// 2024. november 22., péntek // Cecília
Szomszédok

Csalódást okoztak a bukaresti nyilatkozatok a Moldovai Köztársaságban

// HIRDETÉS

Moldova Köztársaságnak november végén, az EU egyik vilniusi, litvániai csúcstalálkozóján sikerült két megállapodást parafálnia az európai tömbbel, melyek ráhelyezik az európai integráció útjára az országot. Igor Corman, a moldovai Parlament elnöke a Ziare.com-nak adott interjújában elmagyarázta, mit jelentett a moldovaiaknak a „vilniusi momentum” és miért okoznak – jelen pillanatban – „nagy csalódást” a Bukarestről érkező unionista nyilatkozatok.

Mit jelent Moldova K. számára a vilniusi momentum?

Ez siker hazánk számára és előrelépés Moldova Köztársaság európai útján. Polgárainak örvendtek ennek a momentumnak, mert egy hosszú erőfeszítés utáni kollektív sikernek tekintették, amit ők támogattak. Ez a támogatás pedig nekünk, a kormányon lévő politikai pártoknak is erőt adott ahhoz, hogy a nehézségek ellenére előrehaladjunk.

Kihangsúlyozom, hogy Moldova Köztársaság nem ajándékot kapott Vilniusban. Azt kaptuk meg, amit normálisan meg kellett kapnunk azon négyévnyi munka után, ami az Európai Unióval szemben 2009-től kezdődően vállalt kötelezettségeink teljesítését célozta. Parafáltuk az Európai Unióval a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodást, melyek nyomán különféle gazdasági könnyítésekben fogunk részesülni és nagyobb támogatásban a hazai intézmények fejlesztéséhez.

Az európai vezetők értékelték Moldova Köztársaság lépéseit és többször is azt hallottuk, hazánkat tekintik a Keleti Partnerség esélyének. Ez arra bíztat minket, hogy folytassuk a reformokat és a közeledést az európai standardokhoz.

Mi következik Moldova számára és mire számítanak, hány év múlva lesz csatlakozás?

A rövidtávú, jövő évre vonatkozó erőfeszítéseink a Vilniusban parafált megállapodások aláírását célozzák, valamint azok ratifikálását Moldova Parlamentjében. Azt szeretnénk, ha az Európai Unió mind a 28 tagállama minél hamarabb elfogadja ezeket a megállapodásokat, a rendelkezéseik pedig minél hamarabb hatályba lépnek.

Már vannak erre vonatkozó pozitív jelzéseink, például a moldovai bor importjának liberalizálása 2014 januárjától az Európai Unió piacán. Más jelzéseket is várunk, elsősorban a polgárainkkal szembeni vízumkényszer feloldását a Schengen-övezet esetében és bízunk benne, hogy 2014 ezt is elhozza majd.

Ami a hosszú távú jövőt illeti, világosan ki kell mondanunk, hogy Moldova Köztársaság nem kapott és nem is kért egy csatlakozási határidőt az Európai Uniótól. Ezek a dolgok több tényezőtől függnek, számunkra pedig most az a legfontosabb, hogy megszilárdítsuk a vilniusi csúcsot.

Abban a szakaszban vagyunk, amikor igyekszünk teljes mértékben kihasználni a parafált két megállapodást, minél hamarabb át akarjuk azokat ültetni a gyakorlatba. Ezen kívül igyekszünk törvényeinket összehangolni az európai jogrenddel, kiépíteni egy erősebb igazságszolgáltatást Moldovában és fejleszteni intézményeink azon képességét, hogy minél jobban megfeleljenek polgáraink érdekeinek és igényeinek.

És nem utolsó sorban fontosnak tartjuk az Európai Unió Moldova Köztársaságra vonatkozó, a következő évekre szóló pénzügyi terveit, mert az infrastruktúránk, a mezőgazdaságunk, az energetikai rendszerünk, az oktatási rendszerünk és mások fejlesztéséhez továbbra is szükségünk van európai alapokra.

Az eddig kapott európai pénzek zöme az intézményekre összpontosultak, segítve egyesek létrehozásában és felszerelésében, másokat pedig a korszerűsítésben és a jobb működésben. A jövőre vonatkozóan tárgyalni fogunk az európai partnereinkkel, hogy a pénzek egyre nagyobb része menjen az effektív gazdasági fejlesztés felé. Az embereknek látniuk kell, hogy az Európai Unióhoz közeledés, lassan-lassan, jobb életet jelent számukra.

Van esélye megvalósulni Traian Băsescu úgynevezett unionista tervének és milyen módon befolyásolja az Moldova európai pályáját?

Csalódást okoztak nekünk az unionista nyilatkozatok. Moldova Köztársaság mindig is úgy vélte, Románia támogatja az európai pályánkat, de az ilyenfajta nyilatkozatok nem segíti az Európába vezető utunkat. Sőt, az ilyenfajta nyilatkozatok bizonyos románellenes viselkedések megszilárdulásához vezetnek Moldovában és azokat a Moldova Köztársaság európai vektorát ellenzők használják ki.

A Moldovai Kommunisták Pártja, például, nagyon boldog lenne, ha Bukaresten hetente, vagy legalább havonta elhangoznának ilyenfajta kijelentések. Ha a román politikusok valóban fontosnak tartják Moldova Köztársaságot és az európai vektorunkat, akkor kerülniük kellene az unionista kijelentéseket.

Ezen kívül el kell mondanom a romániai közönségnek, hogy Moldova Köztársaság polgárainak többsége nagy fenntartásokkal fogadja ezeket a kijelentéseket. A mi tervünk az államiság megerősítését célozza, nem a lemondást az államiságról. A moldovai polgárok nagy többsége nem osztja az unionista gondolatokat, az ezeket a gondolatokat hirdető politikai erők pedig kisebbségben vannak a társadalmunkon belül.

De azt hiszem, túl kell lépnünk ezeken a nyilatkozatokon és meg kell néznünk, miként tudjuk továbbra is szorosabbá tenni a Moldova Köztársaság és Románia, két szuverén, szomszédos és baráti állam közötti kapcsolatokat, melyeket összeköt a közös történelem és közös nyelv. Továbbra is meggyőződésünk, hogy Románia Moldovai Köztársaság európai pályájának aktív támogatója marad.

Oroszország miként tudja eltéríteni Moldova európai pályáját?

Nem hisszük, hogy Oroszországnak ilyenfajta tervei lennének Moldova Köztársasággal kapcsolatosan. Az orosz hivatalosságok, többek között Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozatai világosan azt mutatják, hogy az Orosz Föderáció tiszteletben tartja minden ország jogát, hogy döntsön a jövőjéről, hogy az óhajai szerint lépjen be regionális partnerségekbe és államuniókba. Oroszország nem ellenfele Moldovának.

Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy egy olyan nagy országnak, mint Oroszországnak világszinten jelentős érdekei vannak, tehát még inkább kontinentális szinten. Oroszország erősíteni akarja kapcsolatait hazánkkal, mely kapcsolatok a közös történelmi múltunkból származnak, ezt az óhajt pedig Moldova K. is osztja.

Jelen pillanatban külkereskedelmünk jelentős része az Orosz Föderációval zajlik. Energetikai importunknak az Orosz Föderáció a fő forrása, kivitelünknek pedig az Orosz Föderáció a fő célpontja. A Moldova és Oroszország közötti gazdasági kapcsolat hasznos számunkra és továbbra is fenn akarjuk tartani.

Igaz, hogy országaink között van néhány vitás ügy, köztük lévén az Oroszországba irányuló borexport ideiglenes leállítása, de úgy gondoljuk, ezek a kérdések idővel, párbeszéd és kölcsönös nyitottság útján megoldódnak.

Mi következik a transzdnyeszteri kérdésben?

Transzdnyeszter fájdalmas kérdés Moldova Köztársaság számára, főleg úgy, hogy már eltelt 22 évnyi szeparatizmus és nagyon kevés előrelépés történt az ország újraegyesítése terén. Mi továbbra is lépéseket teszünk azért, hogy közelebb kerüljünk egy megoldáshoz, de sokszor elutasításokba ütközünk a transzdnyeszteri térségben, valamint olyan követelésekbe, melyeket mi indokolatlanoknak tartunk és melyek egyenlő szintre hoznák Kisjenőt (Chişinău) és Tiraszpolt.

Ezen kívül szintén megoldatlan az idegen csapatok transzdnyeszteri jelenléte. Már régóta azt mondjuk, hogy ezek a csapatok, valamint az ott található lőszerkészletek egyáltalán nem segítik a konfliktus megoldását és indokolatlan az idegen csapatok jelenléte a Dnyeszter bal partján.

Az mégis pozitív, hogy folyamatos kapcsolattartás van Kisjenő és Tiraszpol között, folytatódik a párbeszéd és megpróbáljuk megkönnyíteni Moldova Köztársaság e térségben élő polgárainak életét. Továbbra is van remény a konfliktus megoldására, Moldova Európához közeledése pedig új esélyeket teremt erre.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Érkezik a havazás, sárga riasztást adtak ki Székelyföldre is
Székelyhon

Érkezik a havazás, sárga riasztást adtak ki Székelyföldre is

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére, köztük a székelyföldiekre is.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS