Külpolitikáiban Románia sok tekintetben áltatja magát. De jó, hogy most van egy sapkája.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Klaus Iohannis elnök washingtoni látogatása fontos volt Románia számára, mely megértette, hogy nyitva kell tartani az ajtót az AEÁ felé. Az amerikaiak pedig pragmatikusak: a vízumok kérdése is megoldódik majd, minden az országon belüli jó kormányzástól függ és talán ezt szem előtt tartva kell értelmezni a Trump elnöktől ajándékba kapott sapkán szereplő üzenetet. De szavazni a románok szavaznak.
Iulian Fota volt nemzetbiztonsági ügyekért felelős elnöki tanácsadó a Ziare.com-nak adott interjújában elemzi, milyen tétjei voltak a Iohannis–Trump kétoldalú találkozónak és mivel tért haza a román elnök.
Riporter: Mik voltak a Iohannis–Trump kétoldalú találkozó tétjei és melyeket sikerült teljesíteni? Nemcsak a Románia számára fontos tétekről kérdezem.
Iulian Fota: Nincs túl sok információnk a megbeszélések tartalmáról. Az AEÁ számára valószínűleg az 5G technológia szuperstratégiai ügye volt a fő tét.
Úgy tudom, Románia az első országok között van, talán éppenséggel
Ezen kívül az AEÁ több területen is meg akarta szilárdítani az együttműködést hazánkkal: védelem, hadsereg és kibernetika, energetikai biztonság, kereskedelem.
Ez az első alkalom, hogy a fehér házi találkozón az AEÁ elnökén kívül a kormány fontos képviselői is részt vettek, mint például a védelmi és az energiaügyi miniszter. Ez azt mutatja, hogy nagyon komolyan veszik a kapcsolatot hazánkkal.
Románia továbbra is az AEÁ támpillére marad Közép-Európa déli térségében, de nem bármilyen körülmények között. Ezért az AEÁ be akarta mutatni a Romániával való minél jobb együttműködés feltételeit is és ezek magukba foglalják a jó kormányzást, a demokráciát, a jogállamot és a piacgazdaságot.
Románia számára fontos volt, hogy megmaradjon az AEÁ közeli barátait tartalmazó listán, főleg, hogy Donald Trump Varsóba fog látogatni. E találkozó nélkül azt kockáztattuk volna, hogy a két szárny között kialakul egy figyelmi kiegyensúlyozatlanság.
A kétoldalú párbeszéd annál inkább fontos, hogy Nyugaton nagy vita alakult ki Oroszország visszaintegrálásáról a nyugati kapcsolati rendszerbe (lásd Moszkva visszatérését az ETPK-ba). Washington pedig, sok más európai fővárossal ellentétben, továbbra is kész a mi álláspontjainkat is meghallgatni.
Ami a teljesült célok fejezetet illeti, magán a látogatás megvalósulásán túlmenően kipipálhatjuk az amerikai beleegyezést egy olyan közös nyilatkozatba, mely magába foglalja a Fekete-tenger „stratégiai fontosságúvá” nyilvánítását. Nem utolsó sorban nagyon jó, hogy az amerikai elnök belement abba, hogy megbeszélést folytasson a hazánk területén lévő amerikai jelenlét növeléséről, kedvező hozzáállást mutatott a vízumok ügyének megoldása, de a Romániával meglévő gazdasági együttműködés fokozása iránt is.
Ezután a stratégiai partnerségünk elmélyülésének leszünk a tanúi, ami nagyon jó.
A Washington Post megjegyezte, hogy Iohannis elnöknek ez a fehér házi látogatása azt jelzi, sőt, erősíti meg, hogy Trump elnök Közép- és Kelet-Európának udvarol Nyugat-Európa rovására. Mi Donald Trump célja?
Igaz, hogy Washington kapcsolatai Bukaresttel vagy Varsóval valamivel egyszerűbbek, mert az érdekeink sokkal nagyobb mértékben esnek egybe. Ugyanilyen igaz, hogy az AEÁ továbbra is nyitva tartja az ajtót egy olyan ország előtt, mint Románia és ez fontos Bukarest számára.
Másrészről Románia elég érett ország ahhoz, hogy ne hagyja magát bevonni olyan politikákba, melyek az érdekeinkkel ellentétesek. Románia ugyanilyen mértékben érdekelt az EU sikerességében és vállalja az EU célkitűzéseit, melyeket az AEÁ érdekeivel is összehangolnak. Ez látható volt az EU Tanácsa elnökségének a levezénylésében és ahogy a gázügyben tárgyaltunk.
és ezt is teszi. Nem tartom véletlennek, hogy az AEÁ elnöke szintén a Románia elnökével folytatott egyik megbeszélésen erősítette meg támogatását a NATO 5. cikkelye mellett.
Bukarestnek jelentős érdeke fűződik egy szilárd transzatlanti kapcsolathoz. Azt hiszem, úgy is lehetünk Amerika-pártiak, hogy nem dolgozunk az EU ellen. Ha pedig Románia fontos az AEÁ-nak, és az, akkor meggyőződésem, hogy az amerikaiak nem fognak abba az irányba tolni bennünket.
A látogatás következtetéseit az elfogadott közös nyilatkozatból ismerve elmondhatjuk, hogy Románia is kiváltságos helyet biztosít az AEÁ-val meglévő kapcsolatának az Európai Unióval meglévő rovására? Itt a Kínával szembeni politikára is gondolok.
Kínát nem helyezhetjük egy súlycsoportba az EU-val. Az EU-ra vonatkozó kérdésre éppen az előbb válaszoltam.
Romániának nem érdeke zérus összegű játékot létrehozni az AEÁ és EU között.
Ha Kínáról van szó, akkor ez másik ügy, sokkal érzékenyebb és bonyolultabb. A Kínával kapcsolatos vita Nyugaton sokkal fontosabb, mint az Oroszországgal meglévő kapcsolatról szóló.
Az oroszokat értjük, Oroszország mégiscsak európai ország, még akkor is, ha nem akarnak európai ország is lenni. Oroszországnak korlátozott hatalmi forrásai vannak és nagymértékben függ a Nyugattól.
Az erős, a feltörekvő, a világ második legnagyobb gazdaságává vált Kínát máris aggodalommal figyelik Nyugaton, az EU-t beleértve. Peking új, potens, rafinált, de még túlságosan kevéssé ismert stratégiai szereplő.
sokat fektet be a fegyverkezésbe, sokat kémkedik, feltételeket szab, saját befolyási szférát akar, provokálja a Nyugatot. Sőt, bizonyos tekintetekben meg is kérdőjelezi.
Attól tartok, hogy a Nyugat és főleg az AEÁ kapcsolata Kínával zérus összegűvé válik. Ez nagyon bonyolulttá fogja tenni a külpolitikánkat, mert bizonyos választások elé fog állítani. Különben a NATO is ezzel a dilemmával fog szembesülni.
Viorica Dăncilă kormányfő megpróbált nyomást gyakorolni erre a látogatásra, Iohannis elnök nyakába varrva a vízumok ügyének felelősségét. Ez egyike volt a találkozó fő témáinak? Miként értelmezi Trump elnök válaszát?
A kormányfő asszony gyakran beleesik a nacionalista retorika és a saját bírálatai csapdájába is. Teljesen feleslegesen átveszi a nyugatellenes oldal standard kritikáját, melynek nincs mit az amerikaiak szemére vetnie, akik annyi jó dolgot tettek Romániáért. Főleg egy olyan párt vezetőjeként, melynek nulla hitele van Washingtonban.
Egyetlen PSD-s vezető, még Dăncilă asszony sem hiheti azt, hogy bármit is képviselne Washingtonban. És ez egyáltalán nem jó Románia számára.
A vízumok ügye, akárcsak a Schengen-kérdéskör, meg fog oldódni, de ennek a megoldódásnak a gyorsasága belpolitikánk minőségének jelentős javulásától függ. (A vízumügy elsősorban a benyújtott vízumkérelmek elutasítottsági arányától, illetve a vízumok lejárta utáni továbbmaradások számától függ – a szerk.) Amikor nincs semmiféle nemzetközi hitelességed és még azt a maradék befolyást is veszélybe sodrod, amellyel Románia még rendelkezik, akkor van még merszed bármit is az elnök szemére vetni, aki az ország egyedüli kapcsolata maradt a külfölddel? A két elnök közös nyilatkozatában vajon miért jelenik meg a jó kormányzás gondolata?
de ennek határideje főleg Románia kormányától függ, mely jól tenné, ha újjáépítene egy jó kormányzási modellt. Amelyre a románoknak még az AEÁ-vízumoknál is nagyobb szükségük van.
Iohannis látogatására egy választásokra készülő Románia körülményei között került sor. E szemszögből nézve az AEÁ elnöke legitimálta az indulást egy újabb mandátumért? Itt az üzenetekre gondolok, melyek közül az egyik a Klaus Iohannis által ajándékba kapott sapkán szerepel.
Az amerikaiak nyilvánvalóan nagyon jól tudják, hogy választási év van és hogy Romániában elnökválasztás lesz. De milyen választási lehetőségeik vannak? Egyrészről a globális napirend tele van gondokkal, így partnerekre és szövetségesekre van szükség. Annyi kezelendő, megvitatandó ügy van, sok-sok hónapot vesztegethet el bárki arra várva, hogy az országok túljussanak a választási kampányaikon.
Másrészről bújjunk a bőrükbe és nézzük abból a szemszögből a hazai helyzetet. Amikor ilyen kevés komoly és hozzáértő, nemzetközi hitelességgel rendelkező román politikus van és nem is indul mindegyik, akkor milyen választási lehetőséged van?
Az amerikaiak a természetüknél fogva nagyon pragmatikus emberek, nagyon jól együtt dolgoztak Klaus Iohannis-szal és egyáltalán nem lenne ellenükre folytatni az együttműködést vele.
A Nyugatnak, az AEÁ-t is beleértve továbbra is az az érdeke, hogy Románia great again, demokratikus legyen, jogállammal, egy jól kormányzott, a nemzetközi üzletekre és együttműködésre nyitott ország legyen.
Ebben áll a szabadság fenségessége, a mienk, országként, főleg most, 30 évvel a kommunizmus bukása után.
Ennek ellenére azért egy dolgot ne felejtsünk el. A román nép szuverén a döntésében és elsősorban őt kell meggyőzni. Nem az amerikaiak és nem az európaiak fognak helyettünk választani. Románia elnöke mindig is kizárólag a mi választásunk volt. A nagy választás csata idehaza zajlik majd, itthon kell megnyerni. És mivel az amerikaiak szeretik a demokráciát, mindig tiszteletben fogják tartani a románok szabad választását.
Az egyszerű emberek szintjén a kérdés a következő: „Mit nyert Románia ebből a látogatásból?”. Ez egy helyes kérdés?
Ez egy jogos kérdés. Iohannis elnök washingtoni látogatása újra megerősíti, hogy különleges kapcsolatunk van az AEÁ-val. Talán ez az egyetlen stratégiai kapcsolatunk is a nyugati világon belül. Nagy kételyeim vannak, hogy jelen pillanatban a bizonyos európai fővárosokkal fenntartott kapcsolatainkat, melyeket mi – megszokásból – stratégiaiaknak tekintünk, megérdemlik ezt az elnevezést.
Miként lehet stratégiai a kapcsolatunk egy olyan országgal, mely teljesen figyelmen kívül hagyja az orosz fenyegetést és a fekete-tengeri térség biztonsági gondjait?
Sőt, fontosabbnak tartja az orosz érdekeket, mint az enyéimet.
Legalább tudjuk, hogy az AEÁ-val fenntartott kapcsolatban az ajtó továbbra is nyitva áll. Miközben az amerikaiakkal a romániai katonai jelenlét növeléséről tárgyalunk, vannak európai államok, melyek még néhány tisztet sem akarnak a többnemzetű egységbe küldeni, holott NATO-döntés is van erre.
Számomra nagyon fontos az az egyszerű tény is, hogy Amerika stratégiai egyensúlyt tart fenn az északi és a déli szárny között.
Milyen lett volna, ha Trump ellátogat Varsóba és Románia nem kap semmilyen jelzést? A technikai kérdéseken túlmenően, melyek egy része kimondottan érzékeny és fontos, mint például az 5G technológia ügye, ez a látogatás azt mutatja, hogy az AEÁ, a bolygó legerősebb országa továbbra is a mi oldalunkon is áll. Ez kevés lenne, főleg most, amikor átrendeződik a globális rend?
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.