// 2024. október 13., vasárnap // Kálmán, Ede
Románia

És mit szólnak egy új balkáni háborúhoz?

Egyesek már ezt is vizionálják, Victor Ponta borítékolható bukása és az ezt követő kormányválság következményeként.

A brüsszeli hivatalosságok szokás szerint nem fognak túl sok kommentárt fűzni Victor Ponta lemondásához. De felvettem a kapcsolatot néhány forrással, akik bizonyos európai intézmények magas pozícióiban helyezkednek el, és akik a dagonyából való kikerülés egyetlen lehetőségének tekintett lemondás után rendkívüli érdeklődést mutattak az iránt, ahogy a politikai struktúrák Romániája kezelni tudja a következő időszakot.

Egy saját kormányát is magával rántó miniszterelnöki lemondás önmagában nagyon komoly, bel- és külpolitikai téren egyaránt nagy hatásokkal járó esemény. Csakhogy most egy olyan ország kormányfője mond le, mely Európa egyik legérzékenyebb térségében található, ahol

az összes regionális válságba vezető utak találkoznak:

Ukrajna, a Balkáni Útvonal (Görögországtól Magyarországig), a Közel-Kelet és Fekete-tenger a maga kaukázusi térségével.

Számunkra, de külpolitikai partnereink számára is ugyanolyan mértékben létfontosságú, hogy ez a két kormányzat közötti átmenet nagyon rövid legyen, és szavatolja a NATO és az EU előőrsének számító Románia stabilitását. Nem lenne szabad semmilyen újabb kérdést felvetnünk a biztonsági kapcsolatokat illetően, tekintettel arra, hogy körülöttünk, elsősorban a balkáni országok között, láthatóan nő a feszültség. Hiszen ez a téma aggasztja a leginkább Brüsszelt, főleg az EU két magas rangú tisztségviselője által az utóbbi napokban tett, több mint kemény nyilatkozatok után.

Ezen jelzések közül a legsúlyosabbat Angela Merkel kancellár fogalmazta meg nemrég, aki annak veszélyéről beszélt, hogy konfrontációk lehetségesek a balkáni országok között, melyeken a legtöbb menekült áthalad, amennyiben Németország lezárná a határát Ausztriával. A nyugat-balkáni országok között már amúgy is vannak feszültségek, „és nem akarom, hogy ezek fegyveres konfliktusokig fajuljanak”, mondta Angela Merkel a CDU darmstadti összejövetelén. Miro Cerar szlovén kormányfő azonnal igazat adott neki. egy sajtókonferencián kijelentve, hogy:

„Ha nem kezelik megfelelően, a brüsszeli csúcson eldöntött módon a migrációs válságot,

felmerül a konfliktusos helyzetek kialakulásának veszélye a nyugat-balkáni államok között…

A (régió) nagyon terhelt közelmúltja miatt elképzelhető, hogy egy kis konfliktusból kiterjedt reakció következzen, így nagyon fontos, hogy együtt oldjuk meg ezt a válságot, mert a megoldásra önmagában egyik ország sem képes.”

De nem ez az egyetlen ilyen jellegű figyelmeztetés. Idén július 26-án a CeSEM (Centro Studi „Eurasia-Mediteraneo”) által közzétett egyik anyagnak Egy új balkáni háború alkotóelemei volt a címe:

„Ha megnézünk egy térképet, látni fogjuk, hogy a volt Jugoszlávia államai és entitásai (Szerbia, Macedónia és a Boszniai Szerb Köztársaság), melyekhez most Magyarország és Görögország is társul, földrajzi helyzetükből adódóan tüskét képeznek a NATO előretolt állásai, Románia és Bulgária hátországában. Persze, Magyarország és Görögország is tagjai a NATO-nak, de az előbbi ország elnöke (így! Vagyis Áder János?! – a szerk.) kitűnő kapcsolatokat tart fenn Vlagyimir Putyinnal, az utóbbi pedig, minden ismert gondja mellett, az egyetlen volt, mely 1999-ben nem vett részt a NATO szerbiai bombázásaiban, szintén jó kapcsolatokat tartva fenn Oroszországgal. A magyar puszta (így! – a szerk.) és a szaloniki kikötő közötti úgynevezett ’Korridor mentén (így! Nem világos, hogy mire utalnak a szerzők – a szerk.) van egy gyenge övezet az euro-atlanti védvonalban, egy olyan légüres tér, melyet a Nyugat megpróbál minden eszközzel kitölteni, és amelyet holnap destabilizálnia vagy semlegesítenie kell.”

Egyszerű pánikkeltés? De ne feledjék, hogy John Kerry külügyminiszter az amerikai Szenátus külügyi bizottsága előtt február 24-én azt mondta, Szerbia, Koszovó, Montenegró és Macedónia

az Oroszországot a Nyugattól elválasztó „tűzvonalban” van.

Ez a jelenlegi kontextus.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni és kisebbíteni sem - jó szokásunk szerint -, hiszen emiatt került kormánypolitikánk abba a fáziskésésbe, amit leginkább azon lehet lemérni, ahogy az európai politika színpadáról önmagát lesöprő Victor Ponta volt miniszterelnöknek szánt brüsszeli meghívások udvarias, de annál határozottabb mozdulattal lekerültek a listáról.

Ezek a válsághelyzetek találhatók hazánk közvetlen szomszédságában, melyekhez hozzáadódik még az ukrajnai katasztrófa és az a lehetőség, hogy a migránsok fő haladási iránya áttevődik egy Fekete-tengeren, vagy a szárazföldön, Bulgárián áthaladó útvonalra, mely esetben tényleg konfliktusok robbanhatnának ki a nyugat-balkáni országok között.

De ez a kormányváltás lehetőséget is adhat arra, hogy életet leheljenek abba, amit az Európához való tényleges közeledés melletti sürgős és szükséges román kiállás jelenthet. Éppen ebben a kontextusban állhatnánk elő azokkal az érvekkel, melyek alátámaszthatják azon kérésünket, hogy sürgősen, azaz MOST fogadjanak be minket a Schengen-övezetbe. Ugyanakkor felül kell vizsgálni az euróhoz való csatlakozással kapcsolatos ambíciókat is. Vagyis az Új Egyesült Európát jellemző két fő elemről van szó, melynek alapjait most rakják le, és megbocsáthatatlan hiba lenne, ha csak a mostani, reaktívan megkésett nézői helyzetünkben szeretnénk abban részt venni.

Persze, hogy válság van,

de ezt kapcsolatok újraaktiválására is fel lehet használni.

Főleg az Európai Bizottsággal meglévő (gazdasági, de politikai és biztonsági) kapcsolatainkra gondolok, mely esetekben – a szerződés szerint – a kormány fő intézményi partner, de ugyanakkor egy új miniszteri csapat erőteljesen visszatérhetne a játékba, ha az európai (és nem csak) intézményekkel folytatott párbeszédben eléri a politikai elfogadottság normális szintjét. Végül ez lenne az alkalom a nagy európai országokkal meglévő stratégiai partnerségeink újraelemezésére és felélesztésére, de az Orosz Föderációval meglévő kapcsolatunk felelős értékelésére is.

Ez a tét. Lássuk, mire képesek a mieink, és ki kerül be az új hatalmi játszmába. Ne feledkezzünk meg arról, hogy – akár elismerjük, akár nem – a frontvonalban vagyunk, és ennek megfelelően kellene viselkednünk.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…
Főtér

Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…

… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.

Újabb állami tulajdonú villában bukkantak Iohannis számára épített minigolfpályára
Krónika

Újabb állami tulajdonú villában bukkantak Iohannis számára épített minigolfpályára

Klaus Iohannis elnöknek a bukaresti Primăverii negyedben található Vila Lac 3 (Tóparti Villa 3) nevű hivatalos rezidenciáján is van egy háromlyukú minigolfpályája, nem csak a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen található nyári rezidenciáján.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Házkutatások és drogfogás Gyergyó térségében
Székelyhon

Házkutatások és drogfogás Gyergyó térségében

Több házkutatást is tartott Gyergyószentmiklós térségében a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kábítószer birtoklás és -kereskedelem megalapozott gyanújával. Két fiatalt őrizetbe vettek.

Zsinagógát, templomot, mecsetet érhet támadás Romániában az amerikai nagykövetség szerint
Krónika

Zsinagógát, templomot, mecsetet érhet támadás Romániában az amerikai nagykövetség szerint

Figyelmeztetést bocsátott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége pénteken este, amelynek értelmében templomot, mecsetet, zsinagógát érhet támadás Romániában.

Új toronyházak építése kezdődött el Csíkszeredában
Székelyhon

Új toronyházak építése kezdődött el Csíkszeredában

Újabb csíkszeredai lakóövezet van kialakulóban, ahol több mint harminc év után ismét toronyházak épülnek. A Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában a Fortuna Residence nevet viselő lakópark első tömbházának alapozása elkezdődött.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.