Bizony, létezik. És egyre izmosabb. És magasra emeli a nemzeti zászlót.
A román euroszkepticizmus viszonylag új jelenség. Megjelenése várható volt egy európai támogatásoktól és pénzektől függő országban, melynek több millió polgára a tagországokba ment dolgozni, és ahol fiatalok a demokratikus intézmények. De Románia gyorsan behozza a lemaradást.
Az euroszkepticizmus akár konstruktív potenciálú kritikus viselkedést is jelenthet. De sok esetben az euroszkepticizmus nemcsak az európai integrációt vitatja, hanem alapvető demokratikus intézményeket is.
A Nagy-Románia Párt (PRM) volt az egyetlen euroszkeptikus potenciálú politikai erő. De ez nem artikulált egy euroszkeptikus elképzelést, annak ellenére, hogy rendelkezett a szükséges ideológiai összetevőkkel: nacionalizmus, szuveranizmus, konzervatorizmus. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelentett önmagában sokkot, legalábbis nem negatívat. Az igazi sokk a gazdasági válsággal érkezett. A románok akkor fogták fel, hogy a gazdasági fejlődést kockázatok és visszaesések kísérhetik. A tőke szabad mozgása nemcsak befektetéseket hozott Romániába, hanem egy ingatlanlufi forrásait is. A válságra adott – szintén európai – megoldások megszorítások formáját öltötték, Romániában méghozzá igazán brutálisakét. 2012-ben csak részlegesen voltak sikeresek azok a kísérletek, hogy tüntetésekkel, szavazással és az elnök felfüggesztésére tett kísérlettel állítsák le a megszorításokat. A lakosság nagy részében az a benyomás maradt meg, hogy a szavazás kevesebbet számít, mint az európai szintű szövetségek. Ennek hatása később jelentkezett, amikor a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) a „Büszke román!” szlogennel kampányolt az európai parlamenti választáson, ami egy európai építkezéssel szemben defenzív identitárius és politikai reflex bizonyítéka volt. Később, a 2016-os parlamenti választás alkalmával ugyanaz a párt – az Egységes Románia Párttal (PRU) együtt – egy
melyben a politikai, gazdasági és identitárius témák kölcsönösen áthatják és támogatják egymást. De az euroszkepticizmus nemcsak a politikai színpad állítólagosan baloldali része felől érkezik. A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) Marian Munteanu-féle kísérlete, a Koalíció a Családért kezdeményezéseivel szembeni nyitottsága, vagy Traian Băsescu PMP-elnök (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) agresszívan menekültellenes diskurzusa azt mutatja, hogy az euroszkepticizmus a jobboldalon is jelentős mértékben jelen van.
Bár a lakosság továbbra is jóindulattal viszonyul az EU-hoz, ennek alapjai kezdenek megroggyanni egy vállalt euroszkepticizmus artikulálásával. Ez egyaránt elutasítja az európai demokratikus modellt, mint ahogy az európai intézmények és a nemzeti elitek közötti kapcsolatnak egy bizonyos típusát is. Az európai döntéseket önkényeseknek és/vagy visszaélőknek tartják, a nemzeti szuverenitás pedig illegitim módon korlátozott. Az EU-t beavatkozó hatalomként mutatják be, mely a nemzeti pártok és vezetők által közvetített népakarat ellen cselekszik. A jogállamiság elleni kisiklások bírálatát és a korrupcióellenesség EU általi szorgalmazását így az euroszkepticizmus táplálására használják fel. A menekültekkel kapcsolatos európai politika etnikai, vallási és biztonsági fogalmakkal történő elítélése ugyanebbe a vonulatba tartozik. Létezik egy gazdasági euroszkepticizmus is, mely Románia gazdaságának alárendelését bírálja, a Nyugat gazdaságához viszonyítva. Ennek leglátványosabb kifejezése a külföldi „tőke” szembeállítása a románnal.
mely az etnikai és vallási identitásokra gyakorolt állítólagos negatív hatások miatt utasítja el az európai integrációt. A „hagyományos” család védelmére vonatkozó egész igyekezet, az alkotmánymódosítási kezdeményezésektől a Bodnariu-botrányig, egy visszatérő konzervativizmus tünete, mely bizonyos vallási erkölcsök nevében korlátozza a jogokat és szabadságokat.
A román euroszkepticizmus egyre robusztusabb, mert jelentős politikai erők támogatják. Stratégiailag arra használják fel, hogy védelmet, sőt büntethetetlenséget szerezzenek az európai szabályokkal és nyomásgyakorlásokkal szemben, illetve arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn egy etnikailag és/vagy vallásilag meghatározott választói réteggel. A PSD mindkét célra felhasználja, míg a PNL-t csak a második csábítja. Nem tudjuk és nem is lenne jó megtudni, meddig lennének készek elmenni az euroszkepticizmusukban.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.