A román újságírás terminátora kikergeti a tahó hívőket a templomból.
Bár tökéletesen tudatában vagyok a nyers igazságnak, minden alkalommal leesik az állam, amikor az ostobaság újabb üledékei kerülnek felszínre édes Romániánkban.
A Gândul live csütörtöki adásában megpróbáltam elmagyarázni a hívióták.ro bandájának (értsd, hívő idióták): a vallástörténetben egyetlen magyarázata van annak, hogy „Boldog húsvétot!” felkiáltással hagyományosan báránydarabokkal és -szervekkel tömjük tele magunkat. És nem azért tettem, mert úgy gondolnám, hogy a híviótáknak bármilyen indokra szükségük lenne ahhoz, hogy telezabálják magukat, vagy megakadna az aprólék a torkukon, ha tudnák az alábbiakat…
Ahhoz, hogy kivezesse a zsidókat az egyiptomi rabságból, maga Isten győzte meg Mózest és Áront arról, hogy minden család vásároljon egy egyéves bárányt, hímneműt, hibátlant, és estefelé döfje le. Aztán gyűjtse össze a vérét és kenje meg vele a két ajtófélfát és a szemöldökfát. Aztán egye meg sütve, nem nyersen, vagy főve.
Ez a jel, a zsidók házára kent bárányvér mentette meg gyermekeiket és állataikat, hiszen az Úr által küldött Pusztító azon az éjszakán meggyilkolta az egyiptomiak és barmaik összes elsőszülöttjét (Exodus, 12).
még olyanabbat, mint Oszama bin Laden, mégpedig azért, hogy a megrettent Fáraó szabadon engedje a zsidó foglyokat.
Az említett bibliai jelenettel foglalkozó legutóbbi filmes szuperprodukcióban (Exodus: Istenek és királyok, 2014) Ridley Scott az égi mészárlás jelenetéhez érkezve erkölcsileg szükségesnek érezte a szentírás kiegészítését: Mózes (Christian Bale) „nem hivatalosan” elmegy a Fáraóhoz (Joel Edgerton), hogy elborzadva elhatárolódjon attól, amire Istene készül, és figyelmeztesse Egyiptom megtestesült istenét, ügyeljen gyermekére.
Ezzel szemben Szent Ágoston mindarról, ami az Ótestamentumban szerepel, a Genézis első szavától a Manassé király imáját lezáró Ámen!-ig azt mondja: „Nincs bölcsebb, tisztább és vallásosabb mindazon Írásoknál…” (De utilitate credendi, I, 6). Elbeszélgetnék a Szent szellemével, hátha elmondaná, hogyan illik bele a fenti mondatba az Úr genocídiumhoz vezető terrorizmusa…
A híviótákkal nincs mit vitatkoznom. A számtalan „keresztényi” átok és gyalázkodás mellett egyesek odáig mentek, hogy azt mondták, összetévesztettem a Heródes király által Jézus elveszejtésére elrendelt újtestamentumi gyermekgyilkosságokat Isten ótestamentumi, egyiptomi infanticídiumával… Az a szomorú igazság, hogy ezek
De vannak civilizált, jó modorú és jó lelkiismeretű keresztények is, akiket tisztelek. Úgy érzem, őket vagyok köteles elgondolkodtatni a következőkről:
- A „Boldog húsvétot!” a hagyományos keresztény üdvözlés és nem a „Boldog keresztre feszítést!”, vagy a „Boldog feltámadást!”.
- A húsvét ősi zsidó, nem pedig keresztény ünnep. Jézus szenvedései és feltámadása egyszerűen pészah idején történtek, szimbolikusan egybeesve azzal.
- A bárányok levágása pészah alkalmából annak az áldozatnak a maradványa, melyet a zsidók hoztak azért, hogy a más etnikumú gyermekek megölésének árán megmaradjon az életük és szabadokká váljanak. Ezért lehet a „Boldog húsvétot!”-ot úgy fordítani: „Boldog genocídiumot!”.
- Jézust Keresztelő János az első találkozójuk alkalmával „Isten Bárányá”-nak nevezi, a Szeplőtelen értelmében, aki majd áldozatával Magára vállalja a világ minden bűnét.
- Ebből származik a tévesztés.
- A bárány húsvéti levágásának nincs semmilyen köze Jézus keresztre feszítéséhez!
- A Megváltó az Utolsó Vacsora alkalmával nem valamilyen állat húsát vagy vérét adja enni és inni az apostoloknak, hanem kenyeret és bort, mint az Ő testét és vérét.
- Isten részletes útmutatást adott a zsidóknak arra, hogyan vágják le és egyék meg a húsvéti bárányt. Jézus nem kérte egyetlen lény feláldozását sem, Önmagán kívül…
A bárányok rituális felzabálása nélkül a Feltámadás ünnepe tisztább, keresztényibb lenne!
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
A legfontosabb változás, hogy vidéki környezetben csak tervhez és bejelentéshez lenne kötött a legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű, egyszintes önálló lakóházak építése, nem kellene építkezési engedélyt is kiváltani.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.