Ha a román szavazópolgár nem megy el szavazni a mioritikus elnökre, megint a magyarok lesznek a mérleg nyelve.
A román választók egyre alacsonyabb részvételi aránya lehetőséget ad a magyaroknak arra, hogy fontos szerepet játsszanak a jövendőbeli elnökválasztásokon.
Az RMDSZ opciója az egyik dolog, amit nem szoktak számításba venni, amikor az elnökválasztásról van szó. A magyaroknak mindig jelentős beleszólásuk volt az ügybe, saját szolidaritásuknak és a román választók magas arányú távolmaradásának köszönhetően. Ha a „jobboldal” meg akarja nyerni az elnökválasztást, a magyarokat is meg kell nyernie magának. Nélkülük is menne, de a román szavazók szokatlanul nagy arányú mozgósítása esetén. Mindig az elnökválasztás vonzotta a legtöbb szavazót az urnákhoz, de a hiányozók aránya ettől függetlenül nagyon magas volt, és 2000 óta folyamatosan nőtt. Márpedig ha a részvételi arány 60 százalék alatt marad, ahogy az 2004-ben és 2009-ben történt, akkor a magyarok viszonylag jó részvétele, homogén opciók esetén, eldöntené a választás sorsát.
De elképzelhető, hogy az idei elnökválasztás „magyarok nélkül” fog zajlani, vagy más szóval, megtörténhet, hogy a magyarok számára egyik jelölt sem tűnik majd meggyőzőnek és nagy többségük az otthonmaradást választja. Akkor kizárólag „román” választásunk lesz.
De a „jobboldal” számára rendkívül kockázatos lenne a magyarok szavazással szembeni közömbösségére alapozni, hiszen ez növelné a PSD esélyeit a választás megnyerésére. Láttam is, hogy a politikai ügyekben gyakorlottabbak érzékelték annak szükségességét, hogy a „jobboldal” a maga oldalára állítsa a magyarokat. Cristian Preda (egyelőre az európai választásokkal kapcsolatosan) rámutatott arra, hogy a PSD-ellenes szervezetek már csak az RMDSZ-szel együtt tudnak majd több szavazatot szerezni, melyet a „jobboldal” további 6 szervezete között sorolt fel. Míg a PMP jobboldalhoz tartozásával kapcsolatosan éppen javában zajlik a vita (lásd Mihail Neamţu kritikus véleményeit, inliniedreapta.net), a magyarok már rég megbékéltek az RMDSZ helyzetével, mely az EPP-ben tevékenykedik, de mindenféle más, legitimként elfogadott áramlatokat is tartalmaz. Ez nagyon pontos következtetéshez vezet: a magyarokat nem lehet majd jobb- vagy baloldali érvekkel az urnákhoz szólítani, hanem főleg nemzeti érvekkel, melyek az általános politikai opcióikon túlmenően egyesítik őket.
Ez nagyon leegyszerűsíti az elméleti helyzetet, a gyakorlatit viszont nem. Mert a jobboldali pártok az utóbbi évben – főleg azóta, hogy az RMDSZ-t bevonták a kormányzásba – olyan álláspontokra helyezkedtek, melyeket nem nevezhetnénk magyarelleneseknek, de minden bizonnyal egyre gyanúsabbak. De amikor a „jobboldal” meghatározó militánsai, ahogy mondani szokták, a „hajóorr”-figurák azt nyilatkozzák, hogy Románia a kisebbségek terén túlteljesíti az „európai standardokat”, amikor a magát szuperlatívuszokkal európainak nevező párt a „Mi románok vagyunk”-ra táncol a köztéren, akkor úgy tűnik, Cristian Preda igyekezetének, hogy az RMDSZ-t a jobboldal 6 csoportosulása közé sorolja, a valódi politikai életben nincsenek következményei.
Korábban már írtam az „európai standardok” kérdéséről. Nem arról van szó, hogy a magyarok rossz bánásmódban részesülnének és a helyzetük drámai lenne, az asszimiláció határán állnának, hanem arról, hogy egyszerűen nincsenek „európai standardok”. Ezt azok a politikusok találták ki, akik nem akarnak fogadókészséget mutatni a magyar népesség érzékenységeire. A fiktív standardokra való hivatkozás a vita lezárásával és az ajtó becsapásával egyenértékű. Sokszor hallottam ezt a teljes műveletlenségről árulkodó hasonlatot: „A magyarok miért követelnek több jogot, mint a németországi törökök?” Ez a gyakran feltett kérdés megmutatja nekünk, milyen drámai következményei lehetnek a politikára a rossz oktatásnak, mely folyamatosan azt tanította a román diákoknak, hogy a magyarok egy valaha Ázsiából érkezett vándorló népesség. A gond az, hogy ez a vitathatatlan történelmi igazság zárójelbe tesz egy másik ezerévnyi európai és keresztény életről szóló történelmet. És itt valójában valami sokkal mélyebb dolog van, mint a többség és kisebbség közötti kapcsolat: ez egy olyan történelmi hagyomány iránti ragaszkodás és tisztelet, amit az igazán jobboldali embereknek másképp is értelmezniük kellene, mint az „emberi jogok” standardizált fogalmai között.
Ám függetlenül attól, hogy közülünk egyesek, vagy mások miként értelmezik a magyar kérdéskört, az biztos, a magyarokat nem lehet majd meggyőzni, hogy olyan jelöltre szavazzanak, aki azt állítja, hogy a magyarok a legmagasabb szintű standardoknak örvendenek a kisebbségi jogok terén.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Százszázalékos kamatra adott kölcsönt a letartóztatott uzsorás. Akár 40 fok is várható vasárnap a nyugati országrészben.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
További híreink: sziklát akart a Dunába robbantani a hadsereg, egyelőre sikertelenül, az illetékes szerint pedig semmiféle korlátozás nem lesz a lakossági áramfogyasztásban.
Kórházba szállítottak több embert, mezőgazdasági munkagépek rongálódtak meg, és ideiglenes védelmi rendeleteket is kibocsátottak azután, hogy szombat délután súlyos konfliktus alakult ki Csatószegen egy elsőbbségadási vita nyomán.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
Villám csapott két, a Maros partján halászó férfiba csütörtök kora délután Szászrégenben. A mentősök erőfeszítései ellenére életüket nem sikerült megmenteni.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.