Csak a jó ég tudja, mire lenne jó egy álhír-óra a jelenlegi középiskolai tantervben. Hacsak nem további álhírek terjesztésére.
Az egyik képviselő törvényjavaslatot nyújtott be december végén, melynek értelmében új kötelező tantárgyat vezetnének be a közoktatásban – ennek célja az „álhír-jelenség” visszaszorítása.
Néhány gondolat ezzel az ötlettel kapcsolatosan:
1. Az oktatási reformról jelenleg zajló általános viták a tanrend lazításának és az óraszámok csökkentésének szükségességéről szólnak. Hova férnének be még a diák órarendjébe az ilyenfajta tantárgyak (mint amilyen az álhírekkel kapcsolatos)?
Felkészültek lesz e szakértők többsége, hogy holmi előregyártott recept alapján tanítsanak és megfejtsenek egy ennyire kényes ügyet?
3. Mi az az álhír? Az álhírek olyan súlyos események elhallgatását is magába foglalják, melyek ellentmondanak a hivatalos narratívának (ez a propaganda eufemisztikus megfogalmazása) – lásd a három évvel ezelőtti kölni újévi incidensek esetét? Vagy az információknak az egyik lehetséges perspektívára nézve már eleve megbélyegző bemutatása (például olyan címkék, mint a szélsőjobb, illiberális igazságtalan használata legitim politikai opciókra)?
Vajon álhír – például – az az Andrei Pleşu, Andrei Cornea, Mihaela Miroiu, valamint más vezető értelmiségiek és újságírók által hangoztatott információ, mely szerint a házasságról szóló népszavazáson feltett kérdésében állítólag a kormány valamiféle tisztátalan szándéka rejlett, sőt „a román állam nemzeti érdekeinek aláásására irányuló lépés” (!), másképp mondva a népszavazás alkalmával állítólag
4. Ha igen, akkor miként segíthet az álhír jelenségének visszaszorításában egy gimnáziumban, középiskolában oktatott tantárgy, amikor olyan emberek, mint Andrei Pleşu, Andrei Cornea és a többi, és a többi, akik a román társadalom értelmiségi elitjeihez tartoznak, ennyire sebezhetők e jelenséggel szemben? Vagy még rosszabb, (szándékosan?) közreműködnek hamis hírek terjesztésében?
5. A tantárgy azoknak a hamis híreknek a visszaszorításában is segíteni fog, melyeket azok tábora terjeszt, akik a tantárgyat javasolják (vagy kikényszerítik) – vagy csak az ideológiai opponenseik által terjesztett „hamis hírek” visszaszorításában? Másképp mondva, bármit mondanak a „történelem jó oldalán” állók, az a priori és ellenőrzés nélkül „megbízható” lesz, míg azok a dolgok, melyeket – például – a konzervatívok, a keresztények, vagy azok mondanak, akik nincs szerencséjük a „jó oldalon” állni, azok a priori és ellenőrzés nélkül „álhírek” lesznek?
6. Mert ha ez így van, akkor vajon nem egy régi trükk tanúi vagyunk – annak, hogy álnév mögé rejtenek egy illiberális gyakorlatot? Amit a felvilágosult paternalizmus csomagolásában adnak el: mi majd megvédünk benneteket a félrevezetés veszélyeitől. Egyáltalán nem újdonság ál- vagy hangzatos név mögé rejteni a cenzúrát és a szólásszabadság ellenőrzését. Sztálin idejében nem a „proletariátus diktatúrája” volt az amerikai kommunisták szlogenje, hanem a „béke, munkahelyek és demokrácia”. Ugyanígy,
7. Amúgy mióta szokás törvénytervezettel bevezetni tantárgyakat a közoktatásban? Még jó, hogy nem törvénytervezettel írjuk elő az egész tanmenetet – vagy talán így kellene?
Amit tényleg tanítani kellene, az a kritikus szellem és az ítélőképesség, de ezeket nem lehet ilyen törvénytervezettel elérni. A félrevezetéssel szembeni ellenállást az általános műveltség növelésével lehet létrehozni, ami tényleg az oktatás célja – és ehhez nem kell külön tantárgy.
Az oktatásnak nem álhír-meghatározási (relatív és szubjektív) kritériumokat kell definiálni – hanem a nem-ideologizált információk és gondolkodásfejlesztés olyan szintjét kell biztosítania, mely elegendően tartalmas ahhoz, hogy az iskolát elvégző a személyes tapasztalatának megfelelően építhesse fel ítélőképességét.
(A „dezinformálás elleni” kezdeményezések témájára egy jövendőbeli cikkben fogok majd kitérni.)
A címet és az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.