// 2024. november 26., kedd // Virág
kiállítás

A volt szekusparancsnok az áldozatokat alázza

// HIRDETÉS

Radu Tinu, aki az 1985–1990-es időszakban a Temes megyei Szekuritáté helyettes parancsnoka volt, nyílt színen bírált egy, a kommunista rezsim megtorló intézménye által alkalmazott technikákról szóló kiállítást.

Egy titokzatos, farmert, csíkos inget és zakót, orrhegyére tolt szemüveget viselő alak szivárgott szerda este a temesvári Barokk palota egyik termében összegyűltek közé. A találkozóra A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás megnyitója adott alkalmat. A diszkrét látogató akkor lépett a helyiségbe, amikor a Művészeti Múzeum igazgatója, a történész Victor Neumann éppen a művészi kezdeményezés jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak.

A beszéd iránt nem túl sok érdeklődést mutató magas és erőteljes férfi megállt, egy védőhuzatból elővett egy táblagépet és fényképezni kezdte a kommunista rezsimmel szembenállók elnyomásával megbízott intézmény tevékenységének négy évtizedét bemutató tablókat.

Az illető aztán elkeveredett a tömegben. Nem feltétlenül azért, hogy ne tűnjön ki. A tömeg olyan temesváriakból állt, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, a civil társadalom képviselőiből, valamint néhány olyan személyből, akik közvetlenül is megszenvedték a Szekuritáté bánásmódját, a titokzatos figura pedig éppen Radu Tinu őrnagy, aki 1985-től egészen a forradalom utáni időszakig a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetője volt.

 

Tehát nehezen feltételezhető, hogy Tinu a körbenézés után úgy távozhatott volna a teremből, hogy nem ismerik fel. Sőt, még a szervezőkkel is szóba elegyedett, hogy megfeddje őket.

 

„Látni akartam, hogy miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Nagyon rosszul dolgozik. Ez egy nagyon gyenge kiállítás. Teljesen másra számítottam. Amatőrök…”, mondta lehengerlő keresetlenséggel Radu Tinu. 

„Ez nagyon nem igaz”

 

A volt szekus őrnagyot az a kijelentés is zavarta, hogy „a Szekuritáté és a Román Kommunista Párt (PCR) párban vezették Romániát”. „Ez nagyon nem igaz. A Szekuritáté nem állt mindenek felett. Egy állami berendezkedés része volt – egy ENSZ által elismert államé, melyet a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Kommunista Párt vezetett. Olyan szervként működött, amely végrehajtott bizonyos utasításokat. A Szekuritáté nem alkotott párost a PCR-vel. Köztük nem volt szimbiózis. A PCR egyik eszköze volt”, szónokolta Tinu.

 

A Szekuritáté volt főnöke 2003 óta az Asirom biztosítócég Temes megyei területi igazgatója. Mindig azt állította, hogy az országgal szembeni kötelességét teljesítette. Bevallása szerint csak azt sajnálja, hogy a forradalom után lefokozták és csaknem két évet töltött börtönben.

 

„Minden titkosszolgálat elnyomószerv. Azt hiszik, hogy a SRI jobb? Ma ugyanez történik a SRI-ben is. Băsescu kezében van. Mondok még valamit, a titkosszolgálatokat sehol sem szeretik”, folytatta szónoklatát Radu Tinu. 

A mikrofonos ember

 

A Művészeti Múzeumban kiállított egyik tablót Herta Müller írónő megfigyelésének szentelték, akit 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Radu Tinu személyesen helyezte el a mikrofonokat az írónő temesvári, a Megyei Kórház környékén található lakásában. Úgy tűnt, a tartalékos őrnagyot magával ragadja a nosztalgia, amikor gondosan megnézte a sváb írónő aktájáról készített fényképet.

 

Tinu továbbra is cinikusan viszonyult ehhez a témához, és ugyanazokat a mérgező módszereket alkalmazta, melyek arra az időszakra voltak jellemzőek, amikor a Szekuritáté élén állt.

 

„Semmi többet nem akarok mondani a mikrofonos epizódról. A dolgok közismertek. De Herta Müller nem volt disszidens. Annak idején bebizonyítottam, hogy a németországi titkosszolgálatoknak dolgozott. Ebben nincs semmi újdonság. Többször is elolvastam Herta Müller minden művét. Jobban ismertem azokat, mint bármelyik irodalomkritikus. El is mondtam akkoriban, hogy a Szekuritáté megérdemli a Herta Müller által elnyert díj 50 százalékát”, mondta mosolyogva a volt szekustiszt. 

„Radu Tinu fél”

 

Daniel Vighi író, a Temesvár Társaság alelnöke jelen volt a kiállítás megnyitóján és meglepetten tapasztalta Radu Tinu részvételét.

 

„Elégedetteknek mondhatjuk magunkat, ha a Szekuritáté egyik volt helyettes vezetője inkvizítoroknak nevez minket. Ha holmi tudományos kutatók inkvizítorok, akkor az jó! Ez azt mutatja, hogy Radu Tinu fél. Először éreztem azt, hogy van benne félelem. Elszigetelt, rettegő. Igazat mond, a Szekuritáté nem vezette Romániát. A Szekuritáté semmiségekkel foglalkozott, persze jó sok pénzért. Most sajnálom azt, hogy nem voltunk hangosabbak, mint más kelet-európai országok disszidensei”, mondta Daniel Vighi, aki Viorel Marineascával együtt egy olyan könyvön dolgozik, amelyben azokat a temesvári, eddig ismeretlen személyeket mutatják be, akiknek 1989 előtt meggyűlt a bajuk a szekuval. 

A két vörös időszak

 

A Szekuritáté – a diktatúra eszköze kiállítás két időszakra van osztva: az első az állambiztonság második világháború utáni, szovjet minta szerinti létrehozására vonatkozik, melynek célja a disszidensek elnyomása és a másként gondolkodók kiiktatása volt; a második 1952-ben kezdődik, amikor megjelenik a „modern” Szekuritáté, és melynek célja a megfigyelés és információk gyűjtése volt bármilyen disszidens mozgalomról.

 

„Bármely demokratikus társadalomnak jól kell ismernie a totalitárius rendszereket. Nincs polgári életünk, ha nem rendelkezünk szilárd ismeretekkel az elnyomó rendszerekről. Nem vagyunk képesek reagálni, párbeszédet folytatni, riadót fújni. A 80-as évekbeli úgynevezett nemzeti kommunizmus felhasználta a fasiszta ideológia egy részét. Pontosan érteni kell ezt a Ceauşescu által létrehozott hibridet”, mondta még Victor Neumann történész, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója. 

Megfigyelési módszerek és technikák

 

Kiállították a Szekuritáté titkos dokumentumait, melyek bemutatják a fő megfigyelési és elnyomási módszereket és technikákat, a levelezés cenzúrázásának és elkobzásának, a telefonbeszélgetések lehallgatásának és a személyes megfigyeléseknek a módozatait.

„Bármely kiállítás fontos, amely a totalitárius rendszer megismerésére vonatkozik, főleg úgy, hogy olyan rezsimről van szó, amely 25 évvel ezelőtt ért véget és amelyről a lakosság a kevésbé ismert és látható részeket is tudni akarja. A veszély a tudatlanok részéről fenyeget. Bármely tudatlan személy megismételheti a múlt hibáit”, mondta még Victor Neumann. 

A „Tőkés-üggyel” foglalkozott

 

Radu Tinu 1970-ben kezdte tevékenységét a Szekuritátéban, Teleorman megyében. 1974-ben érkezett Temesvárra, ahol irodavezető lett. 1985-ben őrnaggyá léptették elő és megkapta a Temes megyei Szekuritáté helyettes vezetői tisztségét, így a Traian Sima által vezetett struktúra második embere lett. Radu Tinu foglalkozott Tőkés Lászlóval, az 1989. decemberi forradalom lángját meggyújtó emberrel is.

 

Fotó: adevarul.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS