Emlékeznek még a történetre? Egy ország, sőt, a világ őrjöngött. Pedig csak becsületes volt. Ilyen emberekre lenne szüksége az országnak. Mondjuk, korrupt politikusok helyett.
Florin Pătrăchioiu akkor lett országosan, de külföldön is ismert, amikor 1999-ben óriási botrányt okozott, államfői szinten, mert a pieleşti-i állomáson menet is, jövet is megállított egy NATO-szerelvényt, ugyanis nem voltak rendben a papírjai. A szerelvény katonai felszereléssel volt tele. Évekkel az esemény után azt mondja, hogy a botrány ellenére most is hasonlóan cselekedne, mert tudja, hogy amit tett, az törvényes volt.
Florin Pătrăchioiu (64 éves) elmesélte, hogy 1999-ben, pontosabban
egy 20, fegyverekkel teli vasúti kocsiból álló szerelvény haladt egy krajovai laktanya felé. A szerelvény megállt a Dolj megyei Pieleşti állomáson, ahol az állomásfőnök (vagyis ő) azt tapasztalta, hogy nincsenek rendben a papírjai, és úgy döntött, négy órán keresztül feltartóztatta a szállítmányt. Akkoriban Traian Băsescu volt a közlekedésügyi miniszter és rendkívül mérges volt a Dolj megyében történtek miatt.
„Băsescu megfenyegetett, hogy ha nem engedem tovább a fegyverekkel teli szerelvényt, elvesztem a tisztségemet. Mindenki azt mondta, őrült vagyok, de nem engedtem a nyomásgyakorlásoknak. A NATO-szerelvény csak akkor hagyta el a pieleşti-i állomást, amikor minden dokumentuma rendben volt. Egyértelműen láttam, hogy a katonai szállítmányt nem vámolták el. Négy órát állomásozott Pieleşti állomáson, és mindenki kétségbe volt esve. Sokan azt hitték, hogy meg fognak ölni, de én egyáltalán nem féltem semmitől sem. A kötelességemet tettem és betartottam a törvényt. Bár azóta eltelt 16 év, a szívemre tett kézzel esküszöm, hogy nem bántam meg, ahogy 1999. június 3-án cselekedtem. Senki más nem merte volna ezt megtenni”, mesélte az Adevărulnak a volt pieleşti-i állomásfőnök.
A férfi most azt meséli, hogy pontosan egy hónappal az incidens után véget ért a jugoszláviai háború és az amerikaiaknak visszafelé ugyanezen az állomáson kellett áthaladniuk. Szerencsétlenségükre pont azon a napon, amikor ismét Florin Pătrăchioiu volt szolgálatban. Ezúttal, szintén az olténiai férfi utasítására, a vasúti szerelvény két hétig vesztegelt. Az ok ugyanaz volt: a vonatnak nem voltak rendben a papírjai.
„Megmondtam az amerikaiaknak, hogy szállítási díjként ki kell fizetniük 20.000 dollárt és 37.100 lejt. Határozottan elutasították, én pedig egyértelműen megmondtam nekik: innen csak akkor fogtok elmenni, amikor minden dokumentumotok rendben lesz. 1999-ben Emil Constantinescu volt Románia elnöke, aki Traian Băsescunál is dühösebb volt, hogy másodjára sem engedtem ki a pieleşti-i állomásról a NATO-vonatot. Addig nem engedtem el őket, míg ki nem fizették a teljes összeget. 14 napig álltak az állomáson. A főnökök folyamatosan telefonáltak, de senki sem tudott tenni ellenem. Még a halálos fenyegetések sem ijesztettek meg. Erős ember vagyok és sohasem hagytam magam. Elismerem, hogy féltem, de nem magamért, hanem a családomért. Nem tudtam, mi is történik majd ténylegesen. Olyan bátor tett volt, amiért drágán megfizethettem volna”, mesélte Florin Pătrăchioiu.
A NATO-vonatot 1999-ben megállító olténiai elmesélte még, hogy a főnökei vizsgálatot indítottak, de végül kiderült, hogy a kötelességét teljesítette. Sőt, három fizetésnek megfelelő jutalmat kapott. „Traian Băsescu azt mondta, személyesen jön majd el a pieleşti-i állomásra, hogy kirúgjon. Nem tudom már pontosan, melyik napra ígérkezett, de egészen 21.00 óráig vártam rá. Három nappal később megtudtam, hogy jutalmat fogok kapni, mert teljesítettem a kötelességemet. 2003-ban találkoztam Traian Băsescuval, akkor főpolgármester volt. Egyenesen odamentem hozzá, amikor pedig megtudta, hogy ki vagyok, nevetni kezdett. A következőket mondta egyenesen a szemembe: «Tudod, hogy mennyi fejfájást okoztál? Azt mondtam, hogy kötözni való bolond vagy és személyesen akartalak kirúgni. Megtudtam, hogy a kötelességedet teljesítetted, az országnak pedig hozzád hasonló emberekre van szüksége»”, mondta még a pieleşti-i állomásfőnök, aki 1999-ben feltartóztatta a NATO-vonatot.
A volt pieleşti-i állomásfőnök története filmtéma lett a néhai Cristian Nemescu rendező számára. Személyesen ment el a Dolj megyei településre, hogy megismerkedjen a NATO-vonat útjába álló olténiaival. Rögtön eldöntötte, hogy filmet készít belőle. A történet főhőse (Florin Pătrăchioiu) is szerepet kapott a filmben. „A filmnek California dreamin’ lett a címe, és játszott benne a híres színész, Armand Assante is. Cristian Nemescu filmjében Răzvan Vasilescu játszotta az állomásfőnök szerepét. Amikor az én elbeszélésemben hallották a történetet, mindenki elámult. Azt mondták, hogy bátor vagyok és kevés hozzám hasonló ember van. A film akár Pieleşti-en is készülhetett volna, de így esett. Cristian Nemescu rendező másképp döntött. Én abszolút mindent elmeséltem nekik, a film pedig remekül sikerült. Tényleg tetszett”, mondta az olténiai.
A film 2007-ben, a Cannes-i Fesztiválon elnyerte az Un Certain Regard díjat. Cristian Nemescu 2006-ban hunyt el egy közúti balesetben, hangmérnökével, Andrei Toncuval együtt. A California dreamin’ a Nemescu balesete előtti állapotban maradt, természetesen, a rendező által tervezett befejezés nélkül. A film a 2008-as II. Gopo-gálán is díjat kapott, méghozzá négyet.
„Sírtam, amikor megtudtam, hogy meghalt az a rendező, aki az élettörténetemből készített filmet. Cristian Nemescu csodálatos ember volt, a forgatás közben pedig folyamatosan azt kérdezgette, hogy jól érzem-e magam. Örülök, hogy ezzel a filmmel sikerült hátrahagynom valamit. Jó, ha az emberek tanulnak az élettörténetemből. Bár azóta eltelt 16 év, számomra olyan, mintha tegnap történt volna. Az ilyesmit nem lehet elfelejteni. Betegnyugdíjas lettem, de sohasem feledkeztem meg a munkahelyemről. Néha még eljárok a pieleşti-i állomásra, hogy felidézzem a múltat”, mondta az olténiai.
Florin Pătrăchioiu 2008-ban elindult a polgármester-választáson azon a településen, ahol megállította a NATO-vonatot. De vesztett és egyelőre visszavonult a közéletből és a világot szeretné keresztül-kasul bejárni: „Nem tudom, mit fogok egy, vagy két év múlva csinálni. Egyelőre nincs tervem, de az élet sok mindent tartogathat. Bármikor elindíthatok egy olyan tervet, mely hasznos a közösségnek és nagyobb szerepet vállalhatok az emberek életében.”
Fotó: adevarul.ro
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.