// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

A neofanarióta Románia esete az oszmán birodalommal

// HIRDETÉS

Fájin arcszőrzettel, vagy anélkül: a román kormányfő ugyanolyan rút, fanarióta váz.

A bukaresti muzulmánok, akiknek többsége 1989 után, vállalkozóként érkezett, nincsenek elragadtatva attól az ötlettől, hogy itt legyen Európa legnagyobb mecsete. Inkább egy új temetőt szeretnének, mert a régi megtelt, és esetleg a Tineretului negyed közelében lévő régi dzsámi felújítását. Péntekenként, a muzulmánok legfontosabb imanapján 200-nál kevesebb hívő szokott összegyűlni, ezért felesleges lenne egy óriási mecsetet építeni, hacsak az ankarai hatalomnak nincsenek más céljai is.

Recep Tayyip Erdogan már 2004-ben felvetette az ötletet, amikor Törökország kormányfőjeként Romániában járt. Aztán az elmúlt években is felmerült egy új bukaresti dzsámi gondolata, amikor Traian Băsescuval találkozott, de a kontinens legnagyobb mecsetjének bukaresti megépítéséről Erdogan elnök Ponta kormányfővel egyezett meg. Kiváltságos kapcsolat van közöttük:

az új ankarai szultán ihletforrás Ponta kormányfő számára,

aki azonban nem másolhatja le teljesen a modelljét. A 2013-as elnökválasztás előtt korrupcióval megvádolt Erdogan azonnal politikai ellenőrzés alá helyezte az igazságszolgáltatást és lefejezte a bírói és rendőri testületet, hogy megszabaduljon a vele szemben elindított ügyektől.

Victor Ponta sem tekintélyesebb, sem bátrabb nem lett, annak ellenére, hogy Erdoganéhoz hasonló bajuszt és a 2002-es bali terrorista támadásban közreműködő Szamudra imáméhoz hasonló szakállt eresztett. A román kormányfő a 2015. május 27-i 372. számú kormányhatározattal egy 11 ezer négyzetméteres telket bocsátott Törökország iszlamista elnökének rendelkezésére, 49 évre. Az Európa legnagyobb mecsetjének helyet adó telek a Scânteia-ház közelében található, értékét 4 millió euróra becsülik. Még nem nagyon világos, mit kapott ezért cserébe Victor Ponta, de jó lenne, ha a kormányfő tudná, hogy az oszmán korszakban

egyetlen szultán sem akart nagymecsetet építeni Európában.

Erdogan, ha megtehette volna, Kölnben építette volna fel ezt az óriási dzsámit, ahol Európa legnagyobb, több mint egymilliós török közössége él, de Németország vezetői nem engedték volna meg neki, hogy iszlám központot telepítsen Európa közepébe. Romániában a dolgok egyszerűbbnek tűnnek, az oszmánok pedig mindig is értették a pénz- és hataloméhes, csak a saját érdeküket követő és hajbókolásra kényszerített országuk rovására tevékenykedő honi vezetők mentalitását. Ponta csak ezek utóda: ő is belekóstolt a szultán által kínált előnyökbe és most azt hiszi, hogy – mint a régi mesékben – a Boszporuszon túlról érkezhet számára a megmentés.

Traian Băsescu volt elnök azt mondta, hogy a bukaresti nagymecset mellett egy 6.000 iszlamista hallgatót kiszolgáló egyetem is működni fog, ám a romániai muzulmán felekezet vezetője cáfolta a hírt. Lehet, hogy Băsescu számítása több évre vonatkozott, vagy talán több információja van, mert úgy tűnik, hogy az óriási dzsámi mellett egyfajta medresz, vagyis iszlám iskola is működni fog. A Bukarestben élő néhány muzulmán fiatal kap majd itt vallási oktatást, vagy új ideálokat és az ISIS-hez vezető új utakat kereső csecsen, üzbég, bosnyák fiatalok fognak idejönni? Törökország nosztalgiázik és újra

az iszlám élére akar állni a Közel-Keleten,

továbbá átalakításokra képes erővé szeretne válni a Duna mentén.

Lehet, hogy Erdogan a jelenlegi kormányfő, Ahmet Davutoglu több évvel ezelőtt megfogalmazott „neo-oszmán” ideológiáját akarja átültetni a gyakorlatba, aki szerint Törökországnak a következő évtizedekben vezető szerepe lesz a Balkánon, ahol ugyanolyan gazdasági, politikai együttműködést és kulturális harmóniát akar, amilyen az „oszmán korszakban” volt. Ponta Romániának szakácsnői szerepet szán az új szultán oszmán álmában, nem gondolva arra a veszélyre, amivel Európa legnagyobb – a rotterdamihoz hasonló – iszlám központjának bukaresti létrehozása járna.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS