelelően a helyzetet a szavazóköröknél. Úgy vélem, minimális gesztus visszahívni a nagyköveteket és a konzulokat onnan, ahol megalázták a románokat. (…) A kormánynak elemeznie kell majd ezt az ügyet és felelősségre kell vonnia, valamint le kell váltania azokat, akik felelősek azért, mert a diaszpórában rosszul szervezték meg a szavazást.”
A már beiktatott elnök 2014. december 30-án további pontosításokat tett a nagyszebeni helyi sajtónak adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy számításba veszi-e majd a szavazáskor rosszul teljesítő nagyköveteket, azt válaszolta:
A megfelelő pillanatban majd bejelentem az ezzel kapcsolatos döntést.”
Iohannis valóban állta a szavát: visszahívta a németországi nagykövetet, Lazăr Comănescut. Párizshoz, Londonhoz és más helyekhez hasonlóan a 2014-es szavazáskor Münchenben és Bonnban is pokoli sorok voltak. De Comănescut nem büntetésből hívták vissza, hanem jutalomként: elnöki tanácsadóvá nevezték ki. Csaknem egy évvel később pedig, Ponta lemondása és a kormány bukása után, Comănescu bónuszt is kapott – külügyminiszterré nevezték ki.
Végre eljött a pillanat, hogy Iohannis megtegye azt, amit a választás megnyerése után bejelentett: „egy mélyebb elemzést”, hogy „a kormány (…) felelősségre vonja és leváltsa azokat, akik felelősek azért, mert a diaszpórában rosszul szervezték meg a szavazást”.
Mi is történt valójában?
Bár a kormányt tíz hónapja egy elnökhöz lojális kormányfő vezeti, a külügyminiszter pedig nagyon közel áll Iohannishoz, Lazăr Comănescu egyetlen elemzést sem produkált a Ponta-kormány által a külföldi szavazás esetében elkövetett visszaélésekről. Sőt, titkosította az ezzel a szavazási folyamattal kapcsolatos összes nyilvános információt. És még ez sem volt elég: a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) most is bíróságon küzd velem ezen információk közzététele ügyében, melyeket a közérdekű adatokról szóló törvény alapján már 2015 áprilisa óta kérek.
Tehát nem tehetek mást, csak döbbenten kérdezem: mit rejteget Comănescu?; miért mondott le Iohannis az ígért elemzésről?; a jelenlegi külügyminiszter Ponta szolgája volt a 2014-es választáson?; és ha igen, akkor miért tette meg Iohannis az új elnöki ideálok kiszolgálójává? Vagy csak a ceauşiszta Securitatéról van szó, mely a 70-es években diplomatát csinált Comănescuból?
De akármi is lenne a magyarázat, egy dolog biztos: ha Iohannis megtette volna, amit ígért, akkor ma pontosan tudnánk, hogy miként alázta meg Ponta a románokat az urnáknál, és Viorel már nem gyakorolhatta volna mindnyájunkon a bunkóságát. De Iohannis, akarattal vagy sem, csak egy hasznos idióta volt Ponta számára.
Az alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó forrása: nineoclock.ro
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Kijöttek a friss, az idei áprilisi hónapra vonatkozó átlagfizetési adatok mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Hasonlítsuk össze!
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.