A politikum azt akarja, hogy ostobák legyünk

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az emberanyag minősége csökkenni fog, ha nem ruháznak be többet az oktatásba. „Ha az osztályban továbbra is ócska táblákon fognak tanítani és még kréta sem lesz, akkor nem mondhatjuk, hogy beruházunk az oktatásba. Csak visszaesés várhat egy olyan országra, mely nem ruház be az oktatásba”, állítja Mircea Kivu.

Az Oktatási Minisztérium 8,24 milliárd lejes költségvetéssel rendelkezik 2017-ben, ami 7,89 százalékos csökkenés a 2016-ban előzetesen betervezetthez képest, derül ki a Pénzügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett költségvetéstervezetből.

De az oktatásügyi szakértők riadót fújnak, és azt állítják, hogy az oktatási beruházások stagnálása vagy az erre a területre szánt költségvetési pénzek csökkenése manipulálható emberekből álló nemzetté változtathatja Romániát.

Az EDU CER (Oktatás és Kutatás) Egyesület elnöke, Ştefan Vlaston úgy véli, hogy ha továbbra is Hamupipőke állapotban tartjuk az oktatást, a jövendőbeli választók képtelenek lesznek a tudatos döntésre. Állítása szerint, a választani képes szavazók képzettek, márpedig ha nem fektetnek be eléggé az infrastruktúrába, a tananyagba, akkor ezt sohasem érhetjük el.

„A jelenlegi kormány a legvalószínűbb módon ’hülye’ választókat akar.

Akik nem veszik észre, hogy kampányalamizsnákkal, csodálatosan hangzó beruházási programokkal, béremelésekkel, ösztöndíjakkal és más hasonlókkal áltatják őket”, írta Vlaston az Adevărul honlapján fenntartott blogjában.

Mircea Kivu szociológus azt hangsúlyozza ki, hogy oktatás nélkül a nemzet emberanyagának minősége is csökken.

„Az oktatás minőségi embereket hoz létre. Ha keveset fektetünk az oktatásba, akkor gyenge emberi minőségről fogunk beszélni. Csökkenni fog a nemzet minősége. Igaz, a tanulás minősége attól is függ, hogy mennyire jól fizetik meg a tanárokat, de nemcsak ettől. Márpedig ha más szegmensektől veszünk el, hogy növeljük a tanárok fizetését, az osztályokban pedig továbbra is lerobbant táblákon tanítanak, és még kréta sincs, akkor nem állíthatjuk, hogy befektettünk az oktatásba. Csak hanyatlás vár arra az országra, mely nem fektet be az oktatásba”, állítja a szociológus Mircea Kivu.

A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetségének (ANOSR) elnöke, Vlad Cherecheş sötét jövőt jósol a kutatásnak, ha nem fektetnek be a kutatási központokba, a hallgatók pedig, szerinte, továbbra is nem megfelelő kollégiumokban laknak, ha nem ruháznak be.

„Ha nem nő az alapfinanszírozás, vagy ha csak a bérnövelések fedezetével nő, akkor ez azt jelenti, hogy nem lesz pénz az oktatás javítására, a profilképzésre, az oktatási infrastruktúrára, a tanszerekre. Ha nem lesz több pénz kollégiumokra, étkezdékre, akkor a hallgatók idén is öten laknak majd egy szobában, továbbra is a folyosó végén lesz a mosdó és nyomorúságos körülmények lesznek a kollégiumokban. Ugyanakkor, ha nem lesz pénz kutatásra, akkor továbbra is sereghajtók leszünk Európában a kutatás és az innováció terén, nem lesz pénzünk a kutatási központokra”, festi le sötéten a jövőt Cherecheş.

Zavart kelt, hogy a minisztérium nem kommunikál

A Koalíció az Oktatásért Föderáció (FCE) azzal vádolja az Oktatási Minisztériumot, hogy nem átlátható, a költségvetés kialakításának egész folyamata pedig a minisztérium rejtett zugaiban zajlik. „Elvártunk volna két-három oldalnyi szöveget és egy összefoglaló táblázatot azokról az elvekről, melyek a költségvetés felépítésének alapját képezik, a 2017-re vonatkozó elképzeléseket és a következő évekre vonatkozó terveket, a közpénzből származó pénzügyi forrásokkal kapcsolatos stratégiai döntéseket – ezekre főleg akkor van szükség, amikor kevés a pénz. Úgy véljük, hogy tíz évvel az EU-csatlakozás után közelebb kell vinni a felelősséget a közvetlen haszonélvezők szintjéhez, főleg, hogy az iskolavezetők most már kezdenek stabilabbak lenni a tisztségeikben. Jó lenne, ha megértenék, miként épül fel az általuk vezetett oktatási egységek költségvetése”, mondta a Föderáció elnöke, Daniela Vişoianu.

Csak a tanárok fizetése nőtt

Az Országos Diáktanács (CNE) elnöke, Vlad Ştefan azon a véleményen van, hogy a költségvetés eredeti változata csak a tanároknak megígért béremelést tartalmazta, a beruházásokat nem.

„A kormány által jelenleg becsült kiadások némi növekedést mutatnak az előző évhez képest, de csak arról a diákonként biztosított standard költségről van szó, ami 3.000-ről 3.700 lejre nő, és ami a tanárok 15 százalékos béremelését képviseli. Csak látszólag nagyobb, mert a tanárok bére idén magasabb lesz. Sajnos csak a tanárokat motiválják, némileg az oktatási beruházások rovására, pedig fontos lenne. Egy jó tanár mindig tette a dolgát, mert tudta, hogy olyan diákok állnak előtte, akiket képeznie kell”, mondta az Adevărulnak az Országos Diáktanács elnöke, Vlad Ştefan. A CNE elnöke szerint az a biztos, hogy az oktatási költségvetésnek alulról felfele kellene indulnia, „meg kellene néznünk, mennyi pénzre van szükségünk és ennek megfelelően biztosítsunk forrásokat, nem úgy, hogy adunk egy bizonyos összeget, aztán azt szétosztjuk”.

Csökkent a kutatásra, kollégiumokra és beruházásokra szánt összeg

Az egyetemi hallgatók rendkívül elégedetlenek a kormánytervezet első változatával és találkozót kértek Sorin Grindeanu kormányfővel és Viorel Ştefan pénzügyminiszterrel az oktatás megfelelő finanszírozása érdekében, mert az ANOSR elnöke, Vlad Cherecheş szerint „a felsőoktatásban csak az ösztöndíjak nőttek, ezen kívül semmilyen más növekedés nincs, az alapfinanszírozásnál sem, legalábbis aszerint, ami a költségvetésben szerepel, nincs növekedés, sőt, enyhe csökkenés tapasztalható. A kollégiumok, étkezdék esetében szintén nincs növekedés, mind stagnál. A kutatásnál csökkenés van, holott a GDP 1 százaléka felé kellene tendálnia. Aláírtunk egy megállapodást a PSD-vel (Szociáldemokrata Párt – a szerk.), kötelezték magukat, hogy 2017 végéig megkétszerezik a kollégiumok, étkezdék finanszírozását, 2018-ra pedig az alapfinanszírozást. Kétlem, hogy ha ma egyáltalán nem nő, akkor 2018-ban majd hirtelen megkétszereződik”.

„A költségvetés nem csökkent, hanem nőtt”

De Liviu Pop oktatási államtitkár szerint félreértették a költségvetés tervezetét, és az nem csökkent, hanem nőtt. Kijelentését arra alapozza, hogy a kutatás és innováció most külön minisztériumhoz tartozik, de arra is, hogy az oktatási beruházások a Fejlesztési Minisztériumhoz tartoznak.

„Mínuszról beszéltek a Nemzeti Oktatási Minisztériumnál, de ez a mínusz azt a 143 állást jelenti, melyek átkerültek a Kutatási és Innovációs Minisztériumhoz, az európai pénzeknél pedig eltűnt a măgurelei lézerprojekt, melyet szintén ez az új minisztérium vette át. Ezért jelenik meg egy mínusz az európai pénzeknél. Ha összeadják a két költségvetést és összehasonlítják a tavalyi költségvetéssel, akkor ez nagyobb költségvetést eredményez, mint amekkora a tavalyi volt. Ami az iskolai hálózat és egyetemek költségvetését illeti, ez megfelel annak, amit a választási kampányban és a kormányprogramban az idei évre ígértünk. A diákonkénti standard költség növelésére vonatkozó kormányhatározat elfogadásával közvetve 20 százalékkal nőtt a költségvetés, ami béreket és oktatási egységek szintjén jelentkező kiadásokat jelent. Ott van még az iskolák korszerűsítéséről és felszereléséről szóló program és az egészségügyi engedélyek megszerzéséhez szükséges pénz. Idén 500 bölcsődét és óvodát tervezünk építeni, de a finanszírozás a Fejlesztési Minisztérium költségvetésében lesz benne, viszont szintén az oktatási rendszer lesz a cél”, magyarázta Liviu Pop.

Állítása szerint az oktatásra szánt költségvetés 5,4 milliárd lejjel magasabb, mint a tavalyi.

Az Oktatási Minisztérium pénze az állami költségvetésből (63,23%), vissza nem térítendő külföldi forrásokból (0,14%) és saját bevételekből (36,63%) származik.

Az oktatásra szánt pénz

Az Oktatási Minisztérium 2017-re 8,24 milliárd lejes költségvetéssel rendelkezik, ami 7,89 százalékos csökkenés a 2016-os előzetes tervezéshez képest, ami 8,95 milliárd lej volt, derül ki a Pénzügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett költségvetés-tervezetből. Az oktatás terén tervezett folyó kiadások 7,5 milliárd lejt tesznek ki, ami 5,81 százalékos csökkenés 2016-hoz képest, az idei évre tervezett bérkiadások pedig 1,4 milliárd lejt jelentenek, ami 17,4 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi. Ugyanakkor 2017-ben 983 millió lejt terveznek javakra és szolgáltatásokra, ami 19,45 százalékos csökkenés 2016-hoz képest.