Klaus Iohannis és Liviu Dragnea egymás nyelvezetét másolják, hogy megfeleljenek saját táboraik keménymagjának.
Klaus Iohannisnak két hétre volt szüksége, hogy kijelentse, a Szociáldemokrata Párt (PSD) „elgázosította” a diaszpóra tüntetésére érkező tiltakozókat. Liviu Dragnea még lustább volt: egy évre volt szüksége, hogy kijelentse, „négy sötét ruhás alak” által kitervelt merénylet célpontja volt.
Azt mondhatnák, hogy nagy különbség van a két kijelentés között: azt mindenki láthatta, amire az elnök utalt, míg a PSD főnökének „vallomásai” őrültségnek tűnnek és semmi egyébnek. Csak annak jelzésére tettem őket egymás mellé, hogy a politikában az idő fontos elem.
És a szóhasználat is. E tekintetben
Az – alaptalanul – diktátorsággal vádolt elnök azt mondta a minap Dragneáról, hogy „egy diktátor félelmeivel, mániáival és rémálmaival” rendelkezik.
Nem ez az első alkalom, hogy az egyik tábor lemásolja a másik nyelvezetét. A közvitát az utóbbi időszakban eluralták a „hazaárulási” és „alkotmánysértési” vádak, melyekkel az ellenzék a hatalmat, a hatalom pedig az ellenzéket illeti. Figyeljük meg, hogy mindezek kemény dolgok. Mintha a politika kizárólag a szörnyűség jegyében állna.
Valójában Klaus Iohannis és Liviu Dragnea is
Úgy tűnik, a társadalom többi része nem számít. De a többséget mégiscsak olyan emberek alkotják, akik inkább csak véletlenszerűen követik figyelemmel a politikát, akik időben és érthető módon szeretnék megtudni a politikai vezetők véleményét a közös életünkről és főleg nem azt, hogy miként vádolják egymást, hanem inkább azt, hogy mikor cselekednek a tényleges válsághelyzetekben.
A román politika, sajnos, radikalizált kisebbségek közötti meddő összecsapássá vált. A pártos táborok vezérszónokai hol unalmasak, hol ostobák. Az inadekvátság nemcsak a személyek, hanem a rezsim szemszögéből nézve is irreleváns. Sok kívánnivalót hagy maga után a demokráciánk minősége. Olyan holtponton vagyunk, amilyet csak kevesen sejtettek meg két-három évvel ezelőtt.
(A cikk magyar címét, felvezetőjét és alcímeit szerkesztőségünk adta.)
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Egy gyermek esett ki egy országúton közlekedő járműből Tulcea megyében, a jelenetet pedig a mögötte haladó autó fedélzeti kamerája rögzítette. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.