// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Hét dolog, amiben Kolozsvár lenyomja a fővárost

// HIRDETÉS

Bájos, ahogy a bukarestiek tudnak rajongani Erdély fővárosáért. És jórészt igazuk is van.

Az Erdély szívében elhelyezkedő városnak nevezett Kolozsvárnak az utóbbi években sikerült viszonyítási ponttá válni a többi várossal történő összehasonlításokban és minden alkalommal az „így igen” modellje volt, amikor Bukaresttel állították szembe.

Kolozsvárt már az Untold fesztivál híressé tette, de – legalábbis azóta, hogy a városháza új, bíborszínű buszokat vásárolt – főleg a tömegközlekedés kapcsán kerül szóba.

Először látogattam el Kolozsvárra és egy egész napot eltöltöttem ott, hogy megértsem, miért dicsérik annyira Erdély szívét. Mint a „találjátok meg a különbségeket” játékban, készítettem egy listát arról a hét dologról, ami Kolozsváron megvan, míg a fővárosban nincs, eleve abból az előfeltevésből indulva ki, hogy matematikai összehasonlítást szinte lehetetlenség elvégezni, ha nem másért, akkor legalább egy aspektus miatt biztosan nem: a lakosság száma miatt – Kolozsvárnak kevéssel több, mint 700 000 lakosa van, a fővárosban pedig csaknem kétmillióan laknak. (Az Országos Statisztikai Hivatal kolozsvári kirendeltsége szerint 2019 elején több, mint 720 000 lakcímű lakos volt, de ez valószínűleg nem a ténylegesen Kolozsváron és vonzáskörzetében élőket jelenti. – a szerk.).

1. Tömegközlekedés. Kártyával lehet fizetni a buszon

Kolozsvárról nem beszélhetünk a forgalomban csendesen osonó bíborszínű buszok és annak említése nélkül, hogy a rajtuk lévő készülékeken közvetlenül bankkártyával is kifizethetjük az utazást. Az így felszerelt új járműveket nagyjából ugyanakkor szerezték be, amikor a Fővárosi Polgármesteri Hivatal a türkiz Otokar buszokat vásárolta, melyek viszont nincsenek ellátva ezzel a fizetési rendszerrel.

A kolozsvári megállók többségében kijelzők vannak, amelyről le lehet olvasni, mikor érkezik a busz és melyik számú lesz a következő. Elárusítóbódéban kevés helyen vásárolhatunk jegyet, de ezt nagyon könnyen megtehetjük a 61 érintőképernyős automata valamelyikénél, melyek turistabarátok – vagyis angol és francia nyelvű eligazításokkal is el vannak látva. Készpénzzel és bankkártyával is lehet fizetni.

Ráadásul egyes megállókban kártyaérvényesítők is vannak, így az emberek már felszállás előtt kifizethetik az utazásukat.

A főváros nem örvend ekkora technológiai ugrásnak és néha, főleg ünnepnapokon, nehéz nyitott jegyárusítót találni, ahol fel tudjuk tölteni az utazási kártyát. Még szerencse, hogy sms-ben is lehet fizetni!

A kolozsvári Tömegközlekedési Vállalatnak (CTP) 251 busza, 41 elektromos busza, 82 trolibusza, 26 villamosa és kilenc kisbusza, tehát kevesebb járműve van, mint Bukarestnek, ahol összesen 1930 tömegközlekedési eszköz van, de egyik sem elektromos.

2. Több parkoló, szabadabb járdák

Igaz, hogy Kolozsvár népessége csaknem harmada Bukarest lakosságának, tehát ebből következően a járművek száma is kisebb. De meg kell említeni, hogy Kolozsváron nemcsak elegendő parkolóhely van, de ezeket tényleg használják is annak ellenére, hogy övezettől függően egy órányi várakozás akár 7 lejbe is kerülhet.

Így a gyalogosok anélkül közlekedhetnek a járdán, hogy a gépkocsik között kellene szlalomozniuk.

A fővárosban is hasonló tarifákat alkalmaznak, de a bukaresti sietősebb és gyakran ott hagyja a gépkocsiját, ahol éri, ahelyett hogy parkolóhelyet keresne magának.

Kolozsváron szinte mindenhol vannak fizetőautomaták a parkolókban, ahol nemcsak készpénzzel, hanem bankkártyával is lehet fizetni. Ha pedig tényleg nem talál az ember parkolóórát, az sms a megoldás.

3. Városháza által bérbe adott kerékpárok

Bukarest csökkenteni akarja a szennyezést és szorgalmazza az alternatív közlekedést. A Firea-adminisztráció vásárlási utalványokat osztogatott a bukarestieknek kerékpárvásárlásra és gépkocsijuk lecserélésére.

Ezzel szemben Kolozsvár egy európai pénzekből megvalósított, önkiszolgáló rendszerű kerékpárbérlési szolgáltatással állt elő. Gyakorlatilag a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól kapott kártyával egy órán keresztül ingyenesen használhatjuk a kerékpárt. Az időkorlát átlépése után büntetést kell fizetni, de nem túl nagyot. Félóránként két lejt. Kolozsvár amúgy nem túl nagy, így bármilyen két pont között megtehető a távolság, hasznos időn belül.

A bérkerékpár-rendszert a 2015-ös létrehozásától idén augusztusig, a helyi sajtó szerint több mint 2,5 milliószor használták.

Kolozsvár az 50 bérkerékpár-állomáson elhelyezett több száz kerékpárért a szükséges infrastruktúrát kínálta fel: jelenleg több mint 20 kilométernyi kerékpárút létezik, ezek egy része pedig a környező településekkel teremt kapcsolatot, a kerékpáros ingázók számára.

4. Bódék nélküli parkok

A kolozsváriak sok zöldterületnek örvendhetnek. Van néhány nagy park is, ezek egyike pedig a 190 éves és 13 hektáros Sétatér (Parcul Central Simion Bărnuţiu vagy Nagypark). Vagyis valamivel kisebb a bukaresti Cişmigiunál.

Kolozsváron a parkokban nincsenek kerthelyiségek vagy vendéglők, fánkos, krumplis, szotyis, vattacukros vagy üdítős bódék. A Sétatéren a Kaszinó – Városi Kulturális Központ képezi a kivételt, ahol gyakran különféle kulturális eseményeket szerveznek.

5. Enyhébb kontrasztok Kolozsváron

Bukarest a piros pöttyök városa, az Óváros neuralgikus pont azon épületek miatt, amelyek összeomolhatnak egy újabb földrengés esetén. A veszélyeztetett épületek megerősítése lassan halad, a történelmi műemlékek homlokzatának helyreállítása szintén. Eközben a fémállványzat az épületek körül maradt, gyakran (vizuálisan és por ellen védő) védőponyvák nélkül.

A kolozsvári ingatlanok sokkal alacsonyabbak, inkább a vízszintes terjeszkedést választották a függőleges helyett, ami természetes egy kevésbé zsúfolt város esetében. Sokkal több régi épület van, mint új, a nemrég épültek pedig – így-úgy – megőrzik a történelmi ingatlanok architektúráját, így nincs olyan nyilvánvaló és néha kellemetlen kontraszt a régi és az új között. Ezen kívül a felújítás alatt álló épületek homlokzatát ponyvával védik, hogy ne látsszon a munkások állványzata.

6. Utcabútorzat

Nagy virágládák a járdákon, nagy és színes jelzések, kerítések és kerítésecskék még ott is, ahol nincs rájuk szükség és színes járdaszegélyek – nagyjából ez van Bukarestben. Vegyes, gyakran giccses benyomást keltő utcabútorzat.

A kolozsvári utcák szabadok, nincsenek óriási virágládák a járdákon és kis kerítések sem mindenfelé.

7. Türelem!

Egy olyan zsúfolt városból érkezve, mint Bukarest, ahol mindenki siet eljutni valahova, többek között haza is, az erdélyi város szinte… olyan mint az erdélyiekről szóló viccek! Mintha senki sem sietne, csak rendkívüli esetben dudálnak és egyetlen gyalogost sem láttam átszaladni az úttesten. A kolozsváriak türelmesek és sokkal nyugodtabbak, a városukat pedig, az Eurostat egyik 2014-ben készített tanulmányban, Románia legvendégszeretőbb városának nevezték.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS