Victor Ponta bérgyilkost fogadott. Az RMDSZ ellen.
Victor Ponta valószínűleg Románia elnöke akar lenni és tudja, hogy álmát nem valósíthatja meg, ha megismétli elődei hibáit: Adrian Năstaseét és Mircea Geoanăét, a Traian Băsescuval szembeni 2004-es Nagy Vereség összehozóiét. Ez a vereség annak a „10 évnyi rabszolgaság”-nak a kezdete, hogy az Antena 3-at idézzem, mely láncra verte az ország nagy korruptjait.
Adrian Năstase 2004-ben a saját korrupciója miatt vesztette el az elnökválasztást, de Mircea Geoană politikai ügyetlensége miatt is. Geoană a két forduló között olyan nyilatkozatot tett, ami több mint 200.000 szavazatába került Năstasénak, és Traian Băsescu gyakorlatilag ekkora különbséggel nyerte meg a választást. Engedett néhány újságíró kitartó kérdezősködésének és kijelentette, hogy a PSD meg fogja őrizni kormányzati partnerségét az RMDSZ-szel. Ez a kijelentése a Nagy-Románia Párt ultranacionalista szavazóit Traian Băsescuhoz irányította át. Emiatt kapta Geoană az „oktondi” címkét, amit Ion Iliescu az elhajlók proletár dühvel történő megbélyegzésének édes bolsevik stílusában ötlött ki számára.
Azt hiszem, Victor Ponta aggodalommal gondol arra a momentumra. A PSD által az európai parlamenti választáson elért 37 százalék egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Victor Pontának jelentős erőfeszítéseket kell tennie az „el nem kötelezettek” szavazatainak megszerzéséért.
Másrészt a PSD jó erdélyi eredménye, amivel Ponta különben dicsekedett is, kérdéseket vetett fel benne az RMDSZ kormányzati részvételének szükségességét illetően.
Azt hiszem, a szociáldemokraták boszorkánykonyháiban már döntöttek az erdélyi eredmény maximalizálásáról, amitől Ponta elnökké válását reméli. Itt a románok szavazataira gondolok. Márpedig Erdélyben nem növelheti a szavazatai számát a nacionalista kártya kijátszása, az RMDSZ autonómiapárti követeléseinek, sőt irredenta hangsúlyainak frontális támadása nélkül. Ponta addig ezt nem teheti meg, amíg a magyar szervezet kormányon van.
Igaz, hogy Ponta, mint a PNL esetében, nem akarja magára vállalni a magyarok koalícióból történő kikergetésének felelősségét. Ezt csak akkor teheti meg, ha erős oka van rá. Jobb, ha ráveszi a Szövetséget az önkéntes távozásra.
Meggyőződésem, hogy erről szólnak a PPDD kormányzati szerepvállalására vonatkozó viták. Ponta tudatában van annak, hogy a magyarok nem fognak elfogadni egy partnerséget a Szenzációs Dan Úrral. Markó Béla eléggé egyértelműen fogalmazott: „A PPDD, a populizmuson kívül, nem igazán tud felkínálni semmit”. A magyar választók igényesek. Az RMDSZ-nek meg kell védenie komoly, tiszteletre méltó szervezeti imázsát, különösen külföldön. A kormányfő az RMDSZ távozásával/elkergetésével nem veszít választókat. Az elnökválasztáson amúgy sem számíthat a magyarok szavazatára, a Szövetség választói ugyanis zömmel jobboldaliak.
Dan Diaconescu az elmúlt napokban azt mondta, adott pillanatban megtörténhet, hogy a PPDD kirakja a kormányból az RMDSZ-t. Nem ez lenne az első alkalom, amikor a „mocskos dolgok”-ban kisegíti a kormányfőt. 2012-ben a Dan Úr által az Oltchim privatizációja körül csapott cirkusz megakadályozta a folyamatot, és lehetővé tette Ponta számára, hogy a kombinát eltemetését a parlamenti választás utánra halassza. Elképzelhető, hogy most az RMDSZ-en a sor. Igaz, a PPDD-sek keményen játszanak, helyi szinten kétkulacsos játékot űznek és lehúzhatják a bőrt a szociáldemokratákról.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
… leomlott a szászmuzsnai evangélikus erődtemplom falának egy része… és nyolc év után hamarosan új autópálya-szakaszt avatnak Erdélyben, ha minden jól megy.
Június 13-tól hatályba léptek azok a jogszabály-módosítások, amelyek jelentősen szigorítják a közrend és a köznyugalom megsértésének szankcionálását Romániában. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az 1991. évi 61-es törvény módos&
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Eszméletlen állapotban találtak rá egy 48 éves csíkszeredai férfira kedden délután a város Tudor lakónegyedi részén. A helyszínre érkező mentőegység már nem tudott segíteni rajta, holttestét átadták az igazságügyi orvosszakértőknek.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.