// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Fogyasztási fétis vagy értékelvűség?

// HIRDETÉS

Bezárnak a mallok vasárnap? Vége is lenne a világnak. De nem kell aggódni, a politikum megvédi a fogyasztási fétist.

A politikai döntéseket nem lehet egy versenytanácsi levélre alapozni. Egyszerűen azért, mert ennek a szervnek szűk látóköre van. Íme, egy egyszerű és sokatmondó példa: néhány PNL-s képviselő nemrég azt javasolta, hogy vasárnap legyenek zárva a nagy üzletek. Ebből zavaros vita keletkezett, melynek során egyesek azt mondták, hogy a liberálisok balra sodródtak, a („baloldali”) miniszterelnök pedig azt, hogy ez „ostoba lépés” lenne.

Ebben a helyzetben a Versenytanács a következőket hirdette ki: Ez a törvényjavaslat a kiskereskedelem különféle formái közötti, nevezetesen a hipermarketek és szupermarketek kis lakótelepi üzletekkel, vagy kioszkokkal szembeni diszkriminálásához vezethet. A Versenytanács úgy véli, hogy a fogyasztók számára az az előnyös, ha a kiskereskedelem minél nagyobb számú és változatosságú formáihoz juthatnak hozzá… (realitateabucuresti.ro).

Következésképpen e fórum kritériumai a következők:

a kereskedők diszkriminációmentessége és a fogyasztó igénye.

Ezek egyaránt jogosak, de az ember életét olyan értékek is vezérlik, mint a becsületesség, a hűség, a megfontoltság, vagy a vallási hagyományok iránti tisztelet. A szabad vasárnap nemcsak a szakszervezeti harc eredménye, hanem – elsősorban – egy vallási ajánlás. Sok nyugat-európai országban a keresztény hagyomány miatt tartanak zárva az üzletek a hét hetedik napján. Németországban, például, a tilalmat nagyon szigorúan betartják és évente csak néhány vasárnap engedélyezik a kereskedelem érdekében a nyitva tartást. A katolikus kelet szintén igyekszik visszaszerezni a vasárnapi szünnapot, melyeket az utóbbi évtizedekben zajlott masszív liberalizmusinfúzió nyomán áldoztak fel. Lengyelországban a konzervatív jobboldal pártja, a Jog és Igazságosság folyamatosan sürgette az üzletek vasárnapi zárva tartását, de a közvélemény nagy (77 százalékos) támogatása ellenére, a liberális parlamenti többség miatt nem tudta elérni. Ezzel szemben Magyarországon múlt év decemberben megszavazták azt a törvényt, mely tiltja a nagy üzletekben zajló kereskedelmet, csak a kis lakótelepi boltoknak és a gyógyszertáraknak engedélyezve a nyitva tartást. Következésképpen a román liberálisok nem balra tartanak, hanem ellenkezőleg, jobbra. Vagyis, ahogy az logikus is, inkább jobbra, mint a Ponta-kormány, mely az utóbbi időben egyértelműen liberális lépéseket tett.

De nem ez a gond. Azt a kérdést kell magunknak feltennünk, hogy

felfogjuk-e az értékek hierarchizálásának szükségességét

és elfogadjuk-e, hogy a lélek értékeit a többi fölé kell helyezni. Készek vagyunk-e, például, feláldozni a szupermarketben tett látogatás által nyújtott kényelmet, vagy a bőség diadalát egy lélek örömének szentelt „immateriális” vasárnapért. Az európai Nyugaton a kereszténydemokraták a kereskedelemre is kiterjesztik a vasárnapi szünetet, ami azt jelenti, hogy (még mindig) előtérbe helyeznek bizonyos keresztény eredetű értékeket.

Romániában a liberálisok javaslata, bizonyos már mélyen gyökeret eresztett szokások miatt, előreláthatólag nem szerez majd elég támogatást, de azért rögzítsük a fő gondolatot: a Versenytanács, elkerülhetetlenül, egy szűk látószöget fejez ki. Ez a szerv legfeljebb olyan döntőbírónak tekinthető, mely arról gondoskodik, hogy a kereskedelmi viszonyokban ne történjenek visszaélések és kiegyensúlyozatlanságok. Ezzel szemben a politikának a piacon túltekintve, egy értékelvű perspektívát is magába kell foglalnia, amikor döntéseket hoz. Ezért nem elegendő az sem, hogy Klaus Johannis elnök a Versenytanács véleményére alapozva legitimálta az erdőtörvényre vonatkozó döntését. Amikor ilyen jelentőségű döntéseket hoz az ember, akkor értékekhez kell igazodni, nem csak a piac „szabályaihoz”.

Romániában tendencia minden politikai döntést egyetlen kritériumnak alávetni: a piac igényeinek.

A piac fokozatosan egyfajta fétissé válik,

mely lábbal tipor hagyományokat és bármilyen más társadalmi elvárást. De tudnunk kell: szigorúan a kereskedelem és a profit szemszögéből nézve nem kellene lenniük sem vasárnapoknak, sem szabadságoknak, sem törvényes szabadnapoknak, csak a pénzforgalom megszakítás nélküli áramlása létezne. Mindezek a régebbi konzervatív követelmények, vagy újabb szakszervezeti követelések, objektív módon, akadályai a kereskedelemnek és – szigorúan liberális szemszögből nézve – a szabálytól való eltéréseknek és engedményeknek tekinthetők. Más szóval, állandóan veszélyben vannak. Ahogy az a fenti idézetből látszik, a Versenytanács szemszögéből nézve az ember csak egy fogyasztó. De az utóbbi időben egyre nagyobb az elvárás a politikával szemben, hogy az embert teljes valójában vegye figyelembe.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS