// 2024. december 3., kedd // Ferenc, Olívia
Románia

És mit szólnak egy új balkáni háborúhoz?

// HIRDETÉS

Egyesek már ezt is vizionálják, Victor Ponta borítékolható bukása és az ezt követő kormányválság következményeként.

A brüsszeli hivatalosságok szokás szerint nem fognak túl sok kommentárt fűzni Victor Ponta lemondásához. De felvettem a kapcsolatot néhány forrással, akik bizonyos európai intézmények magas pozícióiban helyezkednek el, és akik a dagonyából való kikerülés egyetlen lehetőségének tekintett lemondás után rendkívüli érdeklődést mutattak az iránt, ahogy a politikai struktúrák Romániája kezelni tudja a következő időszakot.

Egy saját kormányát is magával rántó miniszterelnöki lemondás önmagában nagyon komoly, bel- és külpolitikai téren egyaránt nagy hatásokkal járó esemény. Csakhogy most egy olyan ország kormányfője mond le, mely Európa egyik legérzékenyebb térségében található, ahol

az összes regionális válságba vezető utak találkoznak:

Ukrajna, a Balkáni Útvonal (Görögországtól Magyarországig), a Közel-Kelet és Fekete-tenger a maga kaukázusi térségével.

Számunkra, de külpolitikai partnereink számára is ugyanolyan mértékben létfontosságú, hogy ez a két kormányzat közötti átmenet nagyon rövid legyen, és szavatolja a NATO és az EU előőrsének számító Románia stabilitását. Nem lenne szabad semmilyen újabb kérdést felvetnünk a biztonsági kapcsolatokat illetően, tekintettel arra, hogy körülöttünk, elsősorban a balkáni országok között, láthatóan nő a feszültség. Hiszen ez a téma aggasztja a leginkább Brüsszelt, főleg az EU két magas rangú tisztségviselője által az utóbbi napokban tett, több mint kemény nyilatkozatok után.

Ezen jelzések közül a legsúlyosabbat Angela Merkel kancellár fogalmazta meg nemrég, aki annak veszélyéről beszélt, hogy konfrontációk lehetségesek a balkáni országok között, melyeken a legtöbb menekült áthalad, amennyiben Németország lezárná a határát Ausztriával. A nyugat-balkáni országok között már amúgy is vannak feszültségek, „és nem akarom, hogy ezek fegyveres konfliktusokig fajuljanak”, mondta Angela Merkel a CDU darmstadti összejövetelén. Miro Cerar szlovén kormányfő azonnal igazat adott neki. egy sajtókonferencián kijelentve, hogy:

„Ha nem kezelik megfelelően, a brüsszeli csúcson eldöntött módon a migrációs válságot,

felmerül a konfliktusos helyzetek kialakulásának veszélye a nyugat-balkáni államok között…

A (régió) nagyon terhelt közelmúltja miatt elképzelhető, hogy egy kis konfliktusból kiterjedt reakció következzen, így nagyon fontos, hogy együtt oldjuk meg ezt a válságot, mert a megoldásra önmagában egyik ország sem képes.”

De nem ez az egyetlen ilyen jellegű figyelmeztetés. Idén július 26-án a CeSEM (Centro Studi „Eurasia-Mediteraneo”) által közzétett egyik anyagnak Egy új balkáni háború alkotóelemei volt a címe:

„Ha megnézünk egy térképet, látni fogjuk, hogy a volt Jugoszlávia államai és entitásai (Szerbia, Macedónia és a Boszniai Szerb Köztársaság), melyekhez most Magyarország és Görögország is társul, földrajzi helyzetükből adódóan tüskét képeznek a NATO előretolt állásai, Románia és Bulgária hátországában. Persze, Magyarország és Görögország is tagjai a NATO-nak, de az előbbi ország elnöke (így! Vagyis Áder János?! – a szerk.) kitűnő kapcsolatokat tart fenn Vlagyimir Putyinnal, az utóbbi pedig, minden ismert gondja mellett, az egyetlen volt, mely 1999-ben nem vett részt a NATO szerbiai bombázásaiban, szintén jó kapcsolatokat tartva fenn Oroszországgal. A magyar puszta (így! – a szerk.) és a szaloniki kikötő közötti úgynevezett ’Korridor mentén (így! Nem világos, hogy mire utalnak a szerzők – a szerk.) van egy gyenge övezet az euro-atlanti védvonalban, egy olyan légüres tér, melyet a Nyugat megpróbál minden eszközzel kitölteni, és amelyet holnap destabilizálnia vagy semlegesítenie kell.”

Egyszerű pánikkeltés? De ne feledjék, hogy John Kerry külügyminiszter az amerikai Szenátus külügyi bizottsága előtt február 24-én azt mondta, Szerbia, Koszovó, Montenegró és Macedónia

az Oroszországot a Nyugattól elválasztó „tűzvonalban” van.

Ez a jelenlegi kontextus.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni és kisebbíteni sem - jó szokásunk szerint -, hiszen emiatt került kormánypolitikánk abba a fáziskésésbe, amit leginkább azon lehet lemérni, ahogy az európai politika színpadáról önmagát lesöprő Victor Ponta volt miniszterelnöknek szánt brüsszeli meghívások udvarias, de annál határozottabb mozdulattal lekerültek a listáról.

Ezek a válsághelyzetek találhatók hazánk közvetlen szomszédságában, melyekhez hozzáadódik még az ukrajnai katasztrófa és az a lehetőség, hogy a migránsok fő haladási iránya áttevődik egy Fekete-tengeren, vagy a szárazföldön, Bulgárián áthaladó útvonalra, mely esetben tényleg konfliktusok robbanhatnának ki a nyugat-balkáni országok között.

De ez a kormányváltás lehetőséget is adhat arra, hogy életet leheljenek abba, amit az Európához való tényleges közeledés melletti sürgős és szükséges román kiállás jelenthet. Éppen ebben a kontextusban állhatnánk elő azokkal az érvekkel, melyek alátámaszthatják azon kérésünket, hogy sürgősen, azaz MOST fogadjanak be minket a Schengen-övezetbe. Ugyanakkor felül kell vizsgálni az euróhoz való csatlakozással kapcsolatos ambíciókat is. Vagyis az Új Egyesült Európát jellemző két fő elemről van szó, melynek alapjait most rakják le, és megbocsáthatatlan hiba lenne, ha csak a mostani, reaktívan megkésett nézői helyzetünkben szeretnénk abban részt venni.

Persze, hogy válság van,

de ezt kapcsolatok újraaktiválására is fel lehet használni.

Főleg az Európai Bizottsággal meglévő (gazdasági, de politikai és biztonsági) kapcsolatainkra gondolok, mely esetekben – a szerződés szerint – a kormány fő intézményi partner, de ugyanakkor egy új miniszteri csapat erőteljesen visszatérhetne a játékba, ha az európai (és nem csak) intézményekkel folytatott párbeszédben eléri a politikai elfogadottság normális szintjét. Végül ez lenne az alkalom a nagy európai országokkal meglévő stratégiai partnerségeink újraelemezésére és felélesztésére, de az Orosz Föderációval meglévő kapcsolatunk felelős értékelésére is.

Ez a tét. Lássuk, mire képesek a mieink, és ki kerül be az új hatalmi játszmába. Ne feledkezzünk meg arról, hogy – akár elismerjük, akár nem – a frontvonalban vagyunk, és ennek megfelelően kellene viselkednünk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS