// 2026. november 18., szerda // Jenő

A pészédé-ellenesség és az (ön)kritikus szellem feladása

// HIRDETÉS

A politikában a tanuláshoz vállalni kell a túlságosan kényelmes narratívákból való kilépés kockázatát.

Valószínűleg sokkolóan hangzik majd, de a 13. rendelet óta történtek sokkal, sokkal súlyosabbak, mint maga a 13. rendelet, és valamikor a történészek azt fogják mondani, hogy

Romániára, mint társadalomra nézve a károk kisebbek lettek volna, ha kiadják a 13. rendeletet és kész.

Nem abban a tekintetben, hogy miként látnak bennünket mások, hanem abban, hogy mik vagyunk mi magunk. Rossz lett volna, de kevésbé rossz, mint most.

Most ezen megdöbbennek? Egyesek igen. Annyira, hogy ha a Google segítségével rákeresnek, akkor láthatják, hogy a fenti állítás nem e cikk szerzőjétől származik. Ezt a Realitatea FM-ben hallottam 2019. január 3-án, aztán arra számítottam, hogy majd hír formájában is viszontlátom. De senkit sem érdekelt. Silenzio stampa.

Furcsa. Oly sok hír lesz egyszerű állításokból, melyeket csak azért ismételnek meg, hogy az eredeti forrást népszerűsítsék. Vagy azért, hogy megtámadjanak valakit, akit meg kell támadni. Vagy a hely kitöltéséért. Most meg kellett keresnem a műsor felvételét, hogy kiemelhessem a fentebbi részletet. A médiában dolgozó szakembereknek médiafigyelések állnak a rendelkezésükre, egy egyszerű copy-paste segítségével legyárthatták volna a hírt. Nem történt meg. És nem azért, mert egy névtelen senkitől származott.

A Cioloş-kormány volt igazságügy-minisztere, Raluca Prună nem egy névtelen senki.

Már az jelentős esemény, hogy fő műsoridőben és egyedüli meghívottként vett részt egy beszélgetős műsorban. A jelenlegi igazságügy-miniszter (rossz) teljesítményével kapcsolatos véleményét a média át szokta venni. Az e cikk elején szereplő elemzés éppen azért volt hír, mert Prună asszonytól származott.

De mindenképpen érdekes volt az egyetlen olyan 2012 utáni igazságügy-miniszter elemzése, aki hitelességi tőkével rendelkezik és aki abból az elemzésből is megoszt valamennyit velünk, melyet az Európai Bizottság készít a mai Romániáról. Azért beszélek elemzésről, mert a kijelentés az említett interjú végén hangzott el és nem válasz, hanem egy válasz premisszája volt. Olyan kijelentés, melyet Raluca Prună mindenképpen ki akart mondani, tudva, hogy milyen következményei lehetnek a korrupció visszaszorítását célzó egész rendszer szétesése és hosszú távon a romániai igazságszolgáltatási hatalom törékennyé válása jelenségének megértésére nézve.

Érdekes vita kezdődhetne ebből.

De nem hiszem, hogy közéletünkben sor kerülhet egy ilyenfajta vitára, még akkor sem, ha a volt miniszter elemzése címoldalon jelent volna meg. És nemcsak azért, mert a média egy részét a Szociáldemokrata Párt (PSD) szponzorai ellenőrzik tisztességtelen vagy – esetenként – burkolt módon. Hanem azért, mert a mai pészédé-ellenesség szintjén uralkodó narratíva egy bizonyosfajta szerepet osztott ki Prună volt miniszterre. Hiábavalónak bizonyult az a próbálkozása, hogy kilépjen ebből a szerepből.

Raluca Prună olyan templomban fütyörészett, mely azért vall szisztematikusan kudarcot, mert nem hajlandó tanulni a hibáiból. És jelentősek azok a hibák, melyek miatt több százezer román utcákra vonulása végül a PSD-vel szembeni totális vereséghez vezetett. Ahogy azt Prună miniszter következtetésként megfogalmazta: „Már nincs szükségük az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendeletre vagy törvényre… mert a tetteiknek ugyanaz a végkifejlete.”

Ennek a kudarcnak a beismerése,

a PSD-ellenes társadalmi energia intelligens felhasználásának elszalasztása felelősök megnevezéséhez kellene vezetnie.

Ők lehetnek politikai vezetők, de civilek, pártok és más hasonlók is. Ám úgy hiszem, hogy alapvetően az új pészédé-ellenességet meghatározó viselkedési típus a fő felelős.

Azért új, mert olyan eddig nem ismert jellegzetességei vannak, melyek nemcsak kronológiailag választják el az 1990–1996-os évek antikommunizmusától. Itt most hármat említek meg. Az első abból fakad, hogy ma sokkal kényelmesebb pészédé-ellenesnek lenni, mint amilyen az antikommunizmus volt az 1990–1996-os időszakban. A második jellegzetesség az emlékezet hiánya. Nem annyira a kommunizmusé, mint inkább a közelmúlté. Az USL (a Szociáldemokrata Pártból és Nemzeti Liberális Pártból létrejött és egy ideig kormányzó Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) tündöklése és bukása történelmi tabu, mint ahogy azok a körülmények is, melyek a 2016-os parlamenti választás elvesztéséhez vezettek, holott az akkori erőviszonyok valószínűtlenné tették ezt az eredményt. És tovább lehetne sorolni a példákat. A harmadik jellegzetesség azzal kapcsolatos, hogy a jelenlegi Dragnea-ellenes pészédé-ellenesség a PSD sok volt vezetőjét is magába foglalja, Victor Pontával az élen, akik készek felkapaszkodni e hullám tetejére, miután győzelmet arat.

De a 90-es évek politikai és civil antikommunizmusával az önkritikus szellem teljes eltűnésig való gyengülése a közös elem.

Olyan mértékben volt gonosz az ellenfél, hogy automatikusan szinten minden bűne alól felmentették a barátot. A Román Demokratikus Konvenció (CDR) és Emil Constantinescu kormányzati hibái, melyek a politikai antikommunizmus végleges eltűnéséhez vezettek, az (ön)kritikus szellem ezen kvázi hiányának voltak a közvetlen következményei. És minden esély megvan arra, hogy a történelem megismételje önmagát.

Elég! A Dragnea–Dăncilă-kormány Románia szégyene!, ez volt annak a bizalmatlansági indítványnak a címe, melyet december 20-án 161 parlamenti képviselő szavazott meg, vagyis kevesebben, mint ahányan aláírták, de főleg jóval kevesebben a szükséges 233 szavazatnál. Ezért az augusztus 10-i események után csaknem négy hónappal elszenvedett kudarcért valakiknek vállalniuk kellett volna a felelősséget. Az indítvány kezdeményezői az összes lehetséges szövetségest (a Firea-csoport, ALDE, RMDSZ) ördögként festették le, ami azt jelezte, hogy egy cinikus színjátékról van szó. De a kritikus szellem ismételt eltűnése, a jelenlegi pészédé-ellenesség narratívájának megfelelő szerkesztőségi irányvonalak bármilyen komoly vitát meggátolnak. Márpedig az komoly volt, melyet Prună asszony elemzése nyithatott volna meg.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS