Az arcunkba robbant petárda – mit jelez a nyolcosztályos „orvos” esete?

A magát plasztikai sebésznek beállító parkolóőr esete egész Romániát döbbenetbe ejtette, mint egy lábunk előtt robbanó petárda. Hirtelen számtalan gyenge pontot kezdünk látni több olyan biztonsági rendszeren, melyeknek a lakosságot kellene védeniük. Csak röviden vegyük át, hogy miről van szó és miként lehetséges.

Okirat-hamisítás

Láthattuk, hogy akármelyik csaló szabadon tevékenykedhet egy egészségügyi egységben (jelen esetben nem véletlenül magánrendelőről van szó). Bár azt hisszük, hogy ez egyedi eset, számos alkalommal terjengtek szóbeszédek vagy információk, melyeket utólag az emberi beavatkozás miatt már nem lehetett megerősíteni, hogy egyes külföldi állampolgárok hamis oklevelekkel tevékenykednek Romániában, még a Román Orvosi Kamarában (CMR) is. Ma már feleslegesen keresnénk ezek nyomait, mert már eltüntették őket. Ez a nővérek körében sokkal gyakoribb, ahol az érintettek képesek bemutatni egy oklevelet arról, hogy elvégeztek valamilyen oktatási formát, teljesen hiányoznak a képességek és az elemi ismeretek. Miért lehetséges ilyesmi? Mert a törvényhozó felmentette az állam intézményeit az ellenőrzések végrehajtása alól, a kamarai szervezeteknek adva át ezeket a feladatokat, mert a pénzhajhászásban és a bürokratikus akadályok kikerülésére irányuló igyekezetben mindenki szemet huny. Így tevékenykednek Romániában hamis neves orvosok, így vannak olyan okleveles nővéreink, akiknek az egységben az az alapfeladatuk, hogy számítógépet kezeljenek, vagy adminisztratív munkát végezzenek, mert különben veszélyt jelentenek! De a bürokrácia szempontjából egy idősgondozó létesítmény, például, a szóban forgó nővérek nélkül nem működhetne törvényesen. Ez azért lehetséges, mert a szankciók mintha nem is lennének, ahogy azt majd látni fogjuk.

Az ellenőrzés

Anyagi és büntetőügyi szempontból azok az egységek a fő felelősek, melyek megengedték az imposztornak, hogy orvosként tevékenykedjen. De rendelkeznek ezek az intézmények megfelelő ellenőrzési körrel? Valószínűleg nem, vagy ha igen, akkor ezek rendkívül megengedőek, ha nem egyenesen cinkosságról van szó. Például, bármelyik komoly orvos felfedezhette volna akár a névvel kapcsolatos hamisítást, akár az olaszországi botrányt (a bélyegzőt – bár ebben a kontextusban nem lényeges – a csaló olasz nevére adták ki), ha elvégez egy gyors keresést a Google-n. Ha nem találta volna meg ezeket az információkat, megnézhette volna, hogy mit publikált ez az állítólag egy híres amerikai egyetemen végzett személy, ugyanis valószínűtlen, hogy egyetlen publikációja se legyen. Röviden, itt nem gondatlanságról van szó, hanem mohóságról, szemet hunyásról az egyik irányba, miközben éles és tágra nyílt szemekkel figyelik a pácienseket, akik számára vonzó lehet egy „amerikai” orvos.

Az a gond, hogy az állam sem akar megfelelően szerepet vállalni az ellenőrzésben. Tavaly felmerült, hogy összes egészségügyi egységet, a magánrendelőket is beleértve, az állam egyik hatósága, az Országos Kórházi Minőségkezelési Hatóság (ANMCS) fogja ellenőrizni és akkreditálni. Az ellenőrzést a fogorvosi, a plasztikai sebészeti és más hasonló rendelőkre is kiterjesztették volna. Valóságos lázadás tört ki, a parlamenti képviselőket és az Egészségügyi Minisztériumot pedig azzal ostromolták, hogy utasítson el egy ilyenfajta javaslatot. Ma láthatjuk az okok egyikét (megjegyzés: a nem kórházi egységek akkreditálása – a törvényi rendelkezéseknek megfelelést is beleértve, kizárólag az állami egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban álló egységek esetében történik meg!).

A szankciók

Milyen kockázatoknak teszi ki magát egy munkaadó, aki kihasználja a fenti kiskapuk bármelyikét? Gyakorlatilag semmilyen kockázatnak. Ezt láttuk a most reflektorfénybe került esetben is, a rendőrség nem ment villogó kocsival kérdőre vonni a feltételezett csalót, eljárást indított és további bizonyítékokra várt. Talán megöl valakit, talán valakinél fertőzés lép fel, talán valaki elégedetlen lesz az aszimmetrikus melleivel és feljelentést tesz. Vagy talán elszökik az országból és a gondok maguktól megszűnnek, ami meg is történt (végül a csalót a határellenőrzésnél fogták el, szökés közben – E-RS). Elég káros gondolkodásmód, nem? De ez az általános cselekvési mód a bűnözési láncolat minden vetületében. Amikor feltörték a rendelőmet, a rendőrség minden alkalommal, amikor a vizsgálat állásáról érdeklődtem azt kérdezte tőlem, hogy elfogtam már a tettest!? Én, a károsult! Ha valahol kiderül az okirat-hamisítás, rögtön mozgásba lendül egy másik maffia, melynek a csoport védelme az egyetlen célja, a kéz kezet mos elv alapján. Teljes mértékben működik. A büntetőügy 5-7-8 évig tart és egy kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd esetében az eljárási szabályok megsértése szokta megmenteni az intézményt, vagy az egyént, mely szabályokat éppen az igazságszolgáltatás akadályozása érdekében módosítanak a törvényhozó ügyvédek. Még ha el is ítélnek valakit, általában 3 év alatti büntetést kap, felfüggesztve, tekintettel a társadalmi veszélyesség úgynevezett hiányára.

Ám van egy sokkal fájóbb büntetés, mint a büntetőjogi, de ez Romániában nem működik megfelelően – a polgári jogi szankció. A mostanihoz hasonló helyzetben a törvényt megsértő egészségügyi intézmény több tíz- és százmillió eurós kártérítéseknek nézhetne elébe, ha nem másért, csak azért, mert kockáztatta a megműtött személy életét és egészségét még akkor is, ha kimondottan nem szenvedett el valamilyen anyagi, testi kárt. A kártérítéses polgári jogi perek előtti fő akadály éveken keresztül a perilleték volt. Ez az utóbbi években megváltozott, de még nem terjedt el a köztudatban a lehetőség, hogy erkölcsi károkért kártérítést lehet kérni. Az emberek a büntetőügyekre alapoznak, mert ott tudják, hogy nem kell ügyvédet fizetniük, vagy olyan perilletékeket, melyeket nem engedhetnek meg maguknak!
Jelenleg nincs olyan törvényi szankció, mely előírná a működési engedély visszavonását attól az egységtől, mely olyan személyzetet alkalmaz tudatosan, melynek nincs praktizálási joga!

A magánrendszer működése

Most a magánrendszer került reflektorfénybe, de lépten-nyomon jelen van a kompromisszum. E rendszer jelentős része olyan neves orvosokon alapul, akik az állami rendszerben dolgoznak és akik – emberileg nézve – nem biztosíthatják csak az állami munkaidőn kívül dolgozva bizonyos kezelések elvégzését és a műtét utáni nyomon követést. Gyakorlatilag csak technikai kérdés egy imposztor besurranása egy egészségügyi egység konszolidált céges hírnevének ernyője alatt.

A plasztikai sebészet világa

A plasztikai sebészet különleges ügyfélkörrel dolgozik, olyan emberekkel, akik sokat keresnek olyan szakmákkal, melyekben a siker lényeges elemei a test és a kinézet. A kisebb-nagyobb javításokat gyakran elhallgatják és néha még a személyek nevét is, álneveket használva. Ezzel magyarázható, hogy a károsultak ritkán tesznek feljelentést, ugyanis az imázsveszteség nagyobb, mint amit esetleg nyerhetnének a bíróságon. Jelen esetben a megműtött „celebnek” a legvalószínűbb módon nagyobb kárt okoz, hogy nyilvánosságra kerül a neve, mint az, hogy egy parkolóőr hajtott rajta végre beavatkozást. Ahol nagyon sok pénz és hazugság van, ott otthon van az adócsalás és joggal merült fel a kérdés, hogy miként lehetett törvényesen kifizetni a csalót.

Epilógus helyett

Ez a hír holnap már nem lesz hír, a hatóságok pedig egyetlen adminisztratív, vagy törvényi lépést sem fognak tenni. Sőt, ha Románia kormánya elfogadja a nagyon követelt amnesztiarendeletet, akkor az olasznak minden joga meglesz rágalmazásért beperelni mindenkit, aki megemlítette a nevét. Így, inkább itt megállok.

A szerző orvos és a Román Akadémiai Társaság (SAR) egészségügyi szakértője.