// 2025. március 16., vasárnap // Henrietta
tüntetések

A pészédé-ellenesség és az (ön)kritikus szellem feladása

// HIRDETÉS

A politikában a tanuláshoz vállalni kell a túlságosan kényelmes narratívákból való kilépés kockázatát.

Valószínűleg sokkolóan hangzik majd, de a 13. rendelet óta történtek sokkal, sokkal súlyosabbak, mint maga a 13. rendelet, és valamikor a történészek azt fogják mondani, hogy

Romániára, mint társadalomra nézve a károk kisebbek lettek volna, ha kiadják a 13. rendeletet és kész.

Nem abban a tekintetben, hogy miként látnak bennünket mások, hanem abban, hogy mik vagyunk mi magunk. Rossz lett volna, de kevésbé rossz, mint most.

Most ezen megdöbbennek? Egyesek igen. Annyira, hogy ha a Google segítségével rákeresnek, akkor láthatják, hogy a fenti állítás nem e cikk szerzőjétől származik. Ezt a Realitatea FM-ben hallottam 2019. január 3-án, aztán arra számítottam, hogy majd hír formájában is viszontlátom. De senkit sem érdekelt. Silenzio stampa.

Furcsa. Oly sok hír lesz egyszerű állításokból, melyeket csak azért ismételnek meg, hogy az eredeti forrást népszerűsítsék. Vagy azért, hogy megtámadjanak valakit, akit meg kell támadni. Vagy a hely kitöltéséért. Most meg kellett keresnem a műsor felvételét, hogy kiemelhessem a fentebbi részletet. A médiában dolgozó szakembereknek médiafigyelések állnak a rendelkezésükre, egy egyszerű copy-paste segítségével legyárthatták volna a hírt. Nem történt meg. És nem azért, mert egy névtelen senkitől származott.

A Cioloş-kormány volt igazságügy-minisztere, Raluca Prună nem egy névtelen senki.

Már az jelentős esemény, hogy fő műsoridőben és egyedüli meghívottként vett részt egy beszélgetős műsorban. A jelenlegi igazságügy-miniszter (rossz) teljesítményével kapcsolatos véleményét a média át szokta venni. Az e cikk elején szereplő elemzés éppen azért volt hír, mert Prună asszonytól származott.

De mindenképpen érdekes volt az egyetlen olyan 2012 utáni igazságügy-miniszter elemzése, aki hitelességi tőkével rendelkezik és aki abból az elemzésből is megoszt valamennyit velünk, melyet az Európai Bizottság készít a mai Romániáról. Azért beszélek elemzésről, mert a kijelentés az említett interjú végén hangzott el és nem válasz, hanem egy válasz premisszája volt. Olyan kijelentés, melyet Raluca Prună mindenképpen ki akart mondani, tudva, hogy milyen következményei lehetnek a korrupció visszaszorítását célzó egész rendszer szétesése és hosszú távon a romániai igazságszolgáltatási hatalom törékennyé válása jelenségének megértésére nézve.

Érdekes vita kezdődhetne ebből.

De nem hiszem, hogy közéletünkben sor kerülhet egy ilyenfajta vitára, még akkor sem, ha a volt miniszter elemzése címoldalon jelent volna meg. És nemcsak azért, mert a média egy részét a Szociáldemokrata Párt (PSD) szponzorai ellenőrzik tisztességtelen vagy – esetenként – burkolt módon. Hanem azért, mert a mai pészédé-ellenesség szintjén uralkodó narratíva egy bizonyosfajta szerepet osztott ki Prună volt miniszterre. Hiábavalónak bizonyult az a próbálkozása, hogy kilépjen ebből a szerepből.

Raluca Prună olyan templomban fütyörészett, mely azért vall szisztematikusan kudarcot, mert nem hajlandó tanulni a hibáiból. És jelentősek azok a hibák, melyek miatt több százezer román utcákra vonulása végül a PSD-vel szembeni totális vereséghez vezetett. Ahogy azt Prună miniszter következtetésként megfogalmazta: „Már nincs szükségük az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendeletre vagy törvényre… mert a tetteiknek ugyanaz a végkifejlete.”

Ennek a kudarcnak a beismerése,

a PSD-ellenes társadalmi energia intelligens felhasználásának elszalasztása felelősök megnevezéséhez kellene vezetnie.

Ők lehetnek politikai vezetők, de civilek, pártok és más hasonlók is. Ám úgy hiszem, hogy alapvetően az új pészédé-ellenességet meghatározó viselkedési típus a fő felelős.

Azért új, mert olyan eddig nem ismert jellegzetességei vannak, melyek nemcsak kronológiailag választják el az 1990–1996-os évek antikommunizmusától. Itt most hármat említek meg. Az első abból fakad, hogy ma sokkal kényelmesebb pészédé-ellenesnek lenni, mint amilyen az antikommunizmus volt az 1990–1996-os időszakban. A második jellegzetesség az emlékezet hiánya. Nem annyira a kommunizmusé, mint inkább a közelmúlté. Az USL (a Szociáldemokrata Pártból és Nemzeti Liberális Pártból létrejött és egy ideig kormányzó Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) tündöklése és bukása történelmi tabu, mint ahogy azok a körülmények is, melyek a 2016-os parlamenti választás elvesztéséhez vezettek, holott az akkori erőviszonyok valószínűtlenné tették ezt az eredményt. És tovább lehetne sorolni a példákat. A harmadik jellegzetesség azzal kapcsolatos, hogy a jelenlegi Dragnea-ellenes pészédé-ellenesség a PSD sok volt vezetőjét is magába foglalja, Victor Pontával az élen, akik készek felkapaszkodni e hullám tetejére, miután győzelmet arat.

De a 90-es évek politikai és civil antikommunizmusával az önkritikus szellem teljes eltűnésig való gyengülése a közös elem.

Olyan mértékben volt gonosz az ellenfél, hogy automatikusan szinten minden bűne alól felmentették a barátot. A Román Demokratikus Konvenció (CDR) és Emil Constantinescu kormányzati hibái, melyek a politikai antikommunizmus végleges eltűnéséhez vezettek, az (ön)kritikus szellem ezen kvázi hiányának voltak a közvetlen következményei. És minden esély megvan arra, hogy a történelem megismételje önmagát.

Elég! A Dragnea–Dăncilă-kormány Románia szégyene!, ez volt annak a bizalmatlansági indítványnak a címe, melyet december 20-án 161 parlamenti képviselő szavazott meg, vagyis kevesebben, mint ahányan aláírták, de főleg jóval kevesebben a szükséges 233 szavazatnál. Ezért az augusztus 10-i események után csaknem négy hónappal elszenvedett kudarcért valakiknek vállalniuk kellett volna a felelősséget. Az indítvány kezdeményezői az összes lehetséges szövetségest (a Firea-csoport, ALDE, RMDSZ) ördögként festették le, ami azt jelezte, hogy egy cinikus színjátékról van szó. De a kritikus szellem ismételt eltűnése, a jelenlegi pészédé-ellenesség narratívájának megfelelő szerkesztőségi irányvonalak bármilyen komoly vitát meggátolnak. Márpedig az komoly volt, melyet Prună asszony elemzése nyithatott volna meg.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Georgescut elítélni nem kell félnetek jó lesz

Sólyom István

Az államellenes szervezkedéssel vádolt politikus minden valószínűség szerint búcsút inthet az elnökjelöltségnek.

Vért hozzon, pincér! Dupla vért, jéggel!

Fall Sándor

Antiprédikáció a gyűlölet aranykorában. A mi korunkban.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

Szántai János

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

„Mindent meg kell enni a tányérról!” – De mi van, ha a gyerek nem eszik?

Sánta Miriám

A gyerekkori evészavarok megelőzhetők és gyógyíthatók. Így segíthetünk, ha gyermekünk ilyen problémákkal küzdene.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy ágyban az ellenséggel, avagy hogyan váltottam bankot
Főtér

Egy ágyban az ellenséggel, avagy hogyan váltottam bankot

A bank évszázadok óta barátja, szeretője, házastársa, anyósa, szomszédja, esküdt ellensége az embernek, helyzete válogatja. A történet, amit most elmesélek, igazán cuki… lett volna. Mint egy vakrandi. Ha minden olajozottan alakul.

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője
Krónika

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője

Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.

Hiába hívják, nem jön Romániába Elon Musk – hírek hétfőn
Főtér

Hiába hívják, nem jön Romániába Elon Musk – hírek hétfőn

George Simion megnyúzatta volna „az államcsíny elkövetőit”, most az ügyészség vizsgálatot indított ellene. Leomlott a segesvári várfal egy része, pedig alig öt éve újították fel.

Elgurult a gyógyszer? Záróvonalas előzés, autóból kidobás, büntetőfékezés – videóval
Székelyhon

Elgurult a gyógyszer? Záróvonalas előzés, autóból kidobás, büntetőfékezés – videóval

„Tartalmas” közlekedési felvételt tettek közzé szombaton az Info Trafic 24 Facebook-oldalon, amelyet végignézve úgy tűnik, igencsak elgurult a gyógyszer egy személyautó sofőrjénél.

Nekirontott egy szélsőjobboldali román képviselő a csángóföldi magyar támogatási programnak
Krónika

Nekirontott egy szélsőjobboldali román képviselő a csángóföldi magyar támogatási programnak

Magyarország csángóföldi befolyásának „aggasztó” növekedéséről beszélt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román parlamentben.

Így ünnepelnek a székelyföldi városokban március 15-én
Székelyhon

Így ünnepelnek a székelyföldi városokban március 15-én

Színes programkínálattal várják az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójára emlékező közösségeket Székelyföld településein hétvégén. Összefoglaltuk Hargita, Kovásza és Maros megye városainak március 15-i programjait.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Georgescut elítélni nem kell félnetek jó lesz

Sólyom István

Az államellenes szervezkedéssel vádolt politikus minden valószínűség szerint búcsút inthet az elnökjelöltségnek.

Vért hozzon, pincér! Dupla vért, jéggel!

Fall Sándor

Antiprédikáció a gyűlölet aranykorában. A mi korunkban.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Moldvai kultúranzix, avagy hogy találkoztam Diana Șoșoacával

Szántai János

A félreolvasások elkerülése végett: ez a történet nem egy álom. És egyéb misztikus és kevésbé misztikus találkozásokról is szól. Továbbá: Moldva meg Bukovina bűbájos vidék, akkor is, ha a hazai protokronizmus fő amazonja épp ott tornyosul.

„Mindent meg kell enni a tányérról!” – De mi van, ha a gyerek nem eszik?

Sánta Miriám

A gyerekkori evészavarok megelőzhetők és gyógyíthatók. Így segíthetünk, ha gyermekünk ilyen problémákkal küzdene.

// HIRDETÉS