Emlékeznek még a történetre? Egy ország, sőt, a világ őrjöngött. Pedig csak becsületes volt. Ilyen emberekre lenne szüksége az országnak. Mondjuk, korrupt politikusok helyett.
Florin Pătrăchioiu akkor lett országosan, de külföldön is ismert, amikor 1999-ben óriási botrányt okozott, államfői szinten, mert a pieleşti-i állomáson menet is, jövet is megállított egy NATO-szerelvényt, ugyanis nem voltak rendben a papírjai. A szerelvény katonai felszereléssel volt tele. Évekkel az esemény után azt mondja, hogy a botrány ellenére most is hasonlóan cselekedne, mert tudja, hogy amit tett, az törvényes volt.
Florin Pătrăchioiu (64 éves) elmesélte, hogy 1999-ben, pontosabban
egy 20, fegyverekkel teli vasúti kocsiból álló szerelvény haladt egy krajovai laktanya felé. A szerelvény megállt a Dolj megyei Pieleşti állomáson, ahol az állomásfőnök (vagyis ő) azt tapasztalta, hogy nincsenek rendben a papírjai, és úgy döntött, négy órán keresztül feltartóztatta a szállítmányt. Akkoriban Traian Băsescu volt a közlekedésügyi miniszter és rendkívül mérges volt a Dolj megyében történtek miatt.
„Băsescu megfenyegetett, hogy ha nem engedem tovább a fegyverekkel teli szerelvényt, elvesztem a tisztségemet. Mindenki azt mondta, őrült vagyok, de nem engedtem a nyomásgyakorlásoknak. A NATO-szerelvény csak akkor hagyta el a pieleşti-i állomást, amikor minden dokumentuma rendben volt. Egyértelműen láttam, hogy a katonai szállítmányt nem vámolták el. Négy órát állomásozott Pieleşti állomáson, és mindenki kétségbe volt esve. Sokan azt hitték, hogy meg fognak ölni, de én egyáltalán nem féltem semmitől sem. A kötelességemet tettem és betartottam a törvényt. Bár azóta eltelt 16 év, a szívemre tett kézzel esküszöm, hogy nem bántam meg, ahogy 1999. június 3-án cselekedtem. Senki más nem merte volna ezt megtenni”, mesélte az Adevărulnak a volt pieleşti-i állomásfőnök.
A férfi most azt meséli, hogy pontosan egy hónappal az incidens után véget ért a jugoszláviai háború és az amerikaiaknak visszafelé ugyanezen az állomáson kellett áthaladniuk. Szerencsétlenségükre pont azon a napon, amikor ismét Florin Pătrăchioiu volt szolgálatban. Ezúttal, szintén az olténiai férfi utasítására, a vasúti szerelvény két hétig vesztegelt. Az ok ugyanaz volt: a vonatnak nem voltak rendben a papírjai.
„Megmondtam az amerikaiaknak, hogy szállítási díjként ki kell fizetniük 20.000 dollárt és 37.100 lejt. Határozottan elutasították, én pedig egyértelműen megmondtam nekik: innen csak akkor fogtok elmenni, amikor minden dokumentumotok rendben lesz. 1999-ben Emil Constantinescu volt Románia elnöke, aki Traian Băsescunál is dühösebb volt, hogy másodjára sem engedtem ki a pieleşti-i állomásról a NATO-vonatot. Addig nem engedtem el őket, míg ki nem fizették a teljes összeget. 14 napig álltak az állomáson. A főnökök folyamatosan telefonáltak, de senki sem tudott tenni ellenem. Még a halálos fenyegetések sem ijesztettek meg. Erős ember vagyok és sohasem hagytam magam. Elismerem, hogy féltem, de nem magamért, hanem a családomért. Nem tudtam, mi is történik majd ténylegesen. Olyan bátor tett volt, amiért drágán megfizethettem volna”, mesélte Florin Pătrăchioiu.
A NATO-vonatot 1999-ben megállító olténiai elmesélte még, hogy a főnökei vizsgálatot indítottak, de végül kiderült, hogy a kötelességét teljesítette. Sőt, három fizetésnek megfelelő jutalmat kapott. „Traian Băsescu azt mondta, személyesen jön majd el a pieleşti-i állomásra, hogy kirúgjon. Nem tudom már pontosan, melyik napra ígérkezett, de egészen 21.00 óráig vártam rá. Három nappal később megtudtam, hogy jutalmat fogok kapni, mert teljesítettem a kötelességemet. 2003-ban találkoztam Traian Băsescuval, akkor főpolgármester volt. Egyenesen odamentem hozzá, amikor pedig megtudta, hogy ki vagyok, nevetni kezdett. A következőket mondta egyenesen a szemembe: «Tudod, hogy mennyi fejfájást okoztál? Azt mondtam, hogy kötözni való bolond vagy és személyesen akartalak kirúgni. Megtudtam, hogy a kötelességedet teljesítetted, az országnak pedig hozzád hasonló emberekre van szüksége»”, mondta még a pieleşti-i állomásfőnök, aki 1999-ben feltartóztatta a NATO-vonatot.
A volt pieleşti-i állomásfőnök története filmtéma lett a néhai Cristian Nemescu rendező számára. Személyesen ment el a Dolj megyei településre, hogy megismerkedjen a NATO-vonat útjába álló olténiaival. Rögtön eldöntötte, hogy filmet készít belőle. A történet főhőse (Florin Pătrăchioiu) is szerepet kapott a filmben. „A filmnek California dreamin’ lett a címe, és játszott benne a híres színész, Armand Assante is. Cristian Nemescu filmjében Răzvan Vasilescu játszotta az állomásfőnök szerepét. Amikor az én elbeszélésemben hallották a történetet, mindenki elámult. Azt mondták, hogy bátor vagyok és kevés hozzám hasonló ember van. A film akár Pieleşti-en is készülhetett volna, de így esett. Cristian Nemescu rendező másképp döntött. Én abszolút mindent elmeséltem nekik, a film pedig remekül sikerült. Tényleg tetszett”, mondta az olténiai.
A film 2007-ben, a Cannes-i Fesztiválon elnyerte az Un Certain Regard díjat. Cristian Nemescu 2006-ban hunyt el egy közúti balesetben, hangmérnökével, Andrei Toncuval együtt. A California dreamin’ a Nemescu balesete előtti állapotban maradt, természetesen, a rendező által tervezett befejezés nélkül. A film a 2008-as II. Gopo-gálán is díjat kapott, méghozzá négyet.
„Sírtam, amikor megtudtam, hogy meghalt az a rendező, aki az élettörténetemből készített filmet. Cristian Nemescu csodálatos ember volt, a forgatás közben pedig folyamatosan azt kérdezgette, hogy jól érzem-e magam. Örülök, hogy ezzel a filmmel sikerült hátrahagynom valamit. Jó, ha az emberek tanulnak az élettörténetemből. Bár azóta eltelt 16 év, számomra olyan, mintha tegnap történt volna. Az ilyesmit nem lehet elfelejteni. Betegnyugdíjas lettem, de sohasem feledkeztem meg a munkahelyemről. Néha még eljárok a pieleşti-i állomásra, hogy felidézzem a múltat”, mondta az olténiai.
Florin Pătrăchioiu 2008-ban elindult a polgármester-választáson azon a településen, ahol megállította a NATO-vonatot. De vesztett és egyelőre visszavonult a közéletből és a világot szeretné keresztül-kasul bejárni: „Nem tudom, mit fogok egy, vagy két év múlva csinálni. Egyelőre nincs tervem, de az élet sok mindent tartogathat. Bármikor elindíthatok egy olyan tervet, mely hasznos a közösségnek és nagyobb szerepet vállalhatok az emberek életében.”
Fotó: adevarul.ro
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Kutyaadót vezet be egy polgármester. Továbbá két polgármester is rácsok mögött tölti a húsvétot.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
Külföldön lehet az a háromszéki lány, akinek eltűnéséről múlt héten adtunk hírt. A 16 éves tinédzser ügyében nemzetközi együttműködésben folyik a nyomozás.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.