A román nacionalizmus nem egy meggyőződésből született politikai áramlat, hanem a lakosság átverésének durva és bármilyen tényalap nélküli formája. Dan Tăpălagă velős szövege.
A Dragnea és Ponta közti nagy kibékülés segít a pártnak elkerülni egy PSD-re (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) nézve veszélyes szakadást, és azt vetíti előre, hogy a kampánydiskurzus még nacionalistább lesz, mint korábban. Dragnea túlságosan hamar váltott a PRU-tól (Egységes Románia Párt – a szerk.) való elhatárolódásról a „büszke románok” kampányt idéző megnyilvánulásokra.
Ponta néhány napja még azt magyarázta, miért van szükség nacionalista pártra Romániában, Dragnea pedig annak a gyanújának adott hangot, hogy keletről finanszírozzák az ilyenfajta mozgalmakat. Időközben minden megváltozott.
Itt kell megemlíteni, hogy Dragnea két hete, a felelősség kártyáját kijátszva, még elhatárolódott a Diaconu (Bogdan Diaconu – a szerk.) pártja által hirdetett üzenettől:
„Az én szemszögemből nézve Románia nagy kihívások előtt áll. Egy részük látszik, más részük nem látszik. Nem hiszem, hogy ezekre a kihívásokra egy nacionalista, sőt, szélsőséges párt a válasz. Ilyen körülmények között
Semmilyen kapcsolatot sem akarunk fenntartani egy nacionalista párttal. A PSD modern, Európa-barát szociáldemokrata párt marad, mely habozás nélkül támogatja a stratégiai és nemcsak stratégiai kapcsolatainkat minden szövetségesünkkel, miközben a PRU-nak olyan pártokkal vannak megállapodásai, melyeknek nagyon nagy gondjaik vannak és melyekkel szemben nagyon komoly a gyanú, hogy keletről finanszírozzák őket, és doktrínáiknak semmi közük nincs az értékeinkhez és az elveinkhez.” (Liviu Dragnea szeptember 1-én. Forrás: a PSD honlapja.)
Ugyanakkor Victor Ponta elméletet gyártott egy nacionalista párt létrehozásának szükségességéről, és Diaconuval büszkélkedett:
„Ismerem Bogdan Diaconut, 2012-ben én tettem fel a listára, aztán én kértem, hogy távozzon a PSD-ből, amikor nagyon nekiment a magyaroknak. Azt hiszem, hogy Bogdan sokat tanult. Hiszek abban, hogy létezik egy bizonyos választói réteg és igény Romániában egy hiteles, nem boszorkánykonyhákban létrehozott pártra és politikai mozgalomra és akkor azt mondtam: igen, segítek neked, adok ötleteket. Úgy hiszem,
de modern, nem szélsőséges értelemben. Nem hasonlítunk Le Penre, mert nálunk nincs migránskérdés.” (Victor Ponta szeptember 1-én. Forrás: B1 TV.)
Sebastian Ghiţă, a gazdasági nacionalizmus időközben PRU-hoz átállt egyik hirdetője augusztus 29-én megismételte az egyik kedvenc elméletét, mely szerint létezik egy nagy összeesküvés a román tőke ellen:
„A PSD-nek és a PNL-nek kötelessége egy puhább, kendőzöttebb kommunikációs játékok játszani annak ellenére, hogy a PSD-ben és a PNL-ben is elég sokan mondják azt, hogy szétverték a román tőkét, hogy manapság a román cégeket – ahelyett, hogy hiteleket kapnának a bankoktól a növekedéshez – az ANAF (adóhatóság – E-RS) akadályozza és az ANAF még dicsekszik is ezzel: blokkoltunk 16.000 román céget.” (Sebastian Ghiţă augusztus 29-én. Forrás: HotNews.ro)
Úgy tűnik, hogy a PSD és Dragnea időközben rájöttek,
Dragnea átvette Ghiţătól a román cégek elleni ANAF-üldözés témáját, alig néhány nappal azután szellőztetve meg az ügyet, hogy azt magyarázta, mekkora kárt okoz a nacionalista üzenet a nagy kihívásokkal küszködő Romániának.
„Megbeszéltem a kollégáimmal, hogy a következő napokban, gyorsan találkozót szerveznek a Parlament szakbizottságai és az ASF (Pénzügyi Felügyeleti Hatóság – a szerk.) vezetősége között, melynek komoly magyarázatokat kell adnia és figyelmeztetem őket, ne vicceljenek ezzel a találkozóval, illetve a Versenytanáccsal és az ANAF-osokkal, hogy lássuk, az elsősorban a román kis- és közepes vállatoknál végzett nagy ellenőrzései mellett az ANAF odafigyelt-e arra is, miként mozgatták a pénzeket ezek a biztosítócégek. Mert talán minden rendben van, de egyre többen vagyunk mi, románok, akik ezt tudni szeretnénk. (…) Túl nagy a titkolózás egy olyan területen, ahol szabad szemmel látható, hogy a román biztosítócégeket kiszorították a piacról, felszámolták őket, vagy más lépéseket tettek ellenük, a román szállítmányozók pedig nemcsak hátrányos helyzetben vannak, de olyan programnak vannak alávetve, melynek az a célja, hogy lassan-lassan ők is eltűnjenek.” (Liviu Dragnea szeptember 7-én. Forrás: HotNews.ro)
Másnap, csütörtökön, szeptember 8-án Adrian Năstase fejtette ki blogján a külföldiek román cégek elleni összeesküvésének elméletét egy Autarchia, mint államforma című cikkben. De a nacionalista delírium felerősödéséhez nyújtott figyelemre méltó hozzájárulása annak az elméletnek a felvetése, hogy a hazácska a szakadás szélén áll.
(…) Nem tudom, hogy újra napirendre kerül-e majd a határok módosításának kérdése, de képes lesz Románia hatékonyan megvédeni magát – 2018-ra való tekintettel! –, ha felvetődik a regionalizálás/föderalizálás kérdése, mely – úgy tűnik – egyaránt bírja Trump Egyesült Államának, Oroszországnak és Németországnak a támogatását, a Budapestről újra felelevenített „etnikai kérdésre” adott megoldásként? Lehet, hogy az ilyenfajta forgatókönyvek csak félrevezetési formáknak bizonyulnak majd, de vannak még Romániának olyan think-tank-jei, melyek részt tudnak venni a politikai és konceptuális gerillaháborúkban? Az utóbbi időben kezdem visszasírni a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) által 1989 előtt finanszírozott és támogatott Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületet (ADIRI), melynek rendkívül gazdag tevékenysége volt. Romániában ma szinte kizárólag csak a Soros Alapítvány finanszíroz civil szervezeteket. Vitatható célokra. (…) A hazai tőkét perek őrlik fel. A közigazgatási bürokrácia és a bírósági eljárások megfojtanak bármilyen kis magánkezdeményezésre irányuló kísérletet. A banki, az IT-s terület, az építőipar után a biztosítási ágazatot is külföldi cégek kaparintják meg az ASF segítségével.” (Adrian Năstase augusztus 8-án. Forrás: személyes blog)
Ezt a teljesen mesterséges témát, a Románia integritásával szembeni álfenyegetést vasárnap este az Antena 3 televízió vette át és változtatta országos vitává.
Egyszerű a képlet, a PSD ezt már felhasználta, amikor a 2012-es parlamenti választási kampány kellős közepén megbuktatta Mihai Răzvan Ungureanut, illetve Ponta 2014-es kampányában:
bevetése és a közbeszéd valódi témáinak teljes eltüntetése szavazatszerzési célból.
Zárójelben legyen mondva, miközben Ponta felfuvalkodottan büszkélkedett románságával, a Ghiţă által fizetett lobbicégek igyekeztek meggyőzni a nemzetközi sajtót, hogy megveszekedetten „Nyugat-párti” (very West-leaning, további részletek itt).
Akkor a „Románia a Nyugat gyarmata”, „a kormány potom pénzért idegeníti el az ország forrásait” voltak a kulcsszavak, plusz az, hogy „MRU eladta az országot a magyaroknak”. A PSD a „büszke román” szlogenjével menetelt a kampányban, azt remélve, hogy ezzel sikerül majd elfednie vezetői korruptságát.
Most egy kicsit frissíteni fognak a stratégián. Megvádolják majd a Cioloş-kormányt, hogy Brüsszelnek dolgozik, Iohannis meg a németeknek, a „sorosista” miniszterek pedig az ország és a honi tőke ellen szőnek összeesküvéseket. Azzal, hogy előveszi a naftalinból a régi stratégiát, a PSD könnyen szerez néhány szavazatot, de még egy nagyon fontos dolgot is: tematizál, hamis témákat kínál a közvéleménynek. Végül megpróbál újra megszabadulni a korrupció témájától, a párton belüli állandó feddhetetlenségi válságtól, a PSD-s vezetők legnagyobb sebezhetőségétől.
Lehet, hogy Európától Amerikáig az egész világon tendencia az identitárius diskurzus kiaknázása, de annak, amit a PSD a választási kampányokban tenni szokott, nincs köze a nacionalizmus globális szintű felerősödéséhez. A román nacionalizmus nem egy meggyőződésből született politikai áramlat, hanem a lakosság átverésének durva és bármilyen tényalap nélküli formája, melyet atavizmusokkal manipulál, a legtisztább 90-es évekbeli szekus stílusú, erősen Nyugat-ellenes félelmeket, dühöket és gyűlöleteket táplálva.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Sőt: amerikai vízummentességet is élvez jövőtől. Szabadkőműves-e Călin Georgescu államelnökjelölt? Iohannis összehívta a Legfelső Védelmi Tanácsot.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.