Na ja, a román vezetők megint lefeküdtek a csúnya-csúnya magyaroknak.
Meleşcanu (Teodor Meleșcanu külügyminiszter – a szerk.), a büszke román Budapesten járt Tăriceanuval (Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke – a szerk.), ahol azzal a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel beszélgetett el, aki tavaly megtiltotta a magyar diplomatáknak a részvételt a román hatóságok által december 1. alkalmából szervezett fogadásokon.
„A magyaroknak nincs mit ünnepelniük december 1-én, tehát érthető, hogy a diplomatáik nem vesznek részt a román hatóságok által e napra szervezett fogadásokon”, mondta Szijjártó egy tavaly decemberi, budapesti sajtókonferencián. „Nagyon fontos lépést tettünk meg ma, de ez nem az utolsó, hanem az első lépés egy folyamatban, mellyel el akarjuk érni, hogy a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok ne csak számunkra, hanem más térségbeli országok számára is modellértékűek legyenek”, jelentette ki hétfőn Teodor Meleşcanu külügyminiszter rögtön azután, hogy hazaérkezett a vejével, Imre Péterrel együtt tett budapesti kirándulásáról.
Persze, hogy a rendeletekkel kapcsolatos történet után nagyon is meglehet, hogy Magyarország és – esetleg – Oroszország az egyedüliek,
Sokan azt állítják, hogy Putyinhoz is megpróbálnak hozzádörgölőzni.
Arra is emlékeztetni szeretnék, hogy a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter volt az, aki 2015-ben bejelentette Magyarország azon szándékát, hogy kerítést épít a magyar–román határ mentén.
„A szögesdrót, az agresszív törvények, a börtönök és a brutalitás biztosan nem fogják megoldani a gondot – csak annyit fognak megmutatni, hogy Magyarországon, Európa szívében olyan politikai döntéshozók vannak, akik semmivel sem jobbak a szíriaiaknál, líbiaiaknál vagy azoknál, akik olyan országokat vezetnek, ahonnan az illető menekültek eltávozni igyekeznek!”, írta Victor Ponta 2015 szeptemberében. Szijjártó Péter akkor azt válaszolta, hogy Victor Ponta „teljesen elvesztette az önkontrollját, vad és őrült nyilatkozataival egész Magyarországot megsértette. Civilizált európai politikusok nem fogalmaznak meg ilyenfajta vad rágalmakat”. (Az eredeti kijelentés: „Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg.” – a szerk.)
Idehaza az RMDSZ összebútorozott a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) szövetséggel, ahogy azt a Parlamentben láthattuk. Ha azon büszke emberek egyike lennék, akik megszavazták őket, feltennék magamnak néhány kérdést.
Mindezt úgy, hogy folyamatosan egy olyan apokaliptikus forgatókönyvről hallok, mely szerint Romániát feldarabolják, és amiért mindenki más hibás, csak azok nem, akik most Budapesten hajbókolnak.
Kemény reakcióra számítottam Dragneától, szerettem volna tőle azt hallani, hogy a haza nem eladó, nem adjuk meg magunkat a magyaroknak, harcolunk a területi integritásért. De mit is mondhatna? Talán azt, hogy Brazília román föld? (Utalás egy oknyomozó portál legújabb Liviu Dragneával kapcsolatos vádjára, mely szerint birtokai és/vagy számlái vannak Brazíliában. – a szerk.)
Amúgy, persze, civilizált kapcsolatokat kell fenntartanunk az összes környező országgal és másokkal is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.