A szociáldemokraták levagdosnák az elnök szárnyait. Hovatovább nyíltan vállalt céljuk: a parlamentáris köztársaság. Na de, mi lesz Klaus Iohannisszal?
A Velencei Bizottság küldöttségével folytatott megbeszélése után az újságírók az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésére vonatkozó kérdésekkel rohanták le Klaus Iohannis elnököt. Aláírja a Laura Codruţa Kövesi főügyész menesztéséről szóló rendeletet, vagy sem?
Az elnök nem adott egyenes választ. Ennek ellenére megjegyzendő, hogy bár elégedetlennek mutatkozott a bírósági döntéssel, nem igyekezett aláásni a tekintélyét. Sőt, egy adott pillanatban, egy erre nyíltan utaló kérdésre adott válaszában az elnök gyorsan megcáfolta azt a feltételezést, mely szerint politizálással vádolná a bíróságot. Ez egy részletkérdés, de mégis jelentős. Most nem lényeges a kijelentés „őszintesége”, vagyis az, hogy mennyire felel meg legbensőbb meggyőződésének, hiszen csak a nyilvánosság előtt elhangzó kijelentés számít igazán a politikai játékban. Tehát
akik különböző formákban az alkotmánybírósági döntés elítélésére biztatták őt. Ez már most jelzés lehet a majdani döntését illetően, bár nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonnunk.
Mindenesetre az elnök el kívánta terelni a figyelmet az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) partikuláris esetéről és egy másik, jóval általánosabb, de az ő szemszögéből nézve fontosabb kérdésre akarta helyezni a hangsúlyt. A bíróság döntése – jelezte az elnök – több kérdést is felvet az állam intézményi megszerzésével kapcsolatosan, melyek tisztázása elsőbbséget kellene élvezzen a DNA jelenlegi vezetője sorsának megvitatásával szemben. Sőt, fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy „paradox” módon rendkívül fontos az, hogy előbb a nagy, elvi kérdéseket kell megoldani. Ezek a következők: 1. a korrupció elleni harc, mely az ügyészek jogállásának módosításával sérülne; 2. az igazságügy-miniszter túlzott hatalmat kapna, egyfajta „szuperminiszterré” válna; 3. az Alkotmánybíróság (CCR) döntése a politikai többség más sorozatos lépéseit egészíti ki, melyekkel az elnök hatalmát kívánják csökkenteni.
Ám az nem volt túlságosan világos, hogy az elnök miként szándékozik megvitatni vagy tisztázni ezeket a kérdéseket. Elismerte, hogy akár egy népszavazást is kiírhatna, de csak az összes érdekelttel folytatott konzultálások és viták „végső szakaszaként”. Végül,
Egy kis megjegyzés a kontextusról: a sajtónak szokása túlzottan leegyszerűsíteni a dolgokat és világos válaszokat akar, melyeket aztán „harsogó” címekben még tovább egyszerűsíthet. Senki sem gyűlöli jobban az árnyalatokat a sajtónál, mely egyszerűen kontrasztokat akar. De az elnöknek, bár igaza van, amikor reflexiós lehetőséget igényel az általános érvényű kérdések számára, nem sikerült azt a benyomást keltenie, hogy realista elképzelése lenne bizonyos politikai szakaszok ütemezéséről. Túlságosan ködösen fogalmazott. Miként tudná elindítani, például, az alkotmánymódosítási folyamatot?
Másrészt egyértelmű, hogy ez fontos téma. Az elnök hatáskörei már több mint egy évtizede a jelenlegi alkotmány legkényesebb, konfliktusos jellege miatt a legkevésbé sikerült részét képviselik. Számtalan politikai válságnak, két felfüggesztésnek és két leváltási népszavazásnak voltunk már tanúi, és most egy újabb felfüggesztés lehetősége merült fel, bár sokkal kisebb valószínűséggel.
Végül az egyértelmű, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja aláásni az elnök hatalmát, de törvényes eszközökkel teszi, és
Valójában a PSD kisebb mértékben nyilatkozott meg, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetője, Călin Popescu Tăriceanu viszont már régóta amellett érvel, hogy az elnöki rendszer helyett inkább a parlamenti felé kellene elmozdulni. Ha alkotmánymódosítással nem oldják meg a helyzetet, akkor ez a gond a jövőben is iszonyatos konfliktusokat fog okozni. A félig elnöki rendszerről újra bebizonyosodott, hogy mindkét tábor számára a legszerencsétlenebb megoldás. Iohannis elnök joggal tette fel a kérdést: „Talán szükség lenne az alkotmány tisztázására? Jól van megalkotva az állam architektúrája?” Kérdései költőiek, az utóbbi két évtizedben többször is feltették már őket, az összes válságos helyzetben. Biztosan szükség van egy alkotmányos tisztázásra, de sajnos úgy tűnik, senki sem eléggé eltökélt e folyamat végigviteléhez.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.