A győzelem jobban elhülyít, mint a vereség. Így jártak épp az európai parlamenti választások ellenzéki üdvöskéi.
Jelen szöveg a Revista 22 oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ami az USR/PLUS-nál (Mentsétek meg Romániát Szövetség/Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) e napokban látható, csak hű másolata az ellenzék szerencsétlen precedenseinek.
Boldogan hápog, ide-oda totyog, egyik tévéadótól a másikig és mohón felcsipegeti a barátoktól és az ellenségektől egyaránt kapott dicséreteket. „Felismertek a borbélynál”, mondta elragadtatva Dan Barna, ezzel próbálva megindokolni a saját és az új 2020-as konstellációhoz tartozó más szereplők megjelenését az Antena3-ban. Nagy dolog! Ez aztán látványos kilépés a névtelenségből! Barna szerint egy felismerés egyenlő egy szavazattal? És főleg egy pészédés (PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.), vagyis az ellenfelektől származó szavazattal, ami az antenás beszélgetős műsorokban mutatott meggyőzőerejének eredménye? Cioloş szintén felfuvalkodottabbnak tűnik, mint valaha, mintha már meg is nyerte volna az elnökválasztást, melyen nem fog részt venni.
A politika világában banális dolog lett a siker terhe alatti meggárgyulás. Valaki azt mondta nekem, hogy Dragnea meg volt arról győződve, hogy a tüntetések és a vele szembeni gyűlölet a „sikerei” miatti irigység következményei voltak. Nem kevesen vannak azok, akiken megfigyelhető a „Messiás-szindróma”, vagy akik egy egész életen át képtelenek leszállni a pillanatnyi diadaluk talapzatáról. Ott ragadnak megmeredve, a halhatatlanságra és az emléktáblára várva.
Nem tudom, hogy Barnára, Cioloşra vagy az USR–PLUS konstrukcióra is érvényes-e ez, de a „borbélyos” jelenet vagy az ülésterem ajtajának bevágása és az asztal ököllel csapkodása (Cioloş) rosszat sejtető jelekké válhatnak. A siker megrészegítő erejének a valóságtól való elszakadás és a román pártok megszokott bűneibe esés lehet a következménye.
Ez olyan kegyelmi időszak, amikor világos, hogy az ellenzék térfelén növekedési potenciállal egyedül rendelkező szövetség felé irányulnak a remények. Itt természetes növekedésre gondolok, nem az átcsábításoknak, választási lekenyerezéseknek vagy erkölcstelen kombinációknak tulajdoníthatóra. Tényleg őrületnek tűnik, hogy most újra vita van a Szövetségről, mint választási felállásról. És erre az elnökválasztási jelöltséggel, a jövő évi helyhatósági és parlamenti választási listák helyeivel kapcsolatos nézeteltérések miatt kerül sor. Ami tipikus a „hagyományos” ellenzéki pártokra nézve. Barna állítólag fúziót javasolt, ami szerintem méltányos ajánlat, de Cioloşnak még a paritásos listák sem elegendőek, többet akar, úgy gondolja, hogy a győzelem neki köszönhető, holott a PLUS nem rendelkezik semmilyen helyi struktúrával. Az USR-nek szintén vannak követelései: fúzió, de fele-fele a listákon, valamint a központi és területi vezetőségi struktúrákban. A harcban álló felek felmérésekkel hadakoznak, melyek szintén szöges ellentétben állnak egymással. Nincs semmi új a nap alatt, már ismert a forgatókönyv. Végignéztük ezt már a Román Demokratikus Konvenciónál (CDR) és az Igazság és Igazságosság Szövetségnél (ADA) is. A felállás sikeressége részleges volt, egyiknek sem sikerült kényelmes többséget szereznie a parlamentben, végül pedig siralmas kudarc lett a vége az ellenzék mindkét nagy szövetségének. Az ok? Az emberek addig rúgták ki kölcsönösen egymás alól a széklábakat, míg be nem estek a PSD által addigra kényelmesen elfoglalt asztal alá. Még arra sem maradt ember, hogy lekapcsolja a villanyt.
Cioloş állítólag nem hajlandó lemondani róla, holott világos, hogy Brüsszelben marad. Főleg akkor, ha megkapja a Renew Europe vezetését, amiért – esélyesként – el is indult (azóta kiderült, hogy megkapta – a szerk.). De még ha nem is szerezné meg a tisztséget, akkor is inkább Brüsszelben maradna európai parlamenti képviselőként. Azt hiszem, már eleve ez volt a szándéka, nincs benne erő a hosszútávfutásra és állandóan döntésképtelenség emészti. Legutóbbi kijelentései kétértelműek, mint szinte mindig: „Beiratkoztam a versenyre, de a hazai politikában is aktív maradok.” Vajon hogyan? Ingázni fog vagy hologramokat fog küldözgetni? Ezt a titkot már mások is sikertelenül próbáltak megfejteni. Ahogy mondani szokták, lelkét a mennyországban, a szalonnát a padlásán szeretné látni. Így tett 2016-ban is, a parlamenti választáson, amikor belement abba, hogy a liberálisok kormányfő-jelöltje legyen, de nyilvánosan elhatárolódott attól, hogy megjelenjen a párt plakátjain. Barnának már a „borbélyos” epizód előtt is felgyulladt az elnökválasztás izzója, ami azóta már valóságos világítótoronnyá vált. Útmutatóvá, persze. OIyan személyek bátorítják ebben, akik
Ennek ellenére, ellenjelöltjéhez képest ő azért egyértelműen ártatlanságot lélegzik ki magából.
Ami e napokban látható, az csak hű másolata az ellenzék szerencsétlen precedenseinek. Annak bizonyítéka, hogy a – régi vagy új – politikusokat egy anyagból gyúrták, ugyanazzal az everestnyi hiúsággal és primadonnai allűrökkel. A győzelem keményebben hülyít, mint a vereség. Dragnea ott, a rahovai cellájában, a bajsza alatt nevet. Nehogy ő nevessen a végén is.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
További híreink: a PSD nagyon nem ért egyet az állami szektort is érintő nadrágszíj-intézkedésekkel, és hiába adott ki pompás oktatóvideót a témában a rendőrség, mégis menyasszonyra lőtt egy férfi.
Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Nem bika öklelte fel, ahogy a hatóságok feltételezik, hanem medve ölte meg a pásztort múlt csütörtökön Csíkszereda közelében – állítják a Csíksomlyó Közbirtokosság vezetői. Közben a medvét kilőtték, mert megölt egy fiatal tehenet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.