// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Budapest még mindig Nagy-Magyarországot akar!

// HIRDETÉS

Mondja többek közt egy amerikai elemző, Robert D. Kaplan. Itt a teljes interjú.

Robert D. Kaplan amerikai író és elemző úgy gondolja, Magyarország még mindig „vissza akarja szerezni az elvesztett területeket”, többek között Erdélyt is. Kaplan tudja, hogy Budapesten senki sem beszél „nyilvánosan” és „nyíltan” erről az ideálról, de azt állítja, hogy „ez benne van a magyar külpolitika gyökereiben”. Oroszország és Magyarország „együttműködhetnének” Nagy-Magyarország helyreállításában, állítja az amerikai elemző, megemlíti azonban, hogy „az Egyesült Államok elrettentő tényező” bármilyen ilyenfajta megállapodás esetében.

Ami Románia második világháború alatti „lehetetlen földrajzát” illeti, Kaplan arra emlékeztet, hogy az ország akkor „Hitler és Sztálin között” volt, míg most „sokkal közelebb áll Putyinhoz, mint az Egyesült Államokhoz: míg az AEÁ a világ másik felén található, Putyin tényleg Románia szomszédságában van”.

Az Egyesült Államokban a múlt hónapban jelent meg Robert D. Kaplan Romániáról szóló könyve, Európa árnyékában (În umbra Europei) címmel, melyet márciusban román nyelven is kiad a Humanitas. Az amerikai író és elemző azt reméli, hogy ez a kötet „még jobban” elhelyezheti Romániát Washington térképén.

Sabina Fati: Kevés könyv van angol nyelven Romániáról. Ön szerint a legutóbbi könyve, a némiképp Romániának szentelt Európa árnyékában képes lesz olyan mértékben befolyásolni az Egyesült Államok vezetőit, hogy nagyobb érdeklődést mutassanak Románia iránt?

Robert D. Kaplan: Igen, ez volt az egyik oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Jobban el akartam helyezni Romániát Washington térképén. Olyan sok jó könyv van, melyeket angol nyelven írtak történészek és újságírók, például Lengyelországról, hogy akár egy egész könyvtárat is megtölthetnénk velük. Ezzel szemben Romániáról sokkal kevesebb könyv van. Számomra Románia ugyanolyan fontos, mint Lengyelország: földrajzilag, demográfiailag, szervezését illetően a két állam hasonlít azon erőfeszítéseikben, hogy ellen tudjanak állni Oroszországnak.

Eddig nem lehetett gátat szabni Oroszország expanziójának: a Krím Oroszország része lett, Ukrajna pedig közel áll ahhoz, hogy becsődölt országgá váljon. Grúziát 2008-ban rohanta le Oroszország és két orosz enklávé, Dél-Oszétia és Abházia található a területén, míg a Moldovai Köztársaságban is van egy, Transznisztria. Ön szerint mikor ér véget Oroszország ezen erőteljes visszanyomulása?

Azt hiszem, Oroszország gazdasága egyre rosszabbul fog teljesíteni és ezért a határain túli agressziói is egyre rosszabbul teljesítenek majd. A belpolitikai helyzet szintén bonyolult, ezért akar Putyin a külpolitikában agresszív lenni. Vlagyimir Putyinnak az a stratégiája, hogy orosz enklávékat, csempészetnek szentelt térségeket, olyan helyeket hoz létre, melyek egyáltalán nem törvényes államok, mint Transznisztria, Abházia, Hegyi Karabah, amiket aztán Moszkva azon államok ellenőrzésére használhat fel, melyek területén ezek az enklávék léteznek. Ez Vlagyimir Putyin imperialista módszere: nem hadsereggel hódítja meg az államokat, hanem ily módon ássa alá azokat.

Elég jól ismeri Kelet-Európát, ahol Oroszország csak Romániát, Lengyelországot és a balti államokat fenyegeti. Ön szerint a többi állam miért Oroszország-barát?

Mely államokra utal?

Magyarországra, Szerbiára, talán Csehországra és Szlovákiára is.

Szerbiának, Bulgáriának és a többi szláv államnak természetes nyelvi kapcsolatuk van Oroszországgal. Hagyományos történelmi kapcsolataik vannak. Romániának nincs. Másrészt Magyarország különbözik és bár nem szláv állam, Orbán Viktor kormányfő miatt Oroszország felé igazodik. Azt hiszem, ha a dolgok mélyére nézünk, Magyarország az elvesztett területeket akarja visszaszerezni. Ezt senki sem mondja ki nyíltan, nyilvánosan, de azt hiszem, ez a dolog benne van a magyar külpolitika gyökereiben.

Ön szerint Budapest Nagy-Magyarországot akar?

Köztudott, hogy Nagy-Magyarország nem lehetséges, de ez nem jelenti azt, hogy a tény nem zavarja a magyarokat: az, hogy nem lehet visszatérni Nagy-Magyarországhoz.

Elképzelhető, hogy Magyarország és Oroszország együttműködhetne ennek az ideálnak, Nagy-Magyarországnak a megvalósítása érdekében?

Azt hiszem, Oroszország és Magyarország csak egy bizonyos pontig működhetne együtt ebben az ügyben, de ugyanakkor ne feledje, hogy az Egyesült Államok elrettentő tényező volt ebben a képletben. Az Egyesült Államok több csapatot küld Európába, több katonai felszerelést, és mint látjuk, nagy az ellenállás Vlagyimir Putyin agressziójával szemben. Azt hiszem, okunk van a derűlátásra.

Oroszország feltörekvésére Nyugat egyik gyenge pillanatában kerül sor, amikor a Nyugati Rend egyre kevesebbet jelent Románia és e régió számára. Mi a véleménye erről a Kelet és Nyugat közötti geopolitikai konfrontációról?

Románia, Lengyelország mellett, a legnagyobb állam Kelet-Európában, és Törökországgal, valamint Azerbajdzsánnak együtt a térség négy geopolitikai támasza ebben a Kelet és Nyugat közötti konfrontációban. Ezek az államok ellenálltak Oroszországnak és eltérő okok miatt erősek: Romániának sikeres gazdasága és ugyanolyan nagy belső kohéziója van, mint Lengyelországnak; Törökország masszív ország nagy hadsereggel, míg Azerbajdzsánnak jelentős olaj- és gáztartalékai vannak. Románia az egyik legfontosabb állam ebben a Balti- és Fekete-tenger közötti régióban, mely Oroszországgal konfrontálódik.

A Krím Oroszország általi annektálása után a Nyugat biztonsági politikájával inkább Közép-Európa északi részére, Lengyelországra és a balti államokra helyezte a hangsúlyt.

Jól mondja, és azt hiszem, hogy az inkább a Balti-tengerre irányuló politika részben elhibázott, mert Putyin Délkelet-Európát is megcélozta: könnyedén aláaknázza a Moldovai Köztársaságot és a környékbeli államok révén megpróbálja átvenni a Fekete-tenger feletti ellenőrzést, jelenleg pedig Törökországra gyakorol nyomást. Azt hiszem, sokkal inkább Délkelet-európára kellene összpontosítanunk és nem Közép-Európa északi részére.

Ön szerint a Moldovai Köztársaság végül prédájául esik Oroszországnak, vagy Európa felé fog haladni?

A Moldovai Köztársaság sebezhető térség, gyenge intézményekkel, rendkívül magas korrupciós szinttel és egy politikai szempontból kaotikus állammal. Tehát nem lesz képes megvédeni magát Moszkvával szemben.

Románia vagy inkább a nagyhatalmak tudnának segíteni a Moldovai Köztársaságnak?

Azt hiszem, a nagyhatalmaknak kellene segíteniük a Moldovai Köztársaságot. Románia szintén hasznos lehet, de nem kellene belemennie egy ilyenfajta kombinációba: ez túlságosan provokálná Moszkvát. Azt hiszem, Románia egyelőre szerencsés: nem egyesült újra a Moldovai Köztársasággal, nem része a Schengen-övezetnek és nem csatlakozott az euró-övezethez. Ha az euró tagja lenne, akkor Görögország sorsára jutott volna, a Schengenen belül pedig nagy gondjai lennének a menekültekkel. Az újraegyesülés a Moldovai Köztársasággal a jelenleginél sokkal rosszabb belpolitikai helyzethez vezetett volna.

Traian Băsescu volt elnök azt mondta, hogy Románia számára a Moldovai Köztársasággal való újraegyesülés a következő nagy célkitűzés. Egy sor ezzel kapcsolatos mozgalom is van. Hasznosak ezek az újraegyesülésről szóló tervek és viták?

Az embereknek vannak hosszú távú terveik, de a jelenlegi politikai légkörben nem lenne bölcs dolog komolyan beszélni Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesüléséről.

Legutóbbi, Európa árnyékában című könyvében megjegyezte, hogy „a washingtoni hivatalosságok úgy viselkednek, mintha kevesebb érdekük lenne ebben az ügyben, mint a kremli hatóságoknak”. Ön szerint az AEÁ vezetői miért nem akarnak nagyobb szerepet vállalni?

Az egésznek a földrajzhoz van köze: Románia a XX. században rendkívül tragikus tapasztalatot élt át a II. világháború előtt és idején. Románia Hitler és Sztálin között volt, most pedig Románia sokkal közelebb van Putyinhoz, mint az Egyesült Államokhoz. Míg az AEÁ a világ túlsó oldalán van, Putyin tényleg Románia szomszédságában. Az is igaz, hogy Washington jelentős támogatást nyújt Romániának. Az Egyesült Államok nem izolacionista ország, tehát Romániát védi a NATO, védi az EU és Washington, de végső soron el kell ismernünk, hogy Oroszországnak több stratégiai érdeke vannak a Balkánon, mint a nyugati hatalmaknak vagy az AEÁ-nak.

Ön szerint Oroszországnak milyen tervei vannak Romániában?

Oroszország közvetve cselekedhet: megpróbálhatja energetikailag még függőbbé tenni a kelet-európai államokat Moszkvától, a titkosszolgálatok segítségével felforgató műveleteket végezhet, támogathatja a szervezett bűnözést, befolyásolhatja a médiát vagy akár a pártokat is. Úgy tűnik, mindezek kevésbé vannak jelen Romániában, mint országuk szláv szomszédainál. De a kockázat mindig fennáll.

Meddig mehet el Oroszország mindezeket az ön által említett eszközöket felhasználva? Megszerezheti-e az ellenőrzést a régió felett, vagy mindenesetre célul tűzheti ki ezt maga elé?

Nem. Oroszország tudja, hogy a Varsói Paktum nem állítható helyre: akkor is túl drága volt, amikor létezett. Túlságosan drágának bizonyult a keleti államok felett a kommunista időszakban gyakorolt ellenőrzés. Oroszország úgy gondolja, hogy Közép- és Kelet-Európa birodalmi befolyásának a hagyományos terepe.

A The Wall Street Journal-ban nemrég megjelent, Európa új középkori térképe című cikkében azt írja, hogy az EU tovább fog „töredezni” és „ez a hatalmi vákuum a Szent Római Birodalom végéhez hasonló eseményhez vezethet a XXI. században”. Elemzése az Európai Unió végét sugallja. Tényleg ilyen jövőt jósol?

Az Európai Unió meggyengülését jósolom, nem a végét. Azt hiszem, hogy az Afrikából és a Közel-Keletről érkező muzulmán menekültekkel szembeni eltérő reakciók levegőbe röpítik Európát, a szabad határok újragondolásához vezetnek, és a Schengen-övezetet veszélyeztetik. Az EU-t a saját súlya roppantja össze. Tehát Oroszország, a Közel-Kelet, Észak-Afrika egyetlen nagy geopolitikai térségben csatlakozik Európához, annak ellenére, hogy az EU korábban elkülönült ezektől.

Az EU számára mi lenne a megoldás?

Európa számára egy strukturális gazdasági reform lenne az optimális. Az európai államok által bevezetett nagylelkű szociális állam ténylegesen csak a kontinens északi államaiban vált elérhetővé, melyek sokkal dinamikusabbak. Meg kell reformálni ezt a szociális államot, hogy az EU gazdasága tovább működhessen. Mert csak a gazdasági növekedés vehetné rá az európaiakat, hogy befogadóbban viszonyuljanak a menekültekhez, ami a társadalmi békéhez is elvezetne.

Ön szerint Romániának egyelőre le kellene mondania arról, hogy csatlakozzon Schengenhez és az euró-övezet felé törekedjen?

Azt hiszem, Románia pillanatnyilag éppen azért van jó helyzetben, mert nem tagja Schengennek és az euró-övezetnek, és ugyanakkor az EU-n belül van. Ez a helyzet a jövőben megváltozhat. Ha az EU-ban lesznek gazdasági reformok, ha Brüsszelnek sikerül majd ellenőrzés alatt tartania a menekültválságot, akkor Romániának csatlakoznia kellene Schengenhez és az euróhoz, de nem most.

Legutóbbi, Európa árnyékában című könyvében „Románia lehetetlen földrajzáról” beszél, ami a második világháború alatt volt érvényes. Milyen most?

Románia földrajza tényleg tragikus volt. Romániának most meg kell erősítenie az intézményeit, harcolnia kell a korrupció ellen és vonzó környezetet kell létrehoznia a befektetések számára.

Erősebb hadseregre van szüksége Romániának?

Romániának nyilvánvaló geopolitikai okokból kell megerősítenie a hadseregét. Azt hiszem, az utóbbi 20 évben az ország jelentős előrelépéseket tett ezen a téren. Románia számára hasznos, ha Oroszország elleni védelmi célból amerikai csapatokat helyez el a területén.

Szükség esetén Románia képes lenne egyedül megbirkózni egy invázióval a szövetségesek támogatásának megérkezéséig?

Igen. Elég jól meg tudná magát védeni egyedül, mert erős nemzeti identitása van. Fontos és katonai szempontból óriási segítség egy komoly belső kohézió és erős nemzeti identitás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS