// 2024. november 27., szerda // Virgil
Erdély

Egy román patrióta történész leleplezi a nagy erdélyi magyar csalást

// HIRDETÉS

Vasile Lechințan szerint az erdélyi magyarok eltulajdonították a... saját vagyonukat. Ami persze nem is az övék. Hanem a románoké is. Ez ügyben levelet is írt Klaus Iohannis elnöknek.

Az alábbiakban szó szerint és kommentár nélkül közöljük Vasile Lechinţan történész Románia elnökéhez, Románia kormányához, Románia Parlamentjéhez és Románia Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékéhez intézett beadványát. A szerkesztőség.

Alulírott dr. Vasile Lechinţan történész az alábbi beadványt intézem önökhöz

bizonyos román nemzettel, különösen az erdélyi románokkal szembeni súlyos igazságtalanságok sürgős megoldása érdekében,

melyeket a román állam közigazgatási és jogi intézményei által 1990-től mostanáig végrehajtott úgynevezett „visszaszolgáltatások” során követtek el. Nem lenne jó, ha az idei nagy eseményt, Nagy-Románia Centenáriumát ezzel az igazságtalansággal fogadnák, mely oly régóta tart egyes közigazgatási és igazságszolgáltatási hivatalosságok miatt, akik egy része alkalmatlan, más része pedig valószínűleg korrupt, de biztosan manipuláltak a nemzetünk közös vagyonát képező bizonyos javak mostani, 1990 utáni törvénytelen haszonélvezői által.

Itt azoknak az alapítványoknak az óriási vagyonára utalok, melyeket Mária Terézia császárnő hozott létre az 1773 és 1780 közötti időszakban Erdély és ennek tükörképeként (hasonló típusút) Magyarország, a görög-katolikus románok, a római katolikus magyarok és németek/szászok, valamint az örmény-katolikus vallású örmények számára, mely vagyonokhoz az erdélyi románok jobbágyi robotból, dézsmákból és adókból, az ezekből az alapokból fenntartott gimnáziumoknak fizetett tandíjakból és más hasonlókból is hozzájárultak.

A következő alapítványokról és alapokról van szó:

- Fundus Studiorum (magyarul: Tanulmányi Alap) (ahol a „magyarul” megjegyzés szerepel, az az eredeti szövegben is így jelenik meg – a szerk.);

- Fundus Religionum (magyarul: Vallás Alap);

- Fundus Stipendiorum (magyarul: Ösztöndíj Alap), ezek a legfontosabbak, valamint vannak kisebbek:

- Fundus Scholarum Elementarium (az elemi iskolák fenntartását szolgáló alap/alapítvány);

- Fundus Regii Catholici Orphanotrophii (a [nagyszebeni] Katolikus Királyi Árvaház Alapja/Alapítványa) és a többi.

A (többek között a bánsági, bihari, máramarosi térségeket is magába foglaló „magyarországi” és (a Kárpátok kanyarulatán belüli térségre létrehozott) „erdélyi” alapok/alapítványok közötti helyes viszony megértéséhez már az elején meg kell említeni, hogy nevezett császárnő által Magyarország és tükrözéssel (hasonló formában) a szűken vett Erdély számára létrehozott alapokat/alapítványokat 1780-tól mostanáig kizárólag a magyar állam kezelte. Ezáltal a „magyarországiaknak” 1918-ig 72 román templom is haszonélvezője volt Arad, Nagyvárad, Nagykároly, Temesvár, Szatmárnémeti és más térségek környékén, valamint a Románia mai területén lévő, említett térségekben működő katolikus gimnáziumokba járó – és ösztöndíjban részesülő – román hallgatók is.

A szűken vett (Kárpátok kanyarulatán belüli) Erdély számára létrehozott alapítványok/alapok – a magyarországiakkal ellentétben – teljesen más utat jártak be, a hasznukat végül tisztán római katolikus és magyar célok felé térítették el. Ezáltal ezeket az alapítványokat az erdélyi állam kezelte 1780-tól 1866-ig, amikor azt az erdélyi Római Katolikus Státusnak adták át kezelésre – és semmiképpen sem tulajdonba –, mely aztán fokozatosan és teljes mértékben

kiszorította a románokat azok haszonélvezetéből, ezzel Erdély történelmének legnagyobb forrás-eltérítését hajtotta végre.

Ezekből az alapokból/alapítványokból palotákat és kollégiumokat hoztak létre Erdélyben egyes gimnáziumok és iskolák számára, melyeknek ezek az alapítványok/alapok voltak a tulajdonosai és szintén ezekből a javakból építettek római katolikus templomokat és paplakokat, épületeket, sőt igazi palotákat, melyeket bérbe adtak, kizárólag a magyar római katolikus egyház hasznára. Így aztán egyetlen erdélyi görög-katolikus román templomnak sem volt patrónusa (pénzügyi támogatója) az Erdélyi Vallási Alap, míg – ismétlem – a szűken vett Erdélyen kívüli (tehát többek között bihari, aradi, máramarosi) 72 román görög-katolikus templomnak a magyar állam által kezelt Magyar Vallási Alap volt a patrónusa.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség képviselői 1989 után azt kérték, hogy csalárd, törvénytelen módon „tulajdonukba” adjanak számos épületet a fent említettekből, ami miatt törvény előtt kell felelniük tulajdonjoggal való visszaélés miatt. Ezeknek a képviselőknek pontatlan és rosszindulatú értelmezésekkel visszaélve sokat sikerült megszerezniük az ilyenfajta épületek közül, melyeket már „visszaadtak” a szóban forgó Érsekségnek, vagyis ezt az intézményt

törvénysértő módon tulajdonba helyezték a román állam alkalmatlan és/vagy valószínűleg korrupt hivatalosságai,

akiknek szintén felelniük kell ezekért a bűncselekményekért. Ebben a helyzetben vannak egyes marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi középiskolák már „visszaszolgáltatott” palotái és számos más épület. Az a paradox és szomorú helyzet, hogy a román állam bérleti díjat fizet ezekért, a román diákokat pedig gyakorlatilag kikergették ezekből az épületekből. Bár a kolozsvári közismert hajdani „piarista” középiskola épületét, ahol az erdélyi román kultúra és történelem nagy személyiségei tanítottak és tanultak, melyet ezekből az alapokból építettek fel 1821-ben (rá van írva az épület homlokzatára, hogy a Tanulmányi Alapból épült, tehát már nem kell a levéltárakban keresgélni felépítése pénzügyi forrását), és amely a Babeş–Bolyai Tudományegyetem előtt található, még nem „szolgáltatták vissza”, de nevezett Érsekség igényt jelentett be rá,

a román diákokat már 1990-ben kikergették onnan Erdély nagy történésze, David Prodan és a kolozsvári románok megdöbbenésére.

Szintén 1990-ben kergették ki a fentebb említett alapok tulajdonát képező csíkszeredai és székelyudvarhelyi középiskolákból is a román diákokat. A marosvásárhelyi Egyesülés (Unirea) Középiskolában egyre inkább megpróbálják kiutálni a román középiskolát ezekből az épületekből, melyek egyértelműen, a telekkönyvek szerint, a fentebb említett Tanulmány Alap és az Ösztöndíj Alap tulajdonát képezték az illető épületeknek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek történt „visszaszolgáltatásáig”, melyet valójában a visszaszolgáltatásokkal foglalkozó kormányzati bizottság és a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság egyik ítélete helyezte tulajdonba, ezzel teljesen új jogi helyzetet hozva létre. Ez még Magyarország idejében sem volt ennek az Érsekségnek vagy az Erdélyi Római Katolikus Státusnak a tulajdona.

Ezeknek az épületeknek/palotáknak örök időkre meg kell maradniuk az összes romániai etnikum közötti együttélési hidak jelképeinek. Ismétlem, ezek sohasem voltak a fentebb említett Római Katolikus Érsekség vagy az erdélyi Római Katolikus Státus tulajdonában – vagy telekkönyvi nyilvántartásában –, hanem a fentebb említett alapítványok nevén, telekkönyvi nyilvántartásában szerepeltek.

Nagy talány, hogy az ilyenfajta épületeket „visszaszolgáltató” bizottság és bíróságok miért nem látták ezeket a telekkönyveket

és miként értelmezhették önkényesen és törvénysértő módon azok szövegét. Ezeket az alapokat a román államnak kell kezelnie, az összes erdélyi etnikum hasznára, ahogy a magyar állam is kezelte 1918-ig a magyarországiakat. Csodálkozunk, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség hivatalosságai miként mentek abba bele, hogy szerepet vállaljanak ilyen mélységesen törvénysértő cselekményekbe, tulajdonjog kisajátításával. Úgy véljük, hogy ez az intézmény mégiscsak együtt fog működni a román állam igazságszolgáltatásával e törvénytelen és büntetőjogi cselekmények felszámolásában és többé nem vállal szerepet a román vagy más etnikumú diákok ezekben az épületekben/palotákban történő „szegregálásában”, melyek a romániai románok, magyarok, szászok/németek, örmények és más etnikumok közös vagyonát képezik.

Tehát mély tisztelettel azt javasolom, hogy sürgősséggel töröljék el mindezeket az értékes épületekre vonatkozó „visszaszolgáltatásokat”/tulajdonba helyezéseket, melyeknek – az erdélyi románok számára és az összes erdélyi, romániai etnikum számára is – nemcsak anyagi értékük van, hanem a történelmi és kulturális identitásukba foglalt óriási erkölcsi és szellemi értékük is.”

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS