A dolog nyilván bonyolultabb. Arról is szól, milyen ravasz egy tudatmódosító szer a hatalom.
„A jóllakott nem érti meg az éhezőt” szólás jó adag igazságot tartalmaz. Néhány évvel ezelőtt tudományosan is igazolták. Dán kutatók egy kísérlet keretében arra kérték emberek egy csoportját, hogy mondjanak véleményt egy sor kormányzati politikáról.
A kísérlet idején egyesek jóllakottak, mások éhesek voltak. A kutatók meglepetésére elég szoros összefüggés volt az egyének éhségének mértéke és a döntésük között. Az éhesek nagyobb arányban támogatták a szociális, a javak egyenlő mértékű újraelosztását célzó politikákat. A jóllakott egyének szociális szinten kevesebb empátiát mutattak, pontosan a fenti szólásnak megfelelően.
A politikai szintre extrapolált kutatás érdekes magyarázattal szolgál arra, hogyan alakulnak ki választási hajlamaink; nevezetesen
pártok iránti szimpátiákat generál. Tehát, bár az az érzésünk, hogy a döntéseinknek logikus gondolatmenetek képezik az alapját, gyakran fiziológiai és érzelmi természetű tényezők is befolyásolnak minket.
Más tanulmányok is azt mutatták, hogy a gazdagok ritkábban vesznek részt karitatív tevékenységekben és kevesebbet adományoznak, mint a szegények. Persze a kultúra és a társadalmi struktúra hatása is számít – az együttműködő közösségekben többet adományoznak, mint az individualistákban –, de általános viselkedési modellként elmondható, hogy a gazdagok kevésbé nagylelkűek. A gazdagok inkább a „noblesse oblige” elve szerint cselekednek, amikor jótékonykodnak, mint valódi együttérzésből és altruizmusból.
Az egyik magyarázat az, hogy
az együttérzés és a jótékonykodás, mert ritkán találkoznak szegényekkel; gyakorlatilag nem fejlett bennünk a segítség reflexe, érzelmileg nem azonosulnak annyira a szenvedéseikkel. Míg egy szegény környezetben a kollektív túlélés szempontjából hasznos alkalmazkodás együttérzést mutatni és szociálisan érzékenynek lenni. Az üzleti életben a környezethez való jó alkalmazkodási képességnek más tulajdonságai és vonásai vannak. A pénz nincs jóban az erkölccsel, a gazdagság pedig önző és etikátlan viselkedéseket generálhat; a gazdaggá váló embereknél tapasztalható viselkedésváltozások leírására a kutatók a bőség hatása kifejezést használják.
Azt is kimutatták, hogy még a matematikai számítás, implicit módon a könyvelés terén meglévő fejlettebb képességek is nagyobb egocentrizmushoz vezethetnek, és az etikátlan cselekedeteket bátorítják. A pénzügyi területeken pedig, például a bankszektorban, megtörténik, hogy
az alkalmazottakban a tisztességtelen viselkedést, hogy azok a profitszerzésre összpontosítsanak.
Ez és más elemek bizonyítják, hogy a magas tisztségbe kerülő és több forráshoz hozzáférő személyek miért válnak szociális téren önzőkké. Emlékezzünk a Robert Michels német szociológus által 1911-ben felvetett, úgynevezett oligarchia vasszabályára, mely szerint bármilyen államszervezési forma, akár demokratikus, akár autokratikus eredetű, elkerülhetetlenül oligarchiává változik. Számos esetet ismerünk a történelemből, amikor még a forradalmi, munkás- és szocialista mozgalmak vezetői is, hatalomra kerülésük után elkezdték aláásni a demokratikus eljárásokat és elárulták annak az egalitarizmusnak az értékeit, amelyért harcoltak.
A vezetők tehát még jobban sóvárognak a gazdagság után, és hiúbbá válnak. Érzelmileg még kevésbé empatikusak. Következésképpen nagyon szkeptikusaknak kellene lennünk, amikor azt halljuk a főnököktől és a politikusoktól, hogy „megértik a fájdalmunkat”, hogy „együtt szenvednek a tömegekkel”. Valójában a dolgokban egyáltalán nincs ennyi érzelem.
A pszichológiai kutatások azt bizonyították, hogy a hatalom magas tisztségeit betöltő egyének kisebb mértékben fogják fel a többiek érzelmi nyugtalanságait. Nevezetesen az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozókkal ellentétben, a felső osztályhoz tartozók
Ennek az lehet az oka, hogy a magasra jutottak megengedhetik maguknak a mások óhajaival és motivációival szembeni közömbösséget. Semmi sem kényszeríti őket a többiek érzelmeinek helyes diagnózisára, hiszem már elérték a hőn óhajtott pozíciót, most más céljaik vannak. Ezáltal bekövetkezik a magas tisztségekben ülők egyfajta „érzelmi vaksága”, vagy „társadalmi vaksága”. Meglehet, annak, hogy a főnökök képtelenek empátiával viszonyulni a többiekhez, kihatása van a saját családjukon belüli viszonyokra is.
Másrészt a vezetők jó manipulátoroknak bizonyulnak, és képesek elsajátítani a társadalmi viselkedés szabályait, hogy könnyebben befolyásolni tudják a környezetükben lévő embereket. De különbséget kell tennünk a manipulálásra való racionális alkalmasság és az empatizálásra való érzelmi alkalmasság között. Racionális szinten
Viselkedés szintjén pedig a magas tisztségekbe kerülő személyek már nem annyira empatikusak és érzelmileg már nem kötődnek annyira a környezetükben lévőkhöz. A hatalom távolságtartóbbá és cinikusabbá teszi őket.
Sőt, a hatalom megszerzése után a politikusok hajlamosak megfosztani emberi mivoltuktól az egyszerű embereket (vagyis eszköznek, tárgyaknak, vagy alsóbbrendű lényeknek tartják őket). Miért történik ez? Egy hatalmi pozíció népszerűtlen döntések meghozatalával is járhat, melyek fájdalmat és szenvedést okozhatnak. Az emberi mivolttól való megfosztás pszichológiailag segíti a vezetőket könnyebben meghozni az ilyenfajta döntéseket. Más szóval, a népet alsóbbrendű egyének tömegének tekinteni egyfajta pszichológiai önvédelem, a kognitív disszonancia és a belső erkölcsi konfliktus elkerülésére. Mintha megtörténne a vezetők
Egy 2014-ben közzétett tanulmány szerint a hatalom érzése még azt is módosítja, ahogy az agy mások megnyilvánulásaira reagál. Az emberi agyban, akárcsak az emberszabásúakéban, megtalálható a tükörneuronok rendszere, melyek akkor is reagálnak, ha a csoport más tagjainak cselekedeteit látják. (Olyan neuronokról van szó, melyek nemcsak akkor aktívak, ha egy adott személy valamilyen cselekvést végez, hanem akkor is, ha az adott személy más személyeknél látja az adott cselekvést – a szerk.) Nagyrészt ez a tükörneuron-rendszer felelős az empatikus viselkedésünkért és cselekvéseinkért, ő segíti elő a társadalmi kommunikációt. Azonban a társadalmi különbség, a politikai vezetők eltávolodása az egyszerű emberektől kihat a tükörneuronok rendszerének működésére, ezért a hatalommal rendelkezők agya nem rezonál teljes mértékben más emberek cselekedeteire, a hatalommal és tisztségekkel nem rendelkező személyek agyával ellentétben. A főnökök és politikusok csökkent empátiájának neurobiológiai alapja van. De ez egyáltalán nem menti fel őket az alól a polgári és erkölcsi felelősség alól, amit a tetteikért vállalniuk kellene.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.