Ki megy el szavazni vasárnap? Miért? Mert a nemzetét félti? Vagy Európát? Nagy talány.
Az utóbbi időben készült demoszkópiák, ha hihetünk nekik, nagyon alacsony részvételi arányt jósolnak a vasárnapi választásra. Ennek jelentését nem könnyű megfejteni.
Az utóbbi időszakban közzétett összes felmérés nagyon alacsony, nagyjából a 2008-ashoz hasonló részvételi arányt mutat. Bármennyire is bizalmatlanul viszonyulunk a felmérésekhez – és alapos okunk van rá –, senkinek sem érdeke a távolmaradás mértékéről hazudni, sem a méréseket készítőknek, sem a megkérdezetteknek. Sőt, azt hihetnénk, hogy a felmérések inkább a valóságosnál magasabb részvételi arányt mutatnak, hiszen az urnáknál megjelenés „tiszteletre méltó dolog”, míg a választás bojkottálása ellenkezőleg, „felelőtlenség”.
2008-ban szokatlanul rossz volt a helyzet, ugyanis csak a választói jegyzékekben szereplők 39,20 százaléka szavazott. Akkor viszont könnyebb volt magyarázatot találni erre. A pártok – kivétel nélkül – semmi egyebet sem tettek, csak egymásra licitáltak a béremelések kérdésében. Az egyhangú parlamenti szavazás Băsescu elnököt is nehéz helyzetbe hozta, ugyanis (mondhatni) rákényszerítette arra, hogy kihirdesse a törvényt és belehajszolja az akkor ellenzékben lévő pártját a bérversenybe. Furcsa műsor volt, melyben minden párt pontosan ugyanazt mondta, és ennek ellenére kölcsönösen egymást vádolták. Ez nagyon is logikus eredményhez vezetett, hiszen verseny nélkül eltűnik a szavazás motivációja.
de – a politikával keményen foglalkozók meglepetésére – a választók nagy része csak nagyon ködös, általánosságokra szorítkozó ismeretekkel rendelkezik. És ez nem annyira elítélendő, mint tűnhet, hiszen egy jó demokratikus politikának nem tolakodónak kellene lennie, hanem csak egy általános, akár csak egy érzésre szűkülő referenciakeretet kellene nyújtania. Az emberek, például, csak akkor szavaznak tömegesen, ha veszélybe kerülhetnek létfontosságú forrásaik, a bérek, a nyugdíjak, a tulajdonok, a nemzeti identitás. De ha biztonságban érzik magukat, akkor a politika hirtelen közömbössé válik. Ez olyan közömbösség, melyet természetesnek és jóindulatúnak tartunk. Persze, mások fognak helyettük dönteni, de ha a vita tárgyát képező témák irrelevánsak számukra, akkor miért kellene őket elítélni a közömbösségük miatt?
Következésképpen egy olyan évben, amikor minden párt a bérek és a nyugdíjak megemelését ígérte, a választók (a „spektrális” útmutatások szerint működő többség) úgy ítélték meg, hogy a szavazatuknak nincs semmilyen relevanciája.
Vannak fellengzős távolmaradók is, akiknek „nincs kire szavazniuk”, de ők a távolmaradás filozófusai, ha mondhatjuk ezt, akik elméletet gyártanak a bojkottra és kiemelik az érdemeit. A nem-szavazás az alternatíva hiányára akarja felhívni a figyelmet. Vannak még a nihilisták és az anarchisták, akik számára az alternatíva abszolút módon nem létezik, de ők kevesen vannak, bár jól láthatók.
Hiszen úgy tűnik, mintha a nem szavazás, vagy a „hibásan” szavazás is egyaránt szembemenne a jelenlegi renddel. Láttuk, hogy az angolok „hibásan” szavaztak az EU-ból kilépésről kiírt népszavazáson, és a minap az olaszok szavaztak ugyanolyan „hibásan” a Szenátus reformja és a központi kormány megerősítése ellen. Mindazt, ami nem felel meg a domináns erőknek – akik ugyanakkor teljes mértékben felelősek a mai Európa válságáért –, a „populizmus” címkéjét ráaggatva hiteltelenítik. Az a nagy gond, hogy ez a címke rendkívül rugalmas lett és kezd lefedni minden Európai Unióval szembeni bírálatot. Nem kellene azzal fáradnunk, hogy felhívjuk a figyelmet, mára a becsületesség és a kritikus szellem is megkapja ugyanezt a bélyeget. Az Európai Parlament egyik legutóbbi határozata azt sugallja, hogy bármilyen EU elleni bírálat elutasítandó, mert az orosz propagandát szolgálhatja.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az amerikaiak „hibásan” szavaztak a legutóbbi elnökválasztáson, mint ahogy azt is megfigyelhettük, hogy bár az osztrákok múlt vasárnap a környezetvédő Alexander Van der Bellent választották meg (53,8 százalékkal), nem úszták meg a kíméletlen ítéletet: a lakosság másik fele (46,3%) állítólag súlyos populizmusban szenved, ha nem éppen fasizmusban. Az a gond, hogy amikor a világ felét (esetenként valamivel több vagy valamivel kevesebb, mint 50 százalékát) bűnössé nyilvánítják, amikor a választók felét „kerülendőkként” elutasítják, akkor maga a demokrácia kérdőjeleződik meg. És mit jelent még a „szélsőséges” kifejezés, ha egy ország fele „szélsőjobboldali”?
Visszatérünk a román helyzethez. 2008-hoz képest a vasárnapi választásra jósolt távolmaradást már nem lehet ugyanolyan könnyen megmagyarázni.
A szavazás, nagy vonalakban, a következő választóvonal mentén történik majd: nemzeti érdek vs globális (európai) érdek. Cioloş kormányfő, legalábbis e tekintetben, már elvesztette az imázscsatát, mert akaratán kívül azonosították a helyi érdekkel szembemenő eurofil megközelítéssel. De ez a törésvonal távolról sem mozgatja meg annyira a szavazókat, mint Nagy-Britanniában, vagy másféleképpen akár Franciaországban is. Először is azért, mert a „nemzeti vs európai” szembeállítás nem nyíltan történik, hanem csak utalgatva és burkolt formákban. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) szavazói, például, nem tudatos fogyasztói egy EU-bírálatnak, sőt, bizonyos esetekben akár ezzel ellentétes véleményen lehetnek, a liberálisok pedig nem feltétlen hívei az Uniónak, néha nyílt fenntartásokat fogalmaznak meg.
Az Európában mindenfelé egyértelműen és nyíltan tárgyalt európai témát itt egyszerűen csak félig végigvitt utalásokba olvasztják. Másodsorban Románia továbbra is azon kevés EU-ország egyike, ahol a választók többsége még mindig kedvezően viszonyul az európai építkezéshez, de a tendencia itt is csökkenő. Ezért azt gyaníthatjuk, hogy a vasárnapi választásra jósolt masszív távolmaradás magyarázata ebben a ködös politikai bizonytalansági állapotban rejlik.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Dobrudzsa első ránézésre zárkózott vidék. Ám ha az ember lemond a turisztikai allűrökről, sok kapu nyílik meg előtte, mindenféle népeké.
Sokan nem akarnak lemondani a saját készítésű savanyú káposztáról akkor sem, ha tömbházban élnek, hiszen az erdélyi gasztronómiának elengedhetetlen része a sok vitamint tartalmazó, rengetegféleképpen elkészíthető eledel.
Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.
Öt ember sérült meg és egy ló elpusztult szombaton este Csíkszentimre határában, ahol egy lovasszekér és egy autó ütközött össze – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Több mint harmincan megsérültek, amikor egy szír férfi felgyújtott egy lakóházat Éjszak-Rajna-Vesztfália központjában, Essenben.
Tömegverekedés tört ki pénteken egy székelyudvarhelyi szórakozóhelyen, ahol egy gólyabál utáni bulit szerveztek. Információink szerint fejszékkel, botokkal, illetve a széttört berendezés darabjaival estek egymásnak. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.