Ez a román jobboldal nem is érdemelte meg, hogy az erdélyiek és a bánságiak rá szavazzanak – írja Sabin Gherman.
Nagyjából így hangzanak a Kárpátokon túli jobboldal szemrehányásai: ti, erdélyiek és bánságiak, ti, akik állandóan feltartóztattátok a baloldal ostromát, most elárultatok minket és otthon maradtatok; ti, az ország feje és homloka, ezúttal átfordultatok a másik oldalatokra, nem törődve azzal, hogy a neokommunisták magukhoz ragadják és a falhoz csapják ezt az országot.
még a szocialisták stúdióbeli ellenfelei is elégedetteknek tűnnek, hogy az erdélyiek és a bánságiak is „beálltak sorba” és egyívásúvá váltak a „nemzettel”.
Innen, a hegyeken túlról a dolgok nagyjából így néznek ki: a baloldal Erdélyben és a Bánságban csak Máramaros, Beszterce, Hunyad, Krassó-Szörény megyéket szerezte meg, a többi 12 megyében a legtöbb szavazatot a jobboldal kapta meg, vagy legalábbis az, amit nálunk, románoknál jobboldalnak lehetne nevezni. Vagy úgy, nem mentek el az emberek szavazni? Volt miért? Azon a rettegésen kívül, hogy „hatalomra jut a pészédé”, mi volt a jobboldal üzenete? – és itt lenne mit mondani a PNL-ről, az eddigi éltanulóról, a fáintosságról és a cifraságról.
Beképzelt zagyvaság, nagyjából ez volt a liberálisok választási kampánya – és zagyvaság volt a választás napja utáni elemzés is. A PNL abból az előfeltevésből indult ki, hogy Erdélyben még akkor is megszavazzák, ha egy részeg tyúkot tesz fel a listára, a liberálisok a mindig szívesen fogadott vendég eufóriájával érkeztek ide;
és nem kívánta újra végighallgatni ugyanazt a mesét az aranytojásokról.
Arról beszélt Alina Gorghiu, hogy a PNL történelmet fog írni; akkor nesze, történelem: 1938. december 15-én Iuliu Maniu a következőket írta II. Károlynak: „Az ezekben a tartományokban ismertségnek és népszerűségnek teljes mértékben híján lévő pártok rászabadították politikai klientúrájukat Erdélyre és a Bánságra, ismeretlen személyekből csináltak parlamenti képviselőket, (…) hivatalból elutasítottak közismert, a tartomány szükségleteit és szellemét ismerő erdélyieket és bánságiakat”. A különbség? – most nemzeti-egységes a játék, ravaszkodás van a hegyek innenső és túlsó oldalán is.
Mit keresett a galaci Gorghiu Temes megyében? A konstancai Boagiu Máramarosban, a gyulafehérvári Atanasiu Buzău megyében?
amelyeket állítólag fel kellett volna emelniük? Mit ismernek ők a párt székházán és a gyűlés utáni kocsmán kívül? Milyen lehetőségei, milyen kihívásai vannak a térségnek? Milyen források, viselkedések, törekvések vannak?
Kolozsvárra egy Bukarestről érkezett alakot ejtőernyőztek, állítólag Blaga valamelyik rokona – Biharban született, Bukaresten nőtt fel. „Mi köze van Kolozsvárhoz?” „Itt jártam óvodába” – így válaszolt a tévériporternek a gyámfiú. 2012-ben az illető urat… Vaslui-ba küldték jelöltnek.
Kolozsvárhoz visszatérve: a listát az a személy vezette, aki pornószenátorként vált ismertté és akit ráadásul bíróság elé is állítottak egy kb. 1,65 g/l-es véralkoholszint miatt. Ráadásul még balesetet is okozott.
Nem maradt Erdélyben és a Bánságban más, aki a liberális szellemet képviselhette volna? Máramaros, Buzău, Kolozs megyékben sem? Buşoi nekirontott Temesvár polgármesterének – Buşoi, aki a Colectivben történt drámán építgette az ismertségét. Ugyanazt a nagy Mehedinţi megyei „bánságit” hallgatták le az ügyészek Adrian Duicu Mehedinţi megyei kiskirály aktájában és ugyanaz a „bánsági”, még a Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnökeként tömte a pénzt a Mehedinţi Megyei Egészségbiztosítási Pénztárba (CJAS) (melynek költségvetését csak a bukaresti körözte le).
Miről beszéljünk még? Az 1938-as Iuliu Maniuról: „Vegyük például Temes tartományt, egy viszonylag gazdag tartományt. Ebből a tartományból az állam nagyjából 5-6 milliárdot szed be évente. Tudja, mennyi marad ezekből a milliárdokból a közigazgatási, kulturális, gazdasági, egészségügyi szükségletekre és egyebekre? 200 millió! Ennyi Temes tartomány költségvetése!” Mikor hallottál liberálisokat erről beszélni?
akárcsak a parasztpártiak hajdanán, a mostani liberálisok sem felelnek meg az emberek elvárásainak. És nem konjuktúráról van szó – a PNL már évek óta befullasztotta a saját válogatási rendszerét; a vezetők feltétlenül kijárnak néhány kurzust a Nemzeti Védelmi Főiskolán, beülnek két-három bizottságba és onnan aztán röpülnek az állami állások felé!
Ezeknek a vidéken szétszórt és a központi karosszékekben lazsáló ideologikus tisztviselőknek már nincs semmilyen elképzelésük: nézed a dadogásukat, és az osztály nagyszájú alakjai jutnak eszedbe, amint ott állnak a táblánál és magukat majd összeszarva próbálják bebizonyítani a tanárnak, hogy készültek, csak éppen nem tudják kifejezni magukat. És kínosan vigyorognak, miközben ömlik róluk a víz.
Alinuţáért, Atanasiuért, Buşoiért és a társaikért? Végül is, amikor bedobom azt az összehajtogatott papírt az urnába, vállalom, hogy kifizetem a juttatásaikat, a repülőjegyeiket, a hivatali gépkocsijukat, a titkárnőjüket, a rezsijüket – még a nyomtatópatron kifizetésére is kötelezettséget vállalok. Igen, a saját pénzemből. Miért folytassam ezt tovább? Csak azért, mert én azt mondom, hogy jobboldali vagyok és ők azt, hogy szintén jobboldaliak?
Coposu valamikor ezt mondta a nagy átokról: hogy ezt az országot ugyanaz a FSN (Nemzeti Megmentési Front) vezeti majd a politikai színpad bal- és jobboldalán is. A szocialistákkal világos a helyzet: akárhogy teszed le az iránytűt, ők akkor is kelet felé mutatnak, lehet valami a fertőzött DNS-ükben; most pedig ezzel a „jobboldali” tisztviselősereggel újabb felvilágosodás zuhan a fejünkre, mint a mennyezet: miért legyünk állandóan mi másnaposak, ha a liberálisok holmi részeg tyúkokat tettek fel a listákra?
(Az alcímeket a szerkesztőség adta.)
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.