// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
Románia

A magyar feliratos rendőrségi autó mint jelkép

A jog jelképe. A nackók meg sikoltozzanak. Ez a dolguk.

Amikor ezt a fényképet nézem, amelyen a székelyudvarhelyi rendőrség gépkocsija látható a „Helyi rendőrség” felirat román és magyar nyelvű változatával, az az üdítő érzés jár át, hogy

egy civilizált, európai országban élek,

ahol látható és nemzetközi szinten értékelt próbálkozások történnek a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.

Különben, ahogy azt a törvény is előírja, természetes dolog, hogy azokban a térségekben, ahol egy jelentős nemzeti kisebbség él, a nyelvét is használják a helyi közigazgatáson belül, vagy az igazságszolgáltatási rendszer intézményeiben, mind az ingatlanokon, mind az olyan gépkocsikon, mint amilyen a helyi rendőrségé.
Sajnos, mint sok más helyen, a gyűlölet apostolai, akiknek a más nemzetiségűek, etnikumúak, vallásúak, szexuális irányultságúak stb. elítélése és megbélyegzése az egyetlen visszatérő üzenetük, ezt a képet nacionalista-sovén szellemben használták fel, hogy a magyar etnikumú honfitársainkkal szembeni ellenségességet táplálják. Az ilyenfajta viselkedés veszélyes, antidemokratikus és csakis ellenségeskedéshez, feszültségekhez, valamint az előítéletek és irracionális gyanakvás fennmaradásához vezethet.

A demokrácia olyan keret, mely mindenki számára lehetővé teszi a békés együttélést és együttműködést, minden egyén legitim érdekeiért és személyes törekvéséért, és a közjóért egyaránt. Márpedig:

„Románia minden állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, faji, nemzetiségi, etnikai származási, nyelvi, vallási, nemi, véleményi, politikai hovatartozási, vagyoni, vagy társadalmi származási különbség nélkül.” (Részlet Románia alkotmányából – a szerk.)

Egy demokráciában az emberek, közösségek közötti különbségek a társadalom kulturális, vallási és etnikai örökségét gazdagítják. A nyilvánvaló szűklátókörűséget tanúsító nacionalisták és szélsőségesek

uniformizált társadalmat akarnak,

melyben senkinek sincs joga „másfajta” lenni, ami lényegében egy üldöztetéseket és mesterséges társadalmi feszültségeket keltő szörnyűséges diktatúrához vezet.

Nem, hazánk nem eshet a nacionalisták, a sovének, a szélsőségesek és a propagandájuk prédájául, mert diskurzusuknak a gyűlölet a fő pillére. Arra szólítom fel a racionális és a nyitott társadalom demokratikus értékeit vállaló hangokat és elméket, hogy bírálják és szorítsák ki a felebarátokkal szembeni gyűlölettel telített túlkapásokat és radikalizmusokat.

Hozzáteszem még, hogy több demokráciában is léteznek kétnyelvűen feliratozott rendőrségi, vagy az állam más intézményeihez tartozó járművek. Ugyanez a helyzet Nagy-Britanniában a gael kisebbséggel, vagy Spanyolországban a baszkok és a katalánok által lakott térségekben, illetve Olaszországban a német kisebbség esetében. Tehát a sovén nacionalisták, amikor agresszívan nyilvánulnak meg a demokratikus és civilizált Európában természetes dolgokkal szemben, gyakorlatilag ki akarják vezetni Romániát az Európai Unió lényegét adó értékek közegéből.

 

 

A sokszínűséget nem bírálni kell,

hiszen ez erősíti országainkat és összességében az Uniót. Egy szabad társadalomnak az emberi jogok és a kisebbségek jogai iránti tisztelet képezi az alapját.

Ami pedig e helyi rendőrségi gépkocsik feliratozásának törvényességét illeti, azt a helyi közigazgatásról szóló, 2001. április 23-i 215. sz. törvény szabályozza, mely szerint „azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, a helyi közigazgatás hatóságai, az alárendeltségükben álló közintézmények, valamint a kihelyezett közszolgáltatások velük kapcsolatosan biztosítják az anyanyelvük használatát is, az alkotmány, a jelen törvény és a Románia által aláírt nemzetközi szerződések rendelkezéseinek megfelelően […] A helyi közigazgatási hatóságai biztosítani fogják a települések, illetve a hatáskörükbe tartozó közintézmények nevének, valamint a közérdekű tájékoztatóknak a kérdéses kisebbségekhez tartozó állampolgárok nyelvén történő megjelenítését, a (2) bekezdésben szereplő feltételekkel”.

Tehát a szélsőségesek – általában – nemcsak bármilyen társadalmi reformmal szemben ellenségesek, mely az emberi és kisebbségi jogok szélesebb körű elismerését jelentené, de még a hatályos jogrendben már szentesített jelentős demokratikus eredményekkel is szembeszállnak. A jövő évi választásokra való tekintettel és a menekültválság, vagy más, a következő időszakban lehetséges politikai, gazdasági és társadalmi válságok körülményei között várható, hogy a sovén szócsövek folyamatosan táplálni fogják az előítéletek és gyűlölet hullámát. Eredményességük attól függ, hogy a demokratikus meggyőződésű polgárok mennyire lesznek elkötelezettek abban a folyamatban, melynek célja kitermelni azokat az ellentesteket, melyekkel ellen lehet állni és szilárdan meg lehet őrizni hazánkban a nyitott társadalom értékeit.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében
Krónika

Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében

Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!
Főtér

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Krónika

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen

Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon
Székelyhon

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon

Átható, kicsit sem kellemes trágyaszag töltötte be a napokban Gyergyószentmiklós levegőjét. Sokan panaszkodnak emiatt, Len Emil, korábbi alpolgármester szerint ez pár napon belül megszűnik.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.