Ha optimisták akarunk lenni, azt mondhatjuk, rosszabb is lehetne. Persze a politikai és nagykorrupció kívül esik a vizsgálat tárgyán.
Három évvel ezelőtt léptem be a piatadespaga.ro oldalra és készítettem el az alábbi térképet. A megvesztegetés átlagos értékére vonatkozó adatokat az oldalról töltöttem le, elosztottam azokat a lakosok számával, majd a megyéket három egyforma csoportra osztottam, melyeket elfogadható (világos kékkel jelezve), átlagos (valamivel sötétebb kékkel jelölve) és „ajajaj” megvesztegetési piacnak (sötétkékkel jelölve) neveztem el.
Ezzel az enyhén nem konvencionális, de eredményes kísérlettel az alábbi klasztereket vagy megyecsoportokat kaptam. Nézzék meg figyelmesen a térképet és mondják, mit látnak.

1. ábra. Az átlagos megvesztegetés 2014-ben (ezer főre vetítve)
Megfigyelhetjük, hogy csaknem
melyek összefüggően helyezkednek el és kialakulásuk – szerintem – megmagyarázható. Az első a szerb határnál van. Ez egyszerű és kedves, csempészárukat hoznak és megvesztegetik a vámosokat, a rendőröket és mindenféle szolgálatokat, melyeknek a határrendőröket kellene ellenőrizniük. 2014-ben gyakorlatilag az ország egész délkeleti részén úgynevezett importőrök, igazi – nem állítólag – „üzletemberek” élősködtek, akik jobbra-balra osztogatták a megvesztegetési pénzeket. Ha tekintetbe vesszük, hogy a megvesztegetés antiszociális viselkedés, de eléggé erős ahhoz, hogy kihasson mindazon kisebb-nagyobb közösségek minden tagjára, ahol azokra sor kerül, azonnal megértjük a helyzet súlyosságát ezekben a megyékben. A második csoport a Fekete-tenger–főváros folyosó, mely nem túl látványosan Giurgiu felé is elfordul, ahol az egyetlen Duna-híd van Bulgária irányába, valamint Brăila megye irányába, mely hírhedt az ottani szervezett bűnözés miatt. Meg kellene említeni még Călăraşi-t, mely megye nagyon keményen állja a sarat: vagy túl nagy ott a félelem ahhoz, hogy beszámoljanak a megvesztegetésről, vagy az ottaniak nem tudják, hogy létezik egy honlap, ahol jelenteni lehet a megvesztegetést. Az intenzíven megvesztegető megyék harmadik csoportja – a kereskedelmi cseréket figyelembe véve némileg logikusan – a Moldova Köztársaságot és Erdélyt összekötő „hidat” alkotja, vagyis Vaslui, Bacău, Neamţ és – némi csalódást okozó módon – Hargita megyéről van szó. Olcsó árukat hoznak Moldova Köztársaságból Románia nyugati része felé. Tökéletesen lehetségesnek tűnik. Ne feledjék, ez három évvel ezelőtt volt.

2. ábra. Az átlagos megvesztegetés 2017-ben (ezer főre vetítve)
Megfigyelhetjük, hogy az utóbbi három évben nem változott az ezer főre számított megvesztegetés aránya. Néhány kivétellel. A délnyugati klaszterben Temes és Dolj Hunyadnak és Gorjnak adta át a helyét, ami a Balkánról érkező olcsó import- és csempészáruk két megyére, Krassó-Szörény és Mehedinţi megyékre összpontosulását és az olcsó és csempészáruk Erdélybe, Románia leggazdagabb régiójába áramlását biztosító folyosó kialakulását mutatja. Ezt mutatja az is, hogy felbomlott az első ábrán látható és a délnyugati csempészet feltételezett riválisának számító Moldova Köztársaság–Erdély folyosó, mint ahogy a főváros–Fekete-tenger folyosó is. Talán a határrendőrségi megvesztegetési elitek és a maffiózók soraiban bekövetkezett változásról van szó? Nem tudhatjuk, csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Új „csúcsmegvesztegetési” megyék jelennek meg, mint Szatmár, Olt, Galac, Tulcea, Kovászna és Maros, míg Bákó, Neamț, Ilfov, Brăila és Konstanca hátrább kerülnek a rangsorban. Összességében úgy tűnik,
Üdvözöljük azokat a megyéket, melyeknek még mindig sikerült majdnem fehéreknek megmaradniuk: az észak-nyugatiakról, valamint a Kárpátok déli vonulata mentén elhelyezkedőkről van szó, plusz – meglepő módon – Teleorman, valamint – újra – Călăraşi.
Ennek a kvázi tanulmánynak nyilvánvaló korlátai vannak. A megvesztegetésekre vonatkozóan jelentett adatok minden bizonnyal nem reprezentatívak az egész lakosságra nézve, sőt, teljesen torz képet alakíthatnak ki, ha nem a megvesztegetések valódi mértéke szerepel a jelentésekben. Ennek ellenére egy kis képzelőerővel és igazaknak fogadva el azokat, olyan lépésekre bátoríthatjuk a hatóságokat, melyekkel csökkenthető a megvesztegetés a rendőrségen belül, az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban. A kormány különösen a térképen sötétkékkel jelölt megyékre összpontosítva, majd a politikákat a világosabb kékkel ábrázolt megyékre is kiterjesztve megkezdheti egy egészséges intézményekkel rendelkező Románia felépítését, ahol több ember kerül ki véglegesen a szegénységből, ahol magasabb az életszínvonal, az emberek pedig büszkék, elégettek az életükkel és képesek lesznek majd maguk is segíteni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.