// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A tanár megalázottsága a mai Romániában

// HIRDETÉS

Valóban nehéz tisztességgel végezni a napi feladatokat, ha folyton szembesül a tanár azzal, hogy hülyék diktálnak neki.

Mai kommentáromban arról szeretnék írni egy kicsit, mit jelent, pontosabban mondva, milyen megalázó 2019 Romániájában tanárnak lenni.

Nem, egyetlen sort sem fogok írni a rossz bérezésről és arról, hogy továbbra is ilyen marad,

különösen a kezdők esetében. Az iskolák és az egyetemek gyatra felszereléséről sem, arról sem, hogy a bérek és a különféle közüzemi szolgáltatások kifizetése után a legtöbb oktatási egységnek már nem marad pénze könyvvásárlásra.

Nem fogok kitérni a gyilkos bürokráciára sem, a bármiféle valódi hasznosságnak teljesen híján lévő számtalan helyzetre és papírra, melyeket egy „pedagógusnak” szinte minden nap ki kell töltenie, arra sem, hogy bár 2016-ban megszavaztak egy törvényt, mely a válság idején visszatartott pénzek részletekben történő kifizetését ígérte az oktatói testületnek, mely törvénynek a kezdeményezői között ott volt a jelenlegi oktatási miniszter is, csak a Dacian Cioloş úr által vezetett technokrata kormányban volt tisztesség végrehajtani a szóban forgó jogszabályt.

Mai kommentáromban teljesen másról lesz szó. Nevezetesen arról, hogy mennyire megalázottnak érzi magát egy tanár, amikor

azt mondja a diákoknak vagy hallgatóknak, hogy dolgozniuk, tanulniuk kell, jól fel kell készülniük, mert csak akkor van esélyük az életben, ha versenyképesek.

Ők meghallgatják a tanárt, egyetértőleg bólogatnak, de néhány órával később, amikor hazaérnek és bekapcsolják a tévét, vagy elolvassák az interneten (azon az interneten, amitől Daniel Breaz úrnak hidegrázása van, akiből csak ő és a Jóisten által tudott módon egyetemi professzor és művelődési és nemzeti identitási miniszter lett) a legfrissebb híreket, akkor azt látják, hogy azok a hírek szerepelnek főhelyen, melyek a Románia jelenlegi politikai elitje tagjai közül sokakat jellemző helytelen beszédről és a román nyelv szisztematikus eltorzításáról szólnak. Azok seregéről van szó, akik találtak maguknak egy puha kis helyet a parlamentben, valamelyik megyei tanács, egy minisztérium élén, vagy Brüsszelben, vagy Strasbourgban.

A helytelen beszéd és a baklövések termelése terén abszolút bajnok Viorica Vasilica Dăncilă asszonyhoz, a volt oktatási miniszter Liviu Pop úrhoz, a szenátus élén álló Călin Popescu-Tăriceanu úrhoz, akinek fogalma sincs, hogyan kell felépíteni a 3. típusú tárgyesetet, a kit vonatkozó névmás helyes formáját használva fel, a fentebb már említett művelődési miniszterhez, aki „mint pedagógus” mond véleményt Eminescuról, éppen az elmúlt napokban csatlakoztak a „helyettes” szót mániákusan ismételgető Gabriela Zoană és Claudia Ţapardel európai parlamenti képviselők, utóbbi pedig a tizenhétet, tizennyócat is ismételgette csökönyösen.

Mindezeket hallva és látva az ember nem tudja nem feltenni a kérdést:

az említettek és sokan mások vajon milyen csoda, milyen varázslat folytán jutottak az érettségi oklevél birtokába.

Többször is azt javasoltam Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak, hogy sürgősséggel hozzon létre esti középiskolai osztályokat, ahova párt- és kormánytársait be lehetne íratni.

Menjünk tovább. Az ember vet egy pillantást a román tisztségviselők önéletrajzára, hogy megtudja, hol és miként végezték egyetemi tanulmányaikat. A kormányban most tanyázó alakok nagy többsége valamilyen magánegyetemre, vagy a számtalan botrányok által sújtott obskúrus állami egyetemek valamelyikére járt, jelentős részük pedig a mester-, vagy a doktori fokozatát az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia néven ismert plágium- és plagizálógyárban szerezte.

Sokakat azok közül, akik ma, Eminescu szavaival élve, „törvényeket gyártanak nekünk és adókat rónak ki ránk”, szintén azzal gyanúsítottak, vádoltak, sőt még bizonyosságot is nyert, hogy szégyentelenül plagizáltak, mégis továbbra is zavartalanul megmaradhatnak rendkívül jól megfizetett állásaikban. Nemrég a büntetőügyben elítélt Darius Vâlcov államtanácsos, Románia 2019-re szóló állami költségvetésének fő szerzője került be a megaplagizálók élmezőnyébe.

Az oktatási miniszter, Ecaterina Andronescu asszony naponta bejelent egy-egy reformtervet.

Még egy új oktatási törvényt is akar írni. Azon gondolkodik, hogy állandó ellenőrzéseknek veti alá a tanárokat. Azt tervezi, hogy többé nem engedi be a tantermekbe azokat, akik nem értek el átmenőjegyet a kinevezési vizsgán. Nagyon jó. Azt hiszem, hogy a miniszter asszonynak elvben igaza van. De felmerül bennem a kérdés, mennyi erkölcsi alapja van prof. univ. dr. Ecaterina Andronescu asszonynak ekkora szigorúságot mutatnia azokkal szemben, akiket szeret „pedagógusoknak” nevezni, amikor egyáltalán nem zavarja, hogy közös kormányzati asztalnál kell ülnie a Viorica Vasilica Dăncilă miniszterelnökhöz hasonló funkcionális analfabétákkal, megállapodásokat kell aláírnia azzal az alakkal, akiből úgy lett sportminiszter, hogy kettő egész valamennyi pontot kapott a kinevezési vizsgán, vagy miután ő maga mentegette párttársa, Liviu Pop nyelvtani hibáit azzal, hogy matematikatanár.

De az sem mellékes, hogy két büntetőügyben elítélt személytől fogad el értékes útmutatásokat, Liviu Nicolae Dragnea és Darius Vâlcov uraktól.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS