Klaus Iohannis és Liviu Dragnea egymás nyelvezetét másolják, hogy megfeleljenek saját táboraik keménymagjának.
Klaus Iohannisnak két hétre volt szüksége, hogy kijelentse, a Szociáldemokrata Párt (PSD) „elgázosította” a diaszpóra tüntetésére érkező tiltakozókat. Liviu Dragnea még lustább volt: egy évre volt szüksége, hogy kijelentse, „négy sötét ruhás alak” által kitervelt merénylet célpontja volt.
Azt mondhatnák, hogy nagy különbség van a két kijelentés között: azt mindenki láthatta, amire az elnök utalt, míg a PSD főnökének „vallomásai” őrültségnek tűnnek és semmi egyébnek. Csak annak jelzésére tettem őket egymás mellé, hogy a politikában az idő fontos elem.
És a szóhasználat is. E tekintetben
Az – alaptalanul – diktátorsággal vádolt elnök azt mondta a minap Dragneáról, hogy „egy diktátor félelmeivel, mániáival és rémálmaival” rendelkezik.
Nem ez az első alkalom, hogy az egyik tábor lemásolja a másik nyelvezetét. A közvitát az utóbbi időszakban eluralták a „hazaárulási” és „alkotmánysértési” vádak, melyekkel az ellenzék a hatalmat, a hatalom pedig az ellenzéket illeti. Figyeljük meg, hogy mindezek kemény dolgok. Mintha a politika kizárólag a szörnyűség jegyében állna.
Valójában Klaus Iohannis és Liviu Dragnea is
Úgy tűnik, a társadalom többi része nem számít. De a többséget mégiscsak olyan emberek alkotják, akik inkább csak véletlenszerűen követik figyelemmel a politikát, akik időben és érthető módon szeretnék megtudni a politikai vezetők véleményét a közös életünkről és főleg nem azt, hogy miként vádolják egymást, hanem inkább azt, hogy mikor cselekednek a tényleges válsághelyzetekben.
A román politika, sajnos, radikalizált kisebbségek közötti meddő összecsapássá vált. A pártos táborok vezérszónokai hol unalmasak, hol ostobák. Az inadekvátság nemcsak a személyek, hanem a rezsim szemszögéből nézve is irreleváns. Sok kívánnivalót hagy maga után a demokráciánk minősége. Olyan holtponton vagyunk, amilyet csak kevesen sejtettek meg két-három évvel ezelőtt.
(A cikk magyar címét, felvezetőjét és alcímeit szerkesztőségünk adta.)
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.