Az igazságügy utolsó mohikánjának tönkretétele és Románia lerombolása

Semmi sem ábrázolja meggyőzőbb módon a PSD–ALDE–RMDSZ szövetség valódi természetét, mint az Augustin Lazăr ügyész leváltását szolgáló eljárás elindítása.

Bármely jóérzésű ember sejti, hogy az Augustin Lazăr ellen az úgynevezett „igazságügyi” miniszter, Tudorel Toader által indított leváltási folyamat nyilvánvaló igazságtalanság a főügyész mérlegével, munkájával, tetteivel és nyilatkozataival szemben. Hiszen közismert, hogy Lazăr méltó és alkalmas magisztrátus. Olyan, aki az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetőjével, Laura Codruţa Kövesivel együtt – a kleptokrácia által ellenük folytatott óriási propagandaháború dacára – éveken keresztül

látványos eredményeket ért el a büntetőügyek visszaszorítása, a vagyonnal és politikai hatalommal felszerelt bűnözök üldözése és felelősségre vonása terén.

A Cioloş-kormány idején nem hiába nevezték ki tisztségébe Augustin Lazărt. A pészédés-aldeista (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) igazságtalansági miniszter által terjesztett hazugságok ellenére, kinevezése a legszigorúbb értékeléseknek és tisztességességi, hivatali tapasztalati és szakmaisági elvárásoknak, valamint a magisztrátusok szervezete, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezésének is megfelelt, mely – figyelemre méltó módon – egyhangú volt.

A Toader és a Dragnea-rezsim bérenceinek hálózata által szőtt siralmas álhír-csapda dacára, Lazăr profilját, tulajdonságait és az eminens román magisztrátusnak adott minősítéseket többször is értékelték és újraértékelték a szakemberek azelőtt, hogy Románia elnöke, a volt igazságügy-miniszter, Raluca Prună javaslatára kinevezte a tisztségébe. Aki a minap hitelesen cáfolta meg Toader hazugságait, melyekkel alá kívánta támasztani az Augustin Lazăr leváltására irányuló eljárást.

A Tudorel Toader által forgalomba hozott szemenszedett hazugságok dacára, aki folyamatosan gúny űz küldetéséből, amely nem a bűnözők és a büntetőügyesek, hanem a nép és az igazságszolgáltatás szolgálata, Toader átpolitizálja az igazságszolgáltatást és lerombolja a nép szabadságát és a jogállamot. Mindezek dacára Augustin Lazăr a kinevezése óta nem hibázott.

A Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) kötött, távolról sem törvénysértő megállapodásoknak az volt az erényük,

hogy fokozták a korrupció és bűncselekmények visszaszorításának hatékonyságát. Nem véletlen, hogy a korrupció és az olyan bűnözők védelmében, mint amilyen a PSD vezetője, aki – Románia kárára – a Képviselőház, továbbá – de facto – az igazságügy-miniszter és az ország főnöke is, a kleptokrácia a parlamenti képviselőin és a tisztségviselőin keresztül lemészárolta az igazságügyre vonatkozó törvényeket és a büntetőtörvénykönyveket. Melyek érvényesítéséhez a SRI-vel kötött együttműködési megállapodások hozzájárultak.

Románia nem véletlenül, hanem a PSD–ALDE–RMDSZ szövetség elfogadhatatlan tettei miatt jutott újra, a ceauşizmus után három évtizeddel, a diktatúra útjára és így a civilizált világ célkeresztjébe. A Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, a nyugati államok, az összes igazi demokrácia célkeresztjébe. És vajon mit meg nem tett Tudorel Toader azért, hogy még jobban lejárassa az országot, az igazságszolgáltatását és egyik fő szolgálóját, Augustin Lazărt?
Laura Kövesi bűnös lejáratásának mintájára az, akit egyre számosabb és kérlelhetetlenebb bírálói „Hókuszpók”-nak és „Krapulax Bubonicus”-nak neveznek, olyan tipikusan a totalitárius rezsimekre jellemző összeesküvés-elméleteket súroló pletykákat vett át, talált ki és terjesztett, amilyeneket a múltban a Securitate, a KGB és Hitler Gestapoja is széles körben használt. Őket megelőzően pedig a cári Ohrana, a Cion bölcseinek jegyzőkönyei, a nácik által agitpropként használt gyászos antiszemita fércmű kitalálója.

Így váltak a SRI-vel kötött törvényes megállapodások egyfajta összeesküvéses, pészédés mumussá, melynek célja

a Román Kommunista Párt (PCR) és a Securitate utódai politikai és igazságügyi céljainak érvényesítése

annak elhitetésével, hogy Romániában állítólag új politikai rendőrség van kiépülőben, melyet – szerintük – a magisztrátusok hoznak létre.

Így jutottak odáig, hogy – sajnálatos módon – az úgynevezett „igazságügyi” miniszter jelentős segítségével, holmi volt szekusok és politikai rendőri becsvággyal rendelkező összeesküvők vádolják összeesküvéssel és szekussággal éppen azokat a rendes embereket, akik megpróbálták visszaszorítani a kleptokrata söpredéket.

Így jutottak odáig, hogy ehhez az óriási imposztorsághoz és a kezdeti kitalációkhoz újabb társultak. Például Toader azon hazug állítása, hogy Lazăr állítólag azért akadályozta a DNA vezetőjének értékelését, hogy ezzel a saját ellenőrzését hiúsítsa meg. Lazăr alapjában véve azt tette, ami a kötelessége. A DNA megvédésével a PSD és az ALDE azon ismételt és nyilvánvaló kísérleteit védte ki, melyek célja az igazságszolgáltatás átpolitizálása, továbbá a kormányt és a parlamentet hatalmába kerítő többség diktatúrájának rabigájába hajtása volt, a politikai hatalom, nevezetesen a demokrácia a jogállamiság rovására.

Nyilvánvalóan ennél nagyobb a cinikus, egy tisztességes és hozzáértő, de bármely emberhez hasonlóan nem tökéletes magisztrátus hitelességének lerombolását célzó felépítmény. Ezt az embert reflektorfénybe állítottak, félremagyarázva minden kijelentését és tettét, bármennyire ártatlanok lennének is, és persze annál inkább a félreérthetőket. Az említett felépítmény annál is nagyobb, amit egy egyszerű újságcikk elviselni képes.

Természetesen a PSD és politikai, médiabeli és gazdasági bérencei nem először rombolnak le

egy tisztességes embert, aminek az a célja, hogy megfélemlítsék az ügyészeket és a bírókat, vagy más szakembereket, akik nem hajlandók áruba bocsátani függetlenségüket. Románia Ion Iliescu és a PCR utódai miatt maradt – évek óta – a legfelháborítóbb és gyűlöletesebb karaktergyilkosságok helyszíne, köztük számos olyan magisztrátusé, mint amilyen Camelia Bogdan, Laura Codruţa Kövesi vagy Cristi Danileţ.

Az Augustin Lazăr elleni támadás mégis egy új dimenzió, nemcsak holmi kisebbrendűségi komplexusokban, kimondhatatlan irigységekben és elfojthatatlan tekintélyelvű mentalitásban szenvedő alakok ostobaságának alapjában véve banális kifejeződése.

Ő a magisztratúra utolsó, még hivatalban lévő, bizonyíthatóan alkalmas és független magas rangú személyisége és ebből fakadóan a román igazságszolgáltatás függetlenségének és minőségének már kiveszőben lévő maradványa. Leváltását követően

Romániát olyan entitásként lehet majd elkönyvelni, mely szétverte igazságszolgáltatási rendszerét,

olyan országként, mint Törökország, mely meritokrácia-ellenesre, maffiajellegűre és tekintélyelvűre cserélte jogállami státuszát. Sőt, totalitáriusra.

A PSD, Dragnea, Tăriceanu és cinkosaik jól tudják, milyen kegyetlen, halálos csapást mérnek ezzel az újabb törvénysértő és erkölcstelen leváltással Románia hírnevére. Tehát nemcsak az arra utasítás és a kitartás mellette, hanem az eltűrése is nemzetárulás és ugyanakkor egy olyan hatalom természetének szemtelen leleplezése, mely a legkisebb rést, disszidens attitűdöt vagy függetlenséget sem tűri meg a hatalom építményében.

Márpedig a nemtörődömség és az ellenzék, a nemzet egy jelentős szegmensének és Románia partnereinek arrogáns semmibevétele, a főügyész önkényes leváltásával együtt világosan jelzi, hogy a kocka el van vetve és az a totalitarizmus felé vezető út, melyen a Dragnea-rezsim elindult, az ország fejesei szerint, visszafordíthatatlanná vált.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.