Ez is egy vélemény. És itt-ott azért van igazság benne.
Hargita és Kovásza újra csak maradékokat kapott Dragneától, holott az RMDSZ szokás szerint felajánlotta, hogy lábtörlője lesz. Felmerül bennem a kérdés,
akik csak a saját hasznukra akaszkodnak rá minden egyes kormányzatra? Vajon jóllakatja őket az a székely zászló, melyet annyira kínálgatnak különféle ügyeskedők mindenféle zenés-táncos mulatságokon?
Az RMDSZ a Tudose-kormány beiktatásakor elszalasztotta az alkalmat, hogy bebizonyítsa, igazi jobboldali párt. Inkább újra eljátszották a megszokott nászjátékot és mindenki szeme láttára beszedtek néhány nyaklevest másodrangú PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) vezetőktől. Mindezt azután, hogy azt hitték, megállapodtak Dragneával. A nagy etnikai párt így egy szintre került holmi gerinctelen pambuccianokkal (Varujan Pambuccian, a képviselőházi nem-magyar képviselők frakciójának vezetője – a szerk.). És két kézzel megszavazták az új Tudose-kormányt. Figyeltem, hogy milyen hasznot hoz nekik ez a szolgalelkűség. Ehelyett Hargita és Kovászna ugyanott maradt, ahol évek óta vannak az RMDSZ folyamatos vezetése alatt, vagyis az utolsó helyen a fejlesztési finanszírozások terén. Remélem, elégedettek lesznek a majdani alexandriai stadionnal. De a székely zászló kitart. A magyar etnikumú politikai vezetők számára ez a legjobb ürügy létük megindokolásához.
Hiszen ebben az országban a választást
a magyarok politikai vezetői pedig elégedettek, mert nekik jól megy. Ugyanúgy, ahogy Liviu Dragnea jelentős vagyont halmozott fel a legszegényebb megyében, a magyar vezetők is egyre gazdagabbak egy egyre nyomorúságosabb tartományban. Eközben „Isten druzsbája” (utalás Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorra – a szerk.) továbbra is zsíros haszonnal irtja a fát.
Meggyőződésem, hogy Hargita és Kovászna megyékben a magyarok is és a románok is ugyanazt akarják: tisztességesen megfizetett munkahelyeket, minőségi oktatást és egészségügyet és beruházásokat a térség óriási idegenforgalmi potenciáljának kiaknázására. Ha mindezek megtörténnének, akkor a nacionalista diskurzusok mindkét táborban támogatók nélkül maradnának. De
Ritkán láttam nevetségesebb dolgot, mint amikor a frissen kaszált fűből éppen csak kilátszó kerti törpék kántálják a székely himnuszt. És bár Iohannis gesztusa Románia zászlójával színpadias és kimunkált volt, figyelemre méltó. Fontos jelzés arra, hogy meddig lehet elmenni a magyar etnikumúak vezetőivel folytatott tárgyalásokon. Elvárom, hogy ugyanez a hangvétel legyen akkor is, amikor az RMDSZ megpróbál majd a jelenlegi ellenzékkel együtt kormányozni. Különben ugyanaz a rossz vicc ismétlődik meg.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.
Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Megerősítette a Székelyhonnak az Országos Sóipari Társaság, hogy csak a Korond-patak érintett mederszakaszának a lebetonozásával menthető meg a parajdi sóbánya a beázásoktól. A rengeteg víz kiszivattyúzásán jelenleg is megfeszített erőkkel dolgoznak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.