// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A liberálisok ismét Nagy-Románia címerét tolják

// HIRDETÉS

Ha ezúttal átmegy a tervezet, akkor 2018-ig mindenhova leszáll a koronás sas.

A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) a térségbeli többi köztársaság mintájára megpróbálja visszahelyezni a nemzeti címerbe a koronát, a román nép szuverenitásának jelképeként. A liberálisok szerint a Parlamentben megvan a konszenzus a tervezet elfogadásához. A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) egy évvel ezelőtt ellenezte a visszatérést Nagy-Románia címeréhez.

A PNL egy régebbi törvénytervezetet nyújtott be újra, melynek értelmében módosítanák a címert, visszahelyezve a koronát a sas fejére, ahogy az Románia kommunista korszak előtti címerében volt. „A kék színű nagy címerpajzson arany sas látható jobbra fordított koronás fejjel, vörös csőrrel és karmokkal, széttárt szárnyakkal, csőrében arany ortodox kereszttel, a jobboldali karmában karddal, a baloldaliban pedig buzogánnyal”, áll az ország címeréről és az állam pecsétjéről szóló törvény módosító javaslatában.

Ezt a Nagy-Románia címereként ismert változatot a kommunista rezsim hatalomra jutásakor módosították. „A Román Királyság címerében szereplő sas acélkoronáját az 1877-es függetlenségi háborúban zsákmányolt török ágyúból öntötték és a nemzeti jelleget, az őseink áldozatával és harcával megszerzett szuverenitást és függetlenséget jelképezi. Nincs köze a kormányzati típushoz. Történelmi töltete van. Túlléptünk a 90-es éveken”, magyarázta az Adevărulnak a törvénytervezetet készítő Grigore Crăciunescu PNL-s képviselő.

Iliescu ellenezte

A kezdeményezés kárpótlás kíván lenni, hiszen Románia az egyetlen ország a térségben, és az Európai Unió azon kevés államának egyike, melyeknek nincs korona a címerükben. Több köztársasági államformájú ország megőrizte vagy a kommunista időszak után visszahelyezte a címerébe a koronát. Európában a következő a helyzet: Lengyelország 1990-ben helyezte vissza a címerbe a koronát, Csehország 1992-ben, az Orosz Föderáció 1993-ban, Bulgária 1997-ben, Szerbia és Grúzia pedig 2004-ben. „Ezeknek az országoknak a parlamentjei megértették a címer jelentőségét és jelentését és úgy döntötték, visszahelyezik a koronát a nemzeti jelképbe”, mutatnak rá az indokolásban a kezdeményezők.

A FSN (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) által uralt Parlament csak részben követte a többi ország mintáját. Románia röviddel az 1990-es (1989-es – a szerk.) forradalom után elfogadta a demokratikus Románia címerét, de korona nélkül. Ion Iliescu volt elnök ellenezte a korona visszahelyezését, mert attól félt, hogy a koronát a monarchiával fogják társítani.

„Jó ötlet. Nem feltétlenül a monarchiára emlékeztet minket, hanem az első és egyetlen háborúra, melyet mi, románok, megnyertünk a törökökkel szemben. Igaz, az oroszokkal szövetségben. De nemcsak egy csatát nyertünk meg, hanem egy háborút. Akkor elértük a politikai céljainkat. Másodsorban a zárt korona szuverenitást, függetlenséget, önálló államiságot jelent. A harmadik érv: lemosnánk valamennyit abból a szégyenből, amit Ion Iliescu kent ránk a 90-es évek elején, amikor kikergette az országból a királyt”, magyarázta Călin Hentea történész.

Mihály király a 90. születésnapja alkalmából a Parlament előtt mondott beszédében kitért a korona, mint a függetlenség és a szuverenitás jelképének fontosságára, melynek semmi köze sincs a monarchiához. „A királyi korona nem a múlt jelképe, hanem függetlenségünk, szuverenitásunk és egységünk egyedülálló megjelenítése. A korona az államot tükrözi, annak történelmi kontinuitásában és a kialakuló nemzetet”, mondta Mihály király az utolsó parlamenti beszédében. Mihály király idejében a korona még a címer része volt.

A PSD újra ígérget

A liberálisok nem most próbálják először visszahelyezni a koronát Románia címerébe. 2015 májusában a PSD–UNPR–ALDE többség szavazataival utasítottak el egy hasonló javaslatot. Victor Ponta kormánya kedvezőtlenül véleményezte a tervezetet a Parlamentben, mert szerinte ez jelentős kiadásokkal járna és a címert csak társadalmi-politikai változások alkalmával szokták módosítani.

„Májusban elvileg minden parlamenti frakció egyetértett e törvényjavaslat megszavazásával. Reggel, amikor a törvénytervezet vitája volt, a PSD-s Iacoban képviselő azt mondta, a PSD támogatja ezt a tervezetet. A PSD-s kollégák délutánra meggondolták magukat”, mutatott rá Grigore Crăciunescu.

A törvénytervezetet tegnap vitatta meg a Szenátus plénuma, a szenátorok pedig hétfőn szavaznak. A liberálisok azt mondják, hogy a PSD ezúttal a PNL-vel együtt megszavazza majd a sas megkoronázását. „Konszenzus van ezzel a tervezettel kapcsolatosan. A többi párt képviselője azt mondta, hogy egyetért a törvénnyel”, mondta az Adevărulnak a PNL-s szenátorok frakcióvezetője, Ion Popa.

A Centenáriumra új címer lesz

Ha az ebben az ügyben döntő Képviselőház megszavazza a tervezetet, a hatóságoknak 2018. december 31-ig kell módosítaniuk az összes jelenleg használt címert és pecsétet.

 

A címet a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS