Olyan, mint az a bokszoló, aki nem hajlandó odaütni a ringben.
A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) bukaresti szervezetében tartott választás egy kis eseményre adott alkalmat: olyan politikai program bemutatására került sor, mely határozottan jobboldali irányvonalat határozott volna meg a párt számára. Ennek Viorel Cataramă, egy szinte feledésbe merült, de a pártban valamikor jelentős szerepet játszó üzletember a fő szerzője. Itt nincs mód részletesen bemutatni a tervezetet, főleg, hogy a többség le is szavazta, de annyit mégis el kell mondani, hogy a dokumentum azt a benyomást keltette, mintha a dolgok – végre – tényleg elmozdulnának, és
A Cataramă-program, például, teljesen privatizálná a kórházakat (a sürgősségi ellátás kivételével) és a felsőoktatást, a munkaképesek esetében megszüntetne minden szociális segélyt, kiiktatná a minimálbért, miközben 200 euróra növelné a minimális nyugdíjat, bevezetné a családok támogatását, korlátozná a spekulációs célú importokat, a lehető legrövidebb időn belül csatlakozna az euró-övezethez. Nem térünk ki magára a programra (melyet nem bírálunk és nem is érvelünk mellette), csak azt jelezzük, hogy ez az első kiemelkedőbb kísérlet annak az ideológiai semlegességnek és apolitikusságnak a túlhaladására, melyben a PNL a fúzió óta tetszeleg.
De a kis életrezdülést nagyon gyorsan eltiporták, hiszen a városi szervezet túlságosan merészként elutasította a 2. kerületi szervezet nevében benyújtott indítványt. A párt inkább megmaradt az ideológiai és lényegében apolitikus semlegességi irányvonalnál. A PNL egyetlen, valamennyire világos kötelezettségvállalása az „Európa-pártiság” és a „korrupcióellenesség”, ami azt sugallja, hogy egyre inkább egy apolitikus technokrácia és egy „feddhetetlen”, „rátermett”, hivatásos politizálókból álló testület létrehozása felé mozdulna el, akikkel túllépne a bal- és jobboldal közötti régi harcon. A Raluca Turcan, Alina Gorghiu vagy Cristian Buşoi féle új vezetőkre nézve az a kegyetlen irónia, hogy bár ők
az ilyenfajta fejleményt pártoló közönség inkább az USR-t (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) választaná. Az USR-re (ideológiai egyveleg jellege ellenére, vagy éppen ezért) szavazók számára a liberálisok még mindig a „korrupt” régi politika színes és kontrasztokkal teli területén maradtak. A „korrupciómentes” új politika immateriális és átlátható szépsége szerintük Nicuşor Dan pártjában található meg.
Ha vetünk egy pillantást a franciaországi választásra, akkor gyorsan és habozás nélkül felfedezhetjük ennek az új irányvonalnak a megfelelőjét, mely úgy igyekszik túllépni a bal-jobb törésvonalon, hogy a politikai élet erkölcsösebbé tételét hangsúlyozza, vagy pontosabban mondva a helyi politikáról a brüsszelire helyezi át a hangsúlyt. Természetesen Emanuel Macronról van szó, aki egyértelműen kijelenti, hogy radikálisan meg akarja újítani a politikát és a szemeit forgatja unottan ahányszor bármi olyasmit hall, ami esetleg a hagyományos jobboldalra vagy baloldalra emlékeztetne. Persze, a kontinens föderalizálását támogató erők logikája szerint a nemzeti politikákat meg kellene tisztítani sajátos tartalmuktól, hiszen különben ezek továbbra is a túlságosan erős helyi kötődéseket táplálnák és ugyanakkor ebből következően mindenféle ellenállásokat bátorítanának.
Visszatérve hozzánk és végrehajtva a szükséges cseréket, az USR némileg Macronra hasonlít, a Gorghiu–Turcan–Buşoi féle PNL pedig szintén valamiféle USR szeretne lenni, de az „előítéletes” világ nem hagyja. Röviden,
a tavalyi választási kampányban is megelégedve azzal, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) egyfajta visszhangja legyen. Idézzük fel, például, a népviseleti ingbe öltöztetett, Rosenthal Romániáját idéző fiatal lányt szerepeltető klipet, aki viszont most teljesen feladta büszkeségét, hangot adva a rossz hajlamai miatti szégyenkezésének.
Márpedig Cataramă indítványa a klasszikus politika restaurálására tett kísérlet, mely tulajdonról, adókról és járulékokról, szociális segélyekről, kereskedőkről és más hasonlókról szól, és nyilvános konfrontációt feltételez az eszméik alapján azonosítható politikai ellenfelek között. Romániában a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) az egyetlen politizáló párt, ezért is nyerte meg a választást. Ha a PNL szintén szeretne választást nyerni (úgy tűnik, sok más útja is van a hatalomra kerülésnek, de demokratikus legitimáció nélkül), akkor meggyőző eszméket és világos megoldásokat kellene kínálnia az ország valódi társadalmi és gazdasági gondjaira. Hiszen ha a PNL továbbra is azzal a diagnózissal áltatja magát, hogy a korrupció jelenti Románia fő gondját, akkor továbbra is csak egy tehetetlen csoportosulás marad.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.