// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Székelyföld

Egy közdiplomáciai és multikulturalizmus-lecke Kolozsváron

// HIRDETÉS

Természetesen a kisebbségsimogató románok adták fel a leckét. És természetesen a gazda kezébe harapó magyaroknak.

2017. május 17-e és 21-e között Kolozsváron zajlik (időközben lezajlott – a szerk.) az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának kongresszusa, mely entitás az európai államok több mint 90 kisebbségét fogja össze, melyek közül egyesek a területi autonómia eléréséért vagy kollektív jogokért küzdenek. Különben a kolozsvári FUEN-kongresszus munkálatainak is azoknak a megoldásoknak a feltárása a központi témája, melyek elvezethetnek ugyanahhoz a célhoz, nevezetesen azoknak a régióknak a területi autonómiájához, melyekben a kisebbségi népességek többségben vannak. Ez az oka annak, például, hogy a FUEN elnöke, Vincze Loránt május 19-én, Bonchidán elindítja azt az akciót, melynek keretében egymillió aláírást kívánnak összegyűjteni a Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezés mellett, melyet az RMDSZ és a FUEN tagjai éppen azért kezdeményeztek, hogy rábírják az Európai Uniót, adjon helyt az autonomista követeléseknek.

A FUEN-kongresszus résztvevőinek elszakadáspárti provokációi ellenére,

a kolozsvári helyi hatóságok a multikulturalizmus, az európai szellem és a tolerancia nyilvánvaló példáját nyújtották a kolozsvári polgármester üdvözlő beszédén keresztül (ezt Emil Boc polgármester nem személyesen mondta el a résztvevőknek, hanem a városháza honlapján közzétett közleményben – a szerk.), mely kihangsúlyozza, hogy az Erdély központjában elhelyezkedő város tökéletes helyszín egy nemzeti kisebbségeknek szentelt akcióhoz, mert ez a település kimondottan multikulturális, ahol minden etnikum megtalálja a helyét, de a környezetében élők tiszteletét is, nyelvétől és vallásától függetlenül.

Sőt, a városvezetés az üdvözletében úgy értékeli, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek román hatóságok által alkalmazott védelmi rendszere a Románia területén hivatalosan jelenlévő 20 etnikai kisebbség bármelyikének biztosítja az optimális fejlődést, amit gyakorlatilag a Kolozsvár központjában lévő szinte valamennyi épület és intézmény bizonyít, akár templomokról, akár felsőoktatási intézményekről beszélünk, és amit nemzetközi téren elismertek azoknak az intézményeknek a vezetői, melyek feladata e jogok tiszteletben tartása felett őrködni, mint például Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke.

Ez a rendszer gyakorlatilag biztosítja a nemzeti kisebbségek hosszú távú létezését

és fejlődését és semmiképpen sem vezet az asszimilációjukhoz: jó példát jelentenek erre azok a kis létszámú kisebbségek (mint például az örmények), melyek érintetlenül megőrizték hagyományaikat. Az RMDSZ folyamatos jelenléte Románia Parlamentjében az utóbbi 27 évben, de a – különféle formákban történt – állandó bevonása a kormányzásba szintén Románia példája a nemzeti kisebbségek területén érvényesülő jó gyakorlatoknak, állapítja meg a helyi közigazgatás közleménye.

De a román hatóságok tiszteletre és normalitásra szóló felhívása és demokráciából adott leckéje szöges ellentétben áll a magyar felszólalók által a FUEN-kongresszus első előadásaiban használt radikális árnyalatokkal.

Például az eseményt beharangozó, az RMDSZ honlapján közzétett üzenetében Vincze Loránt azt állítja, hogy a FUEN külföldi meghívottai – többek között – értesülni fognak a magyar kisebbség jogainak megsértéseiről, az autonómiáért folytatott harc kihívásairól és az RMDSZ anyanyelvhasználati jog kiterjesztésével kapcsolatos tapasztalatairól. Sőt, a munkálatok első napján Horváth Anna, az RMDSZ helyi közigazgatásokért felelős alelnöke a Kolozsvári Rádiónak adott interjújában megjegyezte, hogy a Minority Safepack legfontosabb hatása az lesz, hogy

az Európai Unió közbeléphet majd Romániában, ha Bukarest diszkriminálja a magyar kisebbséget.

Horváth Anna azt állította, hogy a román hatóságok az utóbbi 15 évben nem akarták és nem tudták megoldani a magyarok egyes gondjait, mint amilyen a nemzeti kisebbségekről szóló törvény, így elképzelhető, hogy az EU a jövőben fel fog lépni ennek érdekében Románia esetében.

De itt még nincs vége. Vincze Loránt ugyanezt a hangvételt használta beszédében, és azzal vádolta a román hatóságokat, hogy elutasítják új jogok megadását a kisebbségeknek, továbbá bírálta Románia kormányfőjének és Kolozsvár polgármesterének távolmaradását az eseményről.

A beszédek közül a Kelemen Hunoré volt a legagresszívebb,

aki a foter.ro szerint újra megvádolta a román hatóságokat és különösen a román diplomáciát, szigorú kisebbségvédelmi szabályozásokat követelt az EU-tól, holott az EU hatásköreinek ilyen jellegű kiterjesztése sérti a tagállamok szuverenitását és a hatáskörök megosztásának elvét. Kelemen Hunor az RMDSZ zilahi kongresszusán elhangzott beszédekhez hasonlóan emlékeztetett az RMDSZ-nek a Nagy Egyesülés centenáriumával kapcsolatos álláspontjára és a Románia által az 1918. december 1-i kiáltványba foglalt „ígéretek megsértésére”.

Bár még csak egy nap telt el a FUEN-kongresszusából, mindezen állásfoglalások nyomán az a kérdés merül fel bennünk, hogy vajon mi ennek az eseménynek a valódi célja. A nemzetiségek kulturális értékeinek népszerűsítése, vagy az elszakadáspártiságot hirdető műhelyről van szó? Míg Vincze Loránt elnökségéig a FUEN viszonylag tárgyilagosnak tűnt, az utóbbi időben szabad szemmel látható, hogy Magyarország újabb eszközévé válik, mellyel a magyar állam megpróbálja érvényesíteni elképzelését a térségben, főleg, hogy masszív támogatásban részesítette a kolozsvári kongresszust, mely város tárt karokkal várta a kongresszus résztvevőit…

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS