A Román Kulturális Intézet tiszteletbeli elnöki székébe rakott író, Nicolae Breban úgy nyilatkozgat, mint egy mucsai paraszt.
Megszülettek az első reakciók Nicolae Breban akadémikus nyilatkozataira, aki írótársait becsmérelte egy sajtókonferencia keretében, melyet a hét elején az ICR-ben (Román Kulturális Intézet – a szerk.). És míg Mircea Cărtărescu a „brebanista extravaganciákról” beszél, Horia-Roman Patapievici inkább nem kommentálta a sértegetéseket.
Nicolae Brebant tegnap nevezték ki az ICR úgynevezett Konzultatív Tanácsa élére, „egy tiszteletbeli tisztségbe”, ahogy azt az intézmény új elnöke, Radu Boroianu nyilatkozta. Az Alexandru sétányon lévő székházban tartott sajtókonferencián az akadémikus olyan kifejezésekkel támadta az írótársait,
súlyos vádakkal illetve az ICR korábbi vezetőségét, pontosabban „Patapievici bandáját”.
Az első reakciók nem is várattak magukra. Mircea Cărtărescu író közzétett egy bejegyzést a Facebook-oldalán, melyben elítéli a „brebanista extravaganciákat”.
„Több mint érdekes bemutatkozása volt Radu Boroianu ICR-jének. Az új csapat első sajtókonferenciáján Nicolae Brebant egyfajta tiszteletbeli elnökként mutatták be. Ebből az alkalomból tartott egy hihetetlen és felvidító beszédet. Aki nem olvasta még, az keresse meg az interneten, mert túl hosszú, hogy itt közzétegyem. Ha ez az irány, mely felé mostantól kezdve az ICR haladni fog, akkor én is ugyanazt mondom, mint a román filmművészet új hulláma: köszi szépen, kultúra! (utalás Radu Jude Aferim!, című Ezüst Medve-díjas filmjére - a szerk.) A rossz oldala ennek az, hogy a brebanista extravaganciákon túlmenően egy olyan állam újabb tünetével van dolgunk, mely egy,
újra az alvilági politizálás szürke övezete felé kezd sodródni. Barátaim azt kérdezgetik tőlem, miért nem folytatom a télen elindított kezdeményezésemet, amellyel azért küzdöttem, hogy az ICR kerüljön újra az Elnöki Hivatal hatáskörébe. Jelenleg haszontalannak tartom: akkor is az USL fennhatósága alatt lenne”, írja Mircea Cărtărescu.
Másrészt az, aki az írók közül a leginkább érintett, Horia-Roman Patapievici, aki a 2005–2012-es időszakban volt az ICR elnöke és akit „ordenáré csavargónak” neveztek, sokkal visszafogottabban reagált Breban akadémikus viselkedésére.
„Nincs mit hozzáfűznöm. Nem fogok párbeszédet folytatni valakivel, aki ilyen szavakat használ. Az ICR-től való távozásunk után, amikor elkezdődtek Marga minősíthetetlen támadásai, Mircea Mihăieş-sel és Tania Raduval együtt azt a szabályt állítottuk fel magunkra nézve, hogy nem válaszolunk az ilyen a támadásokra, mert méltatlanok. Amely támadások egyébként folyamatosak”, mondta Horia-Roman Patapievici az Adevărulnak.
Ugyanezen a véleményen volt Mircea Mihăieş is, amikor tegnap megkereste az Adevărul.
„Nem vesztegetjük az időnket kommentárokra, nem a mi dolgunk, hogy mit mond Breban úr. Mi megtettük a kötelességünket, most már nem ránk tartozik, ami az ICR-ben történik. Sem én, sem Horia-Roman Patapievici, sem bárki más, akit Breban úr kültelki szóhasználattal megtámadott, nem fog válaszolni a förtelmes vádakra. Megőrizzük méltóságunkat és a saját dolgunkkal törődünk”, hangsúlyozta ki Mircea Mihăieş.
Dan Perjovschi képzőművész is reagált, jellegzetes stílusában, egy Facebookon közzétett rajzzal, mely az ICR „rinocéroszosodását” sugallja.

Gabriel Liiceanu (író, filozófus) tartózkodott bármiféle kommentártól a témában, annak ellenére, hogy Breban akadémikus sortüzének egyik fő célpontja volt: Silviu Brucannal együtt megkapta a „csavargó” és „gazember” titulust.
„Nem érdekel a téma. Nem akarom kommentálni, nem akarok örömet okozni Breban úrnak”, mondta Gabriel Liiceanu az Adevărulnak.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.