Vajon mennyit kellett izzadnia az „oknyomozó” szerzőnek, amíg sikerült előállnia azzal a manipulatív marhasággal, hogy egyenlőségjelet lehet tenni a közösség és az egyén közé?
Jelen szöveg a Reporter Global oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Minden bizonnyal fennmarad majd a történelemben, hogy az „illiberalizmus” kifejezést Orbán Viktor magyar kormányfő vezette be 2014-ben, a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen (a kifejezést Fareed Zakaria újságíró használta először 1997-ben, de a liberalizmus kritikája jóval korábbi; forrás itt – a szerk.). De igazságtalanság lenne, ha a történelem nem jegyezné fel ugyanezen Orbán Viktornak az ugyanezen Nyári Egyetemen 2019-ben mondott beszédét is. „Magyarország létrehozott egy kereszténydemokrata államot, a demokratikus elveket megőrizve, de elutasítva a liberalizmust”, mondta Orbán Viktor.
De a következő az a megfogalmazás, amelynek igazán el kellene gondolkodtatnia bárkit,
„Az egyéni szabadságok sohasem ütközhetnek a többség érdekeivel.” (Orbán Viktor beszédének ezzel kapcsolatos része, a hivatkozott mondatot kiemelve: „(…) Tehát ma az európai liberálisok azok, akik úgy gondolják, hogy van a kezükben egy tézisrendszer, amely meggyőződésük szerint üdvözülést, békét és jólétet fog hozni az egész emberiség számára. Egy egyetemes modellt tartanak a kezükben. Ezt egy tézissé formálták, ez a tézis, ez a liberális tézis mondja meg az európai politikában ma, hogy mit és hogyan szabad gondolnod, mi a helyénvaló és támogatandó tett, mit kell elutasítani, mi az, ami nem fér össze a liberális eszmékkel. Ő mondja meg, hogy hogyan kell gondolkodnod az élet legalapvetőbb tényeiről. És ma ennek a programnak a rövid és elnagyolt összegzését abban adhatjuk meg, hogy a liberálisok szerint a világon mindenhol, Európában különösen minden emberi kapcsolatot és társadalmi viszonyt a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok mintájára kell átalakítani. Ha akarom, vállalom, ha nem akarom, nem vállalom, ha akarom, belelépek, ha akarom, kilépek belőle. Innen érthető meg, hogy a liberálisok miért támogatják a migrációt, és innen érhető meg, hogy miért éppen Soros György hálózata szervezi a migrációt. A liberális szabadságfölfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, a határoktól, a múlttól, a nyelvtől, a vallástól, a kultúrától és a hagyománytól. Ha ettől meg tudsz szabadulni, ha ebből ki tudsz lépni, akkor vagy szabad ember. Ennek – ahogy lenni szokott – megszületett az antitézise, ezt hívjuk, hívom én illiberalizmusnak. Ez a gondolkodásmód azt állítja, hogy az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit (…)”; a teljes szöveg itt – a szerk.)
és nemcsak akkor, amikor a belföldi vetélkedésekben érdekes eredményeket produkáló labdarúgócsapatokat finanszíroz.
A magyar forrásokat idéző romániai sajtó nemrég arról beszélt, hogy a Fidesz „egy tömbben” átvette a magyar nyelvű tájékoztató eszközöket – ami egy Magyarországon már alkalmazott módszer, ahol a tájékoztató média – nagyon kevés kivételtől eltekintve – közvetlen politikai és kormányzati ellenőrzés alatt áll.
Ahogy azt a PressOne portál nemrég megírta, egy tavalyi tanulmány az erdélyi magyar etnikumúak magyar nyelvű médiafogyasztásának növekedését mutatja, a magyarországi médiatérbe történt „beillesztésnek” köszönhetően. A kiadvány a magyar kormány transznacionális fejlesztési stratégiájának hatását látja ebben.
Úgy tűnik, a magyar kisebbség (legalább) egy részének ez tetszik. És úgy tűnik, hogy az RMDSZ vezetőinek sincs semmi ellenvetésük.
Az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor az RFI România-nak egyik nemrég adott interjújában azt mondja, semmi gondot nem lát az RMDSZ esetleges közeledésében a Fideszhez. „Ez egy felületes megközelítés. De miért is ártana nekünk? Európai szinten az Európai Néppártban vagyunk, a romániai Nemzeti Liberális Párttal (PNL) együtt, jó kapcsolatom van a kormánnyal és Orbán Viktorral. Miért ártana? Minek kellene történnie? Kivel kellene jó kapcsolatokban állnunk?”, teszi fel a szónoki kérdést Kelemen Hunor.
Nekik kellene elsőkként feltenniük a kérdést, hogy meddig mehet részükről a „Fidesz-rendszer” importja és ez tényleg használ-e az általuk képviselt kisebbségnek.
Az RMDSZ elképzelése szerint Románia még mindig adós a kisebbségi jogok terén – még mindig nem biztosított a magyar fiatalok teljes körű hozzáférése az anyanyelvi oktatáshoz, minden szinten, a marosvásárhelyi római katolikus középiskola létrehozásáról szóló törvény alkotmánysértővé nyilvánítását pedig annak példájának tekinti, hogy a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene. „A bíróság újra bebizonyította, hogy Románia nem példakép a nemzeti kisebbségek jogait illetően”, mondta akkor, elszomorodva, Kelemen Hunor. Egy másik példa: sok magyar nem érti, hogy miért nem engedélyezik nekik Székelyföld zászlójának kitűzését, amelyben az identitásuk elleni támadást látnak.
Másrészről a többség sok politikusa szerint Románia teljes mértékben tiszteletben tartja az európai normákat a kisebbségi jogok terén.
Többet is elérhetne a magyar kisebbség? Persze, de csak egy nyitott, liberális, európai Románia keretében.
Az RMDSZ az 1990-es évek elején Románia modernizálásának fő politikai tényezőjeként tűnt ki. A magyar vezetők már a legelején megértették, hogy
Románia úgy, ahogy elindult a nyugatosodás útján. Mégpedig oly módon, hogy az RMDSZ ezen idő legnagyobb részében része volt a kormánynak.
Az idő telt, a nemzedékek váltották egymást. Az RMDSZ vezetői ma a Fidesz doktrínájának hódolnak be. De mi történne, ha azt egész Románia szintjén alkalmaznák, ha – ahogy Orbán Viktor mondja – az egyéni szabadságok sohasem ütközhetnek majd a többség érdekeibe? Nos, az katasztrófa lenne a magyar közösség számára, mely egy illiberális Románia első áldozatává válna.
Az RMDSZ most bonyolult helyzetben van: a budapesti kormány támogatásától függ, de az illiberális rendszer egzisztenciális fenyegetést jelentene a magyar közösségre nézve. Úgy tűnik, a magyar vezetők nem találják a kiutat, az utóbbi években pedig főleg illiberális eszméket hirdető hazai erőkkel – a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és az Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – kötöttek politikai szövetségeket.
Technikailag igen, de mit szól majd ehhez Budapest? (A Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt vagy a Pro Románia Párt, vagyis a jelenlegi ellenzéki parlamenti pártok az elmúlt években nemcsak a közösségi jogokat bővítő javaslatokat támadták meg az Alkotmánybíróságon, de jogszűkítő javaslatokat is tettek – a szerk.)
Az 1990-es évek közepén belpolitikai riporterként jártam a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen. Akkor tetszettek a bátor, európai megközelítések, melyek igazi fénysugarat jelentettek a Vadim Tudor típusú ultranacionalista diskurzus által még mindig meghatározott politikai légkörben.
Ma, a szép erdélyi üdülőhelyből közvetített sötét üzeneteket látva, nem hiszem, hogy még mindig derűsen térnék vissza onnan.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.