A romániai alkotmánymódosítási javaslat diszkriminálja a családot?

Korábban írtam arról, hogy az alkotmány 48. cikkelyének módosítására vonatkozó kezdeményezéssel kapcsolatos vitákat – sajnos – egy súlyos, különféle jogi és társadalmi intézmények által tudatosan fenntartott zavar árnyékolta be: család/házasság, házasság/élettársi kapcsolat. Bár ez a vitában nem hangzott el, a kezdeményezőknek egy másik összefüggés felállítása volt az igazi célja: házasság = polgári házasság = egyházi házasság.

Család–polgári házasság – milyen jogaink vannak? Mit kellett volna vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak?

A Koalíció a Családért a következőképpen javasolja módosítani a 48. cikkelyt:

„A család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket.”

Ennek a megfogalmazásnak nemcsak a házasság vallási szemszögből kezelt polgári intézményként való meghatározása a célja, hanem a család restriktív meghatározását akarja kikényszeríteni, mely hátrányosan érinti az azonos nemű párokból létrejövő családokat, de azokat a családokat is, melyek nem felelnek meg a kezdeményezők által javasolt formának – a házasodni nem akaró heteroszexuális párok, az egyszülős családok, a hagyományos roma családok, a tágan értelmezett család –, melyek a társadalomban ténylegesen léteznek, és nem lehet semmibe venni őket.

Éppen ez az alapvető különbség a Románia alkotmányának módosítására vonatkozó javaslat és a térségbeli államok alkotmányaiba bevezetett, azonos neműek házasságát érintő alkotmányi tilalom között: Románia esetében a családot kizárólag a gyermeknevelés céljából létrejött férfi és nő közötti házasságon alapulóként határoznák meg, míg a többi esetben az alkotmány szigorúan a házasság meghatározására vonatkozott, nem a családéra. Bulgária alkotmánya például a házasságot „férfi és nő szabad szövetsége”-ként határozza meg (46. cikkely) [1], Magyarország a házasságot „önkéntes döntés alapján létrejött férfi és nő közötti szövetség”-ként (L. cikkely) [2], Lettország a házasságot „egy férfi és egy nő szövetsége”-ként védi (VIII. fejezet, 110. pont) [3], Litvánia szerint a házasság „a férfi és a nő szabad, kölcsönös akarata alapján jön létre” (38. cikkely) [4], Lengyelország a házasságot „férfi és nő szövetsége”-ként határozza meg (18. cikkely) [5], Horvátország egy népszavazás nyomán a házasságot „férfi és nő élő szövetsége”-ként határozza meg (61. cikkely) [6], Szlovákia a házasságot „kizárólag férfi és nő szövetsége”-ként védi (41. cikkely) [7]. Itt felsoroltam az Európai Unió összes tagállamát, melyek ezt a megoldást választották. Ez egy rövid lista, melyet – igaz, a közösségi térségen kívülről – Fehéroroszország, Ukrajna vagy Macedónia egészít ki.

Ahogy arra az ENSZ emberi jogi bizottsága rámutatott,

az államoknak kötelességük tiszteletben tartani és védelmezni a családok formáinak sokszínűségét,

beleértve: „az egyszülős családokat, azokat a családokat, ahol az anya a családfő, a többnemzedékű családokat, melyek többek között a nagyszülőket is magukba foglalják, azokat a családokat, amelyekben a gyermekeknek kell vállalniuk a családfői szerepet, mint amilyen az árvák, az utcagyermekek esete; a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transzszexuális, vagy interszex (LGBTI) személyekből álló családokat; a tágan értelmezett családokat;… a gyermektelen családokat; az elvált személyekből álló családokat…”[8]. Mindezek a családok tényként léteznek Romániában is és ezekkel kapcsolatosan az államnak védelmezői kötelezettsége van az alkotmány családi élethez fűződő jogra vonatkozó 26. cikkelye és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelye szerint.

A családi élethez fűződő jog, mint ahogy a házassághoz fűződő jog is korlátozható, mert egyik sem abszolút jog. Mindkettő alapvető jog, melyek szerepelnek az alkotmány II. fejezetében, az alapvető jogok, szabadságok és kötelességek között. Mindkettő nevesítve szerepel az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában. Mindkettő az állam pozitív kötelezettségét vonja maga után, hogy megteremtse azokat a jogi intézményeket, melyek biztosítják a jog tiszteletét és gyakorlásának védelmét. És mindkettőt a törvény által világosan részletezett feltételekkel lehet korlátozni, e korlátozások elemzésekor pedig a román vagy európai bíró nagyon szigorú arányossági és szükségességi tesztet alkalmazva.

A család polgári jogi intézményként való meghatározásának tudatos korlátozása az egyik járulékos hatás, amit a házasság korlátozó perspektívából történő újrahatározása el akar érni. De ez a kezdeményezés önkényesen korlátozza az összes olyan család jogát, melyek vagy azonos nemű partnerekből állnak, vagy olyan családok, melyeknek más formájuk van, mint amit „hagyományosként” állítanak be, nem ismerve el azokat családként Románia jogrendjében.

A családi élethez fűződő jog ilyenfajta indokolatlan korlátozása sérti az alkotmányt

és Románia emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeit. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelye védi a családot, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig folyamatosan és egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a család törvényi meghatározása nem lehet diszkriminatív és indokolatlanul korlátozó. Az X, Y és Z vs Nagy-Britannia ügyben a Bíróság úgy döntött, hogy a 8. cikkelyben szereplő „családi élet kifejezés nem korlátozódik csak a házasságon alapuló családokra, hanem másfajta de facto kapcsolatokat is magába foglal”.

A Karner vs Ausztria ügyben a Bíróság rámutatott arra, hogy az azonos nemű párok családi otthona elleni diszkrimináció az Európai Egyezmény megsértése; abban az esetben Ausztria lakóhelyet bérlő családokat védő nemzeti törvénye ezt a védelmet nem terjesztette ki az azonos nemű párokra is, ami a Bíróság véleménye szerint diszkrimináció. A Schalk és Kopf vs Ausztria ügyben az EJEB elutasította az azonos nemű személyek közötti házasság jogának elismerésére vonatkozó keresetet, rámutatva arra, hogy ez továbbra is az aláíró államok hatásköre, de kimondottan rögzítette azt a tényt, hogy az azonos nemű párok együttélése családi életnek tekintendő és az Egyezmény 8. cikkelye alapján szavatolt védelemben részesül. A Bíróság egy másik Ausztriával kapcsolatos ügyben is döntött, ezúttal a P. B. és J. S. vs Ausztria ügyben tisztázva, hogy az azonos nemű személyek közötti együttélési típusú kapcsolatok családi életet jelentenek. [9]

A Vallianatos és mások vs Görögország közötti 2013-as ügyben a Bíróság úgy döntött, hogy amikor a nemzeti hatóságok meghatározzák az eltérő nemű személyek közötti élettársi kapcsolat elismerésére vonatkozó jogi mechanizmusokat, akkor az azonos nemű személyekből álló párok nem diszkriminálhatók, egy hasonló elismerés hiánya az azonos neműekből álló párok esetében a 14. cikkely (diszkrimináció tilalma) és a 8. cikkely (magánélethez fűződő jog) együttes megsértését jelenti. [10] 2015-ben az Oliari és mások vs Olaszország ügyre vonatkozó ítéletben a strasbourgi bíróság elemezte az azonos nemű személyek együttéléséhez való viszonyulásra vonatkozó legutóbbi olaszországi fejleményeket és megállapította, hogy az azonos nemű személyek közötti együttélés gyakorlatilag családi életnek számít az EJEB 8. cikkelye értelmében és ennek megfelelően kell védeni, a nemzeti hatóságoknak pedig pozitív kötelezettségük van e téren. [11]

A családnak ezt a befogadó megfogalmazását választotta az európai jogban a 2004/38/EC (OJ L158/77) Direktíva is, mely az Unió állampolgárainak és családjuknak azon jogára vonatkozik, hogy a tagállamok területén szabadon mozogjanak és válasszanak lakóhelyet maguknak [12], mely szintén tág megfogalmazást tartalmaz a „család” fogalmára, beleértve az azonos nemű személyek házasságát és a bejegyzett élettársi kapcsolatot[13].

Az alkotmány 26. cikkelye ma befogadó módon védelmezi a családot,

a román társadalomban létező különféle formáiban. A javasolt módosítás a család fogalmát csak a férfi és nő között gyermeknevelési célból létrehozott házasságon alapuló kapcsolatokra korlátozná. Ezáltal a módosítás nemcsak a 48. cikkelyt változtatná meg, hanem hatással lenne a 26. cikkelyre is és ellentétes lenne a családot különféle formáiban védelmező nemzetközi standardokkal.

A román államnak a diszkrimináció elleni védelem megerősítésére és általában véve a család védelmére kellene megoldásokat találnia. Ezzel szemben a módosítási javaslat egyes családtípusokat kivonhat a jogi védelem hatálya alól. Az állam korlátozhatja a házassághoz fűződő jog korlátozását. A polgári törvénykönyvben már egy sor polgári jogi tilalom szerepel, melyeket törvénnyel hoztak meg és melyek indokoltak, tekintettel arra, hogy jogos célt szolgálnak. A nemzeti jelleggel kapcsolatos okokból a hatóságok megtehetik azt is, hogy korlátozzák a házassághoz fűződő jogot és azt csak a heteroszexuális pároknak biztosítják. A házassághoz fűződő jog ilyenfajta korlátozása részét képezheti annak a mérlegelési mozgástérnek, mellyel az államok rendelkeznek és melyet a strasbourgi bíróság tiszteletben is tart. Ugyanakkor a Bíróság azt is elemezné, hogy miként ismerik el és szavatolják a családi élethez fűződő jogát mindazon többi személynek, akik együtt élik életüket. Egy gazdag joggyakorlatot leegyszerűsítve elmondhatjuk: az EJEB üzenete az, hogy az államok meghatározhatják korlátozó módon a házasság fogalmát, ha ugyanakkor elismerik és védelmezik mindazok családi élethez fűződő jogát, akik nem tudnak vagy nem akarnak összeházasodni. Jelenleg Romániában nem létezik ilyenfajta jogi védelem. A bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a konszenzuális szövetség törvénybe foglalására vonatkozó javaslatokat, melyeket az elmúlt időszakban Eckstein-Kovács Péter vagy Remus Cernea nyújtottak be, eddig mind elutasították.

Mit kezdünk a kivétellel?

A július 20-i tárgyalási nap első ügyében, mely arról szól, hogy a román hatóságok megtagadták egy Belgiumban törvényesen bejegyzett házasság azon hatásának elismerését, hogy ezzel egyben elismerik egy román állampolgár (azonos nemű – a szerk.) házastársa tartózkodási jogát, a Bíróság szeptemberre halasztotta az ítélethozatalt.

A Bíróságtól nem azt kérték, hogy döntésével hozza létre az azonos nemű párok házassághoz fűződő jogát és azt sem, hogy iktassa törvénybe a bejegyzett élettársi kapcsolatokat vagy a konszenzuális szövetségeket – a Bíróságnak szigorúan arról az eltérő bánásmódról kell döntenie, melyben a román jog létrehoz egy másik államban törvényesen létrejött házasság hatásainak elismerését illetően. Míg egy férfi és nő között Belgiumban létrejött házasságot Romániában gond nélkül elismernének, két nő vagy két férfi házassága már megszűnik jogi hatásokat származtatni, ahogy átlépték a határt.

Romániában az utazás válási forma

Miután a Coman–Hamilton családot 3 évig járatták egyik helyről a másikra, hogy kiderítsék, melyik bíróság illetékes azon keresetük eldöntésében, melyben azt kérik, hogy családként és ne turistákként élhessenek Romániában, most újra várniuk kell. Az Alkotmánybíróság által nem indokolt halasztást csak azzal lehet magyarázni, hogy a Bíróság így próbálja megőrizni a látszatot. Az Alkotmánybíróság jogi szempontból nem tudta volna megindokolni az alkotmánysértési kifogást, tekintettel arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyértelmű és állandó tartalmú döntéseket hozott az államok azon kötelezettségét illetően, hogy az azonos nemű párok esetében a családegyesítés során elismerjék a családi kapcsolatokat [14]. A Bíróság azt a kockázatot sem vállalhatta, hogy a Coman–Hamilton pár az EJEB elé vigye a keresetét.

A Közügyi Minisztérium képviselőinek a kormány által megfogalmazott vélemények alapján kialakított álláspontja ebben az ügyben nevetséges lett volna, ha nem bizonyultak volna ennyire anakronisztikusaknak. Megtudhattuk, hogy egy EU-tagállamban törvényesen bejegyzett házasság elismerésének elutasítása olyan korlátozás, melyet a „jó erkölcsök tiszteletben tartására” vonatkozó közérdek és a házasság „társadalmi és gazdasági fontosságának” biztosítása indokol. Mivel egy jog korlátozása automatikusan maga után vonja a jogosság, szükségesség és arányosság vizsgálatát, várható volt, hogy a Közügyi Minisztérium képviselőit felkérik annak megmagyarázására, hogy egy 2010-ben megkötött házasság miként érint hátrányosan egy közérdeket. A Bíróság nem kérte ezt a lényeges tisztázást. Ironikus módon, éppen e házasság hatásainak el nem ismerése vezethet el egy új házasság romániai megkötéséhez, ami a törvény szerint bigámia lenne. Ugyanilyen paradox a házasság gazdasági és társadalmi fontosságára hivatkozni egy olyan házasság elismerésének elutasításánál, mely éppen ebből a premisszából indul ki.

Két fiatal 14 éve együtt él és 6 éve házasodott össze, éppen azért, mert közös jövőt akarnak, melyben kölcsönösen támogatják egymást. Azt állítani, hogy házasságuk hatásainak elismerése veszélybe sodorná a gazdaságot vagy a társadalmat, ugyanolyan logikátlan, mint azt állítani, hogy egy homoszexuális pár házassága vagy együttélése károsan befolyásolná egy heteroszexuális pár házasságát.

[1] Bulgária alkotmánya: 46. cikkely. Elérhető itt:

„(1) Matrimony shall be a free union between a man and a woman. Only a civil marriage shall be legal. (2) Spouses shall have equal rights and obligations in matrimony and the family. (3) The form of a marriage, the conditions and procedure for its conclusion and termination, and all private and material relations between the spouses shall be established by law.”

[2] Magyarország alkotmánya: L. cikkely. Elérhető itt: 

„(1) 6 (1) Hungary shall protect the institution of marriage as the union of a man and a woman established by voluntary decision, and the family as the basis of the survival of the nation. Family ties shall be based on marriage or the relationship between parents and children. (2) Hungary shall encourage the commitment to have children. (3) The protection of families shall be regulated by a cardinal Act.”

[3] Lettország alkotmánya, VIII. fejezet. Elérhető itt:

„110. The State shall protect and support marriage – a union between a man and a woman, the family, the rights of parents and rights of the child. The State shall provide special support to disabled children, children left without parental care or who have suffered from violence.”

[4] Litvánia alkotmánya, 38. cikkely. Elérhető itt:

„The family shall be the basis of society and the State. Family, motherhood, fatherhood, and childhood shall be under the protection and care of the State.

Marriage shall be concluded upon the free mutual consent of man and woman.

The State shall register marriages, births, and deaths. The State shall also recognise the church registration of marriages. In the family, the rights of spouses shall be equal. The right and duty of parents shall be to bring up their children to be honest people and faithful citizens, and to support them until they reach the age of majority. The duty of children shall be to respect their parents, to take care of them in their old age, and to preserve their heritage.”

[5] Lengyelország alkotmánya, 18. cikkely. Elérhető itt:

„Marriage, being a union of a man and a woman, as well as the family, motherhood and parenthood, shall be placed under the protection and care of the Republic of Poland.”

[6] Horvátország alkotmánya, 62. cikkely. Elérhető itt:

„The family shall enjoy special protection of the state. Marriage is a living union between a woman and a man. Marriage and legal relations in marriage, common-law marriage and the family shall be regulated by law.”

[7] Szlovákia alkotmánya, 41. cikkely:

„(1) Marriage is a unique union between a man and a woman. The Slovak Republic protects marriage by all means and helps its sake. Marriage, parenthood and the family are under the protection of the law. The special protection of children and minors is guaranteed.

(2) Special care, protection in labor relations, and adequate working conditions are guaranteed to a woman during the period of pregnancy.

(3) Children born in and out of wedlock enjoy equal rights.

(4) Child care and upbringing are the rights of parents; children have the right to parental care and upbringing. Parents' rights can be restricted and minors can be separated from their parents against their will only by a court ruling on the basis of law.

(5) Parents caring for children are entitled to assistance from the state.

(6) Details concerning rights under paragraphs 1 to 5 shall be laid down by law.”

[8] Egyesült Nemzetek Szövetsége, Emberi Jogok Bizottsága, Report of the Working Group on the issue of discrimination against women in law and in practice, 2 April 2015, A/HRC/29/40.

[9] A Bíróság úgy döntött, hogy az Ausztria által akkor alkalmazott differenciált bánásmód az egészségügyi biztosításokra szavatolt fedezet terén megsértették az EJEE 14. cikkelyét (a diszkrimináció tilalma) és a 8. cikkelyt (a magán- és családi élethez fűződő jog). A keresetben a két felperes, egy homoszexuális páros azt nehezményezte, hogy nem használhatták a köztisztviselő egyik fél egészségbiztosítását a másik fél esetében is.

[10] EJEB, Vallianatos és mások vs Görögország [GC], nos. 29381/09 and 32684/09, ECHR 2013, 2013 november 7., elérhető http://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-128294.

[11] EJEB, Oliari és mások vs Olaszország, 2015. július 21., elérhető itt.

[12] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2004:136:0058:0084:en:PDF

[13] Mark Bell, EU Directive on Free Movement and Same-Sex Families: Guidelines on the Implementation Process, elérhető itt. Továbbá Reding biztos válasza az Európai Bizottság nevében egy írásos kérdésre – Fenyegetés a nemzeti szuverenitásra nézve – P-7422/2010, 2010. december 1., elérhető itt.

[14] EJEB, Pajic vs Horvátország, 2016. február 26., EJEB, Taddeucci és McCall vs Olaszország, 2016. június 30.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: prosperityedwell.com