// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A nosztalgia mint az intolerancia egy formája?

// HIRDETÉS

A liberálisok nagyot robbantottak Marian Munteanu jelölésével. De vajon mi szabadult ki vele a palackból?

Jóformán alig hangzott el a javaslat és a PNL főpolgármester-jelöltje, Marian Munteanu, az Egyetem (Universităţii) téri hallgatók volt vezetője máris erős bírálatok alanya lett.

A román társadalom nehezen tud uralkodni az érzelmein és úgy tűnik, nem képes visszafogni a reakcióit. Ez egy túlpörgetett ítélkezés és érzelemkifejezés, ami árt a vitának és semmilyen esélyt sem hagy egy tisztességes párbeszédre. A minap valaki azt mondta, hogy Gabriel Liiceanu és Ana Blandiana legionáriusok vagy nácik, mert konzervatív elképzelésük van Európáról és annak kulturális milyenségéről. Igaz, a világ megcáfolhatná őket és azt mondhatná, hogy az az Európa-központúság, melynek nevében beszélnek, már rég feloldódott egy központ nélküli világban. A Kelet valójában nosztalgiázó, de józan és beletörődő nosztalgiát táplál, tudatában lévén annak, számára már semmi más nem maradt, mint a múltba révedés. Mindenki az ifjúkori ideáljához marad hűséges és talán ez az egyetlen önmagával szembeni fontos kötelesség. És ez nem könnyű feladat, hiszen ahogy Cioran is mondta: „Mennyi beletörődésre és mennyi bátorságra van szükség, hogy ne morzsolódjunk, vagy oldódjunk fel, hogy megőrizzük képünket és identitásunkat!” De vajon a nosztalgia az intolerancia egyik formája?

Tegnap óta a klasszikus és az elektronikus sajtóban megjelent több tíz és száz kommentárból megtudtuk, hogy Marian Munteanu

tősgyökeres legionárius, és egy erőszakos etnokráciának ad hangot.

És úgy tűnik, ebben senki sem kételkedik még egy kicsit sem. A diskurzus zavartalanul folyik, senki nem tart attól, hogy valakit alaptalanul vádol meg bűncselekménnyel. Hiszen annak nincs semmilyen következménye, ha valakiről azt állítják, hogy ostoba, de azt kürtölni szét róla, hogy legionárius, könnyen ügyészségi lépéshez vezethet. Amikor Ion Iliescu azt állította, hogy az Egyetem téren legionáriusok vannak, történelmi és ideológiai ítéletet mondott, egy politikai genealógiát próbált felmutatni, míg a mai vádlók egyenesen bűnvádi feljelentést tesznek.

A mai „legionáriusok” között minden bizonnyal nagy különbségek vannak. Gabriel Liiceanu (aki Iliescu szerint is legionárius volt és ma is legionárius a „civil” baloldal elképzelése szerint), valójában egy antinacionalista, aki erőteljesen lerázott magáról bármiféle potenciálisan fertőző hasonlóságot. Az ő esetében nemcsak rosszindulatú vádaskodásról van szó, hanem ostoba inadekváltságról is. Ezzel szemben Marian Munteanu nacionalista, de a nacionalizmusnak abból a gyógyult fajtájából, mely bizonyos történelmi csalódások folyománya. Az előbbinek Cioran van az éjjeli szekrényén, az utóbbinak Ţuţea. De míg Cioranból végül szkeptikus lett, Ţuţea csalódottan végeztetett be. A legionáriusság sem az egyik, sem a másik esetében nem lehetséges többé. Különben

a nacionalizmusról szóló egész vitát hamis analógiák torzítják,

melyekből teljesen hiányzik az arányérzék, és melyek végül odáig fajulnak, hogy banálissá teszik a múlt század példátlanul gyilkos kísérleteit. Ha Crin Antonescu egyfajta Hitler lett volna, ahogy azt 2012-ben az Expert Forum egyik jelentése sugallta, akkor hogyan értelmezhetnénk a továbbiakban a történelmet? Mindenesetre, amikor azok a jelentések, melyektől a finanszírozók pontos leírást és bizonyítást várnak, egyfajta pamfletté válnak, akkor racionális politikai vitára már nem kerülhet sor. A románok saját maguknak tesznek rossz szolgálatot, amikor rémísztő színekben festik le önmagukat. És pontosan ugyanez történik akkor is, amikor Marian Munteanu úgy vált egy példátlan diabolizálás alanyává, hogy meg sem próbálták kideríteni, ma kicsoda ő és mit akar.

De ebben a frenetikus légkörben, melyben a feljelentők – furcsa önbizalommal – egyértelmű erkölcsi fölényt vindikálnak maguknak, a vita és a kritika nem igazán lehetséges. Az igazi gond az, hogy addig nem bírálhatod meggyőző módon Marian Munteanut (a racionális elemzés értelmében), amíg a légkört nem sikerül megtisztítani e dogmatikus erőszakosság toxinjaitól. Sokan, különben, éppen ezért inkább a hallgatást választották, vagy csak ködösen és tétován mondtak valamit.

Egyelőre csak a helyzet iróniájára világítanék rá: Monica Macovei és társai „tiszta” és „becsületes” jelölteket szorgalmaztak erőteljesen, és íme, amikor éppen felbukkant egy, éppen ő és a még megmaradt néhány szimpatizánsa tiltakoznak elsőkként. Ugyancsak síkra szálltak a pártok bojkottja és a „civil társadalom” kiemelése mellett, most pedig, amikor felbukkan egy jelölt, aki szintén a „civil társadalomból” érkezett, szintén ők háborognak, hogy ez szentségtörés. Amikor arról írtunk kitartóan, hogy a román politikának a baloldal és jobboldal közötti különbség okkultálása a gondja, elutasítva a világunk fölé tornyosuló nagy gondok megvitatását, akkor azt válaszolták nekünk, hogy a korrupció leküzdése mindent felülír és a doktrínákról folytatott viták olyan luxus, melyet nem engedhetünk meg magunknak. Márpedig, íme, éppen Marian Munteanu, a PNL által támogatott jelölt is jelentéktelennek tartja a doktrínákat és azt mondja, a feddhetetlenség az egyetlen dolog, ami számít. Van ebben egy tükörszimmetria, mely némiképp magyarázza az erőszaknak ezt a kampánykezdeti kitörését.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS