// 2024. november 26., kedd // Virág
Oroszország

„Nukleáris” támadás Románia ellen

// HIRDETÉS

Igen, a törökországi nukleáris fegyverek Romániába való telepítéséről van szó. Lufi az egész. Mint a fegyvercsempészek ügye.

Az Adevărul által megkérdezett diplomaták és biztonsági szakértők azt állítják, hogy a Törökországon tárolt amerikai nukleáris fegyverek átszállítása Deveselura dezinformáció, melynek célja „sebezhetővé tenni Románia imázsát”. Az olténiai település lakói egyelőre nem tapasztaltak „semmi gyanúsat” a községben.

Az EU-val és NATO-val kapcsolatos ügyekre szakosodott EurActiv.com újságírói azt állítják, hogy az Egyesült Államok megkezdték 20 nukleáris fegyver átszállítását Törökországból, az incirliki bázisról Romániába. Erre állítólag a Washington és Ankara közötti kapcsolatok elhidegülése miatt kerül sor, miután Törökország elnöke, Recep Erdoğan Fethullah Gülen védelmével vádolja az AEÁ-t, aki szerinte a kudarcba fulladt puccskísérlet mögött állt. Az újságírók azt állítják, hogy az információ két független amerikai forrásból származik. A cikk egyik szerzője Georgi Gotev bolgár származású újságíró, akinek már több NATO-t bíráló cikke volt.

A bukaresti Külügyminisztérium (MAE) tagadja, hogy sor kerülne egy ilyen áthelyezésre. „A MAE határozottan visszautasítja hivatkozott információkat”, ez áll az EurActiv.com újságírói által kapott válaszban. Mihnea Motoc védelmi miniszter is cáfolta az európai újságírók által bemutatott információkat. „Nem voltak semmiféle megbeszélések ezzel kapcsolatosan, sem politikai, sem szakmai szinten. Erre vonatkozóan nincsenek semmiféle elképzelések, sem tervek. Erre az információra reagálva határozottan nem mondhatunk mást, csak azt, hogy spekuláció”, mondta Motoc. Ezen kívül diplomáciai források azt magyarázták az Adevărulnak, hogy „a deveselui bázis műszakilag nem tud mást befogadni, csak a rakétaellenes pajzsot. A megjelent hír tiszta spekuláció”.

Traian Băsescu elnök is élből elutasította az állítást: „Ezeket a fegyvereket nem úgy tárolják, mint néhány zsák krumplit, különleges silókra van szükség. Figyelembe kell venni, hogy ezek a fegyverek olyan kódokkal vannak ellátva, melyeket az AEÁ elnökének kell engedélyeznie. Ostoba, gyermeteg dolog, ha valaki azt képzeli, hogy az ilyenfajta fegyvereket teherautóra lehet rakni és Romániába lehet hozni.”

Milyen hatásai vannak egy B61-es bombának

A most az incirliki bázison tárolt B61-es bombák szuperszonikus repülőkre tervezett termonukleáris fegyverek. Ezek erejét a célponttól függően állítani lehet, 0,3 kilotonnától 240 kilotonnáig. Egy 1 kilotonnára beállított bomba 200 méteres körzetben mindent megsemmisít, 600 méteren belül pedig az építmények többségét. A becsapódás 800 méteres sugarában a sugárzás halálos dózisú.

„Elejétől a végéig aberráció”

A Nukleáris Tesztek Teljes Betiltásáról szóló Szerződés Szervezetének (CTBTO) vezetőségének egyik tagja, Cristian Diaconescu volt külügyminiszter azt nyilatkozta az Adevărulnak, hogy a hazai jogrend tiltja nukleáris fegyverek átszállítását az ország területén. „Ez elejétől a végéig aberráció. Először is, a NATO-n belül nem volt semmilyen párbeszéd egy ilyenfajta lépésről. Másodsorban, ami a nukleáris fegyverkezés megakadályozását illeti, a rakéták ellenőrzését is beleértve, Románia egy sor rendkívül korlátozó megállapodásnak partnere. Harmadsorban saját törvényeink is vannak: a 111/96. sz. törvény, mely kimondottan tiltja nukleáris fegyverek importját és romániai állomásoztatását”, mondta a volt külügyminiszter. Valóban, a nukleáris tevékenységek biztonságos végzéséről, szabályozásáról, engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló törvény 6. cikkelye szerint: „Románia területén tilos nukleáris fegyver vagy bármilyen nukleáris robbanószerkezet kutatása, kikísérletezése, fejlesztése vagy felrobbantása.” „Ezen kívül, amellett, hogy NATO-területről van szó, ez EU terület is, ahol érvényben van a ballisztikus fegyverek terjesztésére vonatkozó hágai magatartási kódex. A szabályok rendkívül szigorúak és rendkívül korlátozóak”, mondta még Diaconescu.

A volt külügyminiszter ugyanakkor kitért a dezinformálás hatásaira is. „Ez az információs háború egyik formája. Nem tudnám megmondani, kitől származik az információ, mindenesetre olyan valaki áll a háttérben, akinek érdeke sebezhetővé tenni Románia imázsát. Ha számításba veszik, miként építették fel azt a fegyvercsempészeti ügyet is, megpróbálják Romániát, mint NATO-tagországot sebezhetővé tenni, mert mindkét téma az ország biztonságpolitikájával kapcsolatos. Lesznek még ilyen csapások Románia ellen”, szögezi le Diaconescu.

„Hollywoodi forgatókönyvek”

A parlamenti védelmi bizottság tagjai is fenntartásokkal fogadták a nukleáris robbanófejek áttelepítésére vonatkozó információt. „Ez az információ sértheti Románia nemzetbiztonságát, mert külső szereplők a saját előnyükre és hazánk hátrányára használhatják ki. Romániának határozottan vissza kell utasítania ezt a dezinformálást, a Parlament szintjén is. Egy hollywoodi forgatókönyvvel van dolgunk, mely komoly károkat okozhat Románia nemzetbiztonságának”, mondta Ovidiu Raeţchi képviselő, a védelmi bizottság tagja.

Ugyanezen a véleményen van a képviselőházi védelmi bizottság alelnöke, Costică Canacheu is. „Azt hiszem, ezek nyári forgatókönyvek. Vannak nukleáris (termelési és birtoklási) képességekkel rendelkező országok, mint az AEÁ, Oroszország és Kína, valamint befogadó államok, mint Németország, Hollandia és Törökország. Románia e két klub egyikének sem tagja”, magyarázta az Adevărulnak Costică Canacheu. 

Katonai szakértő: „Hidrogénbombákról van szó”

Alexandru Grumaz tartalékos altábornagy kihangsúlyozta, hogy nem hisz ebben az áttelepítésben. „Ez az áthelyezés nem történhet meg. Egyelőre! Ezek a robbanófejek hidrogénbombák. Nem a szállítás a gond. Hanem a tárolás, a tárolás biztonsága”, mondta Grumaz, aki a Honvédelmi Minisztérium (MApN) Integrált Védelmi Tervezési Igazgatóság igazgatója volt. Sőt, Grumaz arra hívta fel a figyelmet, hogy Törökország jelenleg kettős játékot űz, a NATO-val is, Oroszországgal is, ráadásul Iránnal is. Az altábornagynak kérdése is van: „Kinek az érdeke Romániát belekeverni ezekbe a vitákba? Nem ez az egyetlen ilyen elem. Ott van a fegyvercsempészetes intoxikálás is. Hibrid háború folyik”, figyelmeztetett Alexandru Grumaz.

Pentagon: Az AEÁ semmilyen helyszín esetében sem erősíti meg és nem cáfolja a nukleáris fegyverek létezését

A Mediafax megkereste az AEÁ Védelmi Minisztériumát csütörtökön, a nukleáris fegyverek Törökországból Romániába történő állítólagos áthelyezésére vonatkozóan. Az illetékesek kijelentették: az AEÁ-nak biztonsági okokból az a politikája, hogy semmilyen helyszín esetében sem erősíti meg és nem is cáfolja a nukleáris fegyverek létezését. „Az AEÁ-nak az a politikája, hogy semmilyen általános vagy specifikus helyszín esetében nem erősíti meg és nem cáfolja a nukleáris fegyverek jelenlétét vagy hiányát”, közölte Patrick Evans alezredes a Pentagon kommunikációs osztályáról.

Ezen kívül megemlítette, hogy ezzel a politikával akarják megakadályozni az ellenfelek hozzáférését a katonai információkhoz és megvédeni a rendszert terrorista fenyegetésektől és szabotázstól. „Ez a politika azon alapul, hogy megtagadjuk olyan katonai információk kiadását, melyeket effektív vagy potenciális ellenségek felhasználhatnak, növelni akarjuk a nukleáris fenyegetéssel szembeni elrettentés hatékonyságát és a nukleáris fegyverek biztonságát, különösen a szabotázs- vagy terrorista fenyegetésekkel szemben”, állítja az idézett forrás.

„Elkezdődhet a háború innen, tőlünk, Deveseluból?”

A rakétaellenes pajzsnak helyet adó község, Deveselu újra a figyelem középpontjában áll. Ide is elért a pletyka, hogy az amerikaiak állítólag Romániába költöztetnék a nukleáris fegyvereiket, de az emberek nem tudnak annál többet mondani, mint amit a tévében hallottak. Ezen kívül semmi mást sem hallottak vagy láttak. Deveseluba nem érkeztek meg az állítólagos konvojok, hiszen látták volna, mert egész nap kint vannak, most van a betakarítás ideje. „Nem tudom, mik azok a nukleáris fegyverek, de biztosan nem jó dolgok. Most mi történhet? Elkezdődhet a háború innen, tőlünk, Deveseluból? Ettől félek! Látni nem láttam semmi gyanúsat a községben, de ha hoztak ide fegyvereket, akkor nem azért hozták azokat, hogy mi lássuk őket. Ha tudtuk volna, mi történik, már elejétől fogva nem mentünk volna bele, hogy katonai bázist hozzanak létre Deveselun”, vélekedik Domnica Ivan, aki kiállt a kapuba a legfrissebb híreket kommentálni.

A férfiak viszont, akik tudják, miről beszélnek, hiszen voltak katonák, határozott véleményen vannak: „Hazánk biztonságos és senki sem enged meg ilyesmit. A nukleáris fegyverek itt katasztrófát okozhatnak. Azt hallottam, hogy egyes pletykák szerint egész konvojok haladtak át itt, de ez nem igaz. Vannak bizonyos érdekek, egyesek pedig az amerikaiakat akarják lejáratni”, véli meggyőződéssel Iulică Militaru.

„Nálunk nyugalom van, béke”

Deveselun a nap ugyanúgy zajlik, még akkor is, ha néhány riporter fel akarja itt piszkálni a helybélieket. „Nálunk nyugalom van, béke, mindnyájan a magunk dolgával foglalkozunk, a helybéliek a termést gyűjtik be, a napraforgót, a kukoricát. Nem, cáfolunk bizonyos változatokat és el kell mondanunk, hogy nem láttuk a térségben ezeket a konvojokat”, mondja Ion Aliman polgármester is.

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó forrása: at7addak.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS