A királyi házról szóló törvény, a Dragnea által ígért „mérgezett alma”

Holnap (május 11. – a szerk.) a Parlament elé kerül a királyi ház jogállásáról szóló törvény, ha a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) elnöke, Liviu Dragnea betartja ígéretét. A Cioloş-kormány által tavaly elindított kezdeményezés heves vitát váltott ki a monarchisták körében. Az Adevărul bemutatja a két tábor érveit, de Románia Királyi Házának álláspontját is.

Liviu Dragnea PSD-elnök április 27-én azt nyilatkozta, hogy a PSD és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) legfeljebb két héten belül benyújtják a Parlamentnek a királyi ház jogállásáról szóló törvénytervezett. „Tárgyaltunk őfelségeikkel és keserűen állapítottuk meg, hogy az általam és Tăriceanu úr által külön lefolytatott megbeszélések után, amikor abban állapodtunk meg, hogy a javaslatuk alapján kezdeményezünk egy törvényt a Parlamentben, a Cioloş-kormány sietett bejelenteni, hogy ők akarják kezdeményezni ezt a törvénytervezetet. Akkor azt mondtam, ne siessük el, várjuk meg, hogy megérkezzen a Parlamentbe a tervezet, de az a mai napig nem érkezett meg a kormánytól. Tăriceanu úrral azt javasoltuk királyi felségeiknek, hogy majd mi benyújtjuk a Parlamentnek a törvénytervezetet, hogy mégiscsak teljesíthessük az ígéretünket”, mondta Liviu Dragnea.

A szociáldemokraták vezetője által tervezett határidő holnap, május 11-én jár le (a határidő lejárt és a törvény nem került a parlament elé – a szerk.), egy nappal azután, hogy a monarchisták a Királyság Napját ünneplik. Bár Dragnea a tervezet „kezdeményezéséről” beszél, a Kormány Főtitkárságának honlapján már tavaly nyáron megjelent az új törvény tervezete.

Ezt egyes monarchisták bírálják, mások támogatják. Az Adevărul bemutatja a tervezettel szembeni fő kifogásokat és azokat a válaszokat, melyeket ezekre három fő monarchista egyesület képviselői fogalmaznak meg: a Monarchia Visszaállításáért Országos Szövetség (ANRM) elnöke, Cătălin Mihai, a Kolozsvári Monarchisták Klubjának alelnöke, Cornel Jurju történész és nem utolsó sorban a Besztercei Monarchisták Klubjának elnöke, Marius Pop.

A PSD „mérgezett almája”?

A törvénytervezet egyik leghevesebb ellenzője az ANRM volt alelnöke, Marilena Rotaru, aki tavaly petíciót írt alá több tucat romániai személyiséggel együtt, például Doina Cornea, Alexandru Zub akadémikus, Marius Oprea történész, de a Királyság és Korona Mozgalom (MRC), az Európai Unión belüli Román Monarchisták Klubja (CMRUE) vagy az Erdélyi Monarchista Klubok Föderációjának (FCMA) képviselői is.

A petícióban rámutatnak, hogy „az ország fő politikai ereje által kitervelt forgatókönyvnek (miáltal a párt ismét bebizonyítja, hogy egy neokommunista politikai szervezet) az a célja, hogy örökre megsemmisítse a Monarchiát és azok áldozatát, akik az Országért és a Királyért adták életüket”. Ezen kívül a köztársasági állam azon kísérletéről írnak, hogy „foglyul ejtse” Románia Királyi Házát, egyszerű „kormányzati ügynökség” szintjére süllyesztve azt. Ugyanakkor Margit trónörökös hercegnőt, a román korona gondnokát azzal „gyanúsítják meg”, hogy a törvénytervezet elfogadásával tudatosan lemond a monarchia visszaállításáról.

Cornel Jurju történész: nem akadályozza meg a monarchia visszaállítását

Cornel Jurju kolozsvári történész, az 58 tagú Kolozsvári Monarchisták Klubjának alelnöke rámutat arra, hogy „…a törvény már az első cikkelyében fontos kérdéseket tisztáz, «közhasznú, autonóm» intézményként határozva meg Románia Királyi Házát. Sőt, a törvénytervezet egyik rendelkezése sem nyújt az állam hatóságainak semmilyen lehetőséget arra, hogy beleszóljanak a királyi intézmény vezetésébe, szervezésébe vagy tevékenységei meghatározásába. Következésképpen Románia Királyi Házának vezetőjét a létező utódlási láncból és a saját statútumi normái alapján választják majd ki független módon. A Statútumot is, mely az intézmény szervezetének és működésének jogi alapját képviseli, csak a Királyi Ház vezetője fogadhatja majd el és módosíthatja. Végül a törvénytervezet egyetlen mondatával, vagy szavával sem hoz létre egyetlen olyan – explicit, vagy implicit – korlátot, mellyel Románia Királyi Házát jelenleg és a jövőben megakadályoznák, hogy uralkodóvá váljon, vagy a román népet abban, hogy amikor úgy kívánja majd, a köztársasági kormányzati formát parlamenti alkotmányos monarchiával váltsa fel”.

„Első lépés a restauráció felé”

Az ANRM elnöke, Cătălin Mihai úgy véli, hogy alaptalanok a királyi ház „kiiktatására” vonatkozó félelmek, ellenkezőleg, a törvénytervezet „egy lépés a restauráció felé. Valójában ez egy részleges restauráció. A királyi család ezáltal hivatalosan is képviselheti majd Románia érdekeit. Pénzt és bizonyos számú személyzetet kap majd, akik az intézménynek fognak dolgozni. Úgy vélem, hogy ez egy kis restauráció ahhoz, ami ezután következik”. Bár az ANRM-nek nagyjából 800 tagja van, a szövetség elnöke úgy véli, hogy „a létszám nem releváns, mert a monarchistáknak nagyon sok szervezetük van, másrészt úgy gondolom, hogy a restaurációt akaró személyek száma valószínűleg eléri a teljes lakosság 50 százalékát. Azt hiszem, hogy nagyon alacsony a republikánusok száma”. Arra a kérdésre, hogy valamilyen tanulmányra alapozza-e ezt az állítását, az ANRM elnöke kijelentette: „Nem, ezt az arányt én állapította meg az emberekkel folytatott beszélgetéseim alapján. Ebben a témában NEM készült felmérés, mert az eredmény illegitimmé tenné a köztársaságot.”

„Nagyon valószínű, hogy amint a most vitára kerülő törvény kifejti jogi és tárgyi hatásait, mind Románia Királyi Háza, mind a románok sokkal közelebb kerülnek majd annak lehetőségéhez, hogy visszatérjenek a parlamenti alkotmányos monarchia – kétségtelenül előnyösebb – kormányzati formájához”, teszi hozzá Jurju.

A TOP 300 Capital rangsorban szereplő királyi ház finanszírozása

Románia Királyi Háza 2015-ben, 58-60 millió eurós vagyonával a 81. helyen volt a Top 300 Capital rangsorban. A gazdasági kiadvány újságírói rámutatnak arra, hogy „Románia Királyi Háza jelenleg a 2008-ban visszaszolgáltatott Sinaiai Királyi Uradalommal (Peleş-kastély, Pelişor-kastély és Foişor-kastély) és a 2001-ben visszaszolgáltatott Soborsini Királyi Uradalommal rendelkezik. A (bukaresti – a szerk.) Erzsébet-palotát Mihály király volt államfőként állandó hivatalos rezidenciaként kapta meg, de nincs a tulajdonában. Ezen kívül I. Mihály király rendelkezik még csaknem 20.000 hektár erdővel, három ingatlannal és egy telekkel Bukarestben, egy ingatlannal és földterületekkel Poiana Ţapului-on, néhány menedékházzal és erdészházzal az Azuga-Predeal térségben és több tíz kilométernyi erdei úttal, melyeket visszaszolgáltattak neki. Így aztán a törvény elfogadását ellenzők azt mondják, hogy Románia nem képes ennél nagyobb pénzügyi erőfeszítést tenni.

Mekkora összeget kapna a királyi család

Cornel Jurju történész azt mondja, hogy a törvény három állami költségvetést érintő kedvezményt tartalmaz:

1. A királyi család a bukaresti Erzsébet-palotában fog lakni, 99 évre ingyenes használati jogot szerezve az épületre. Ez a jelenlegi helyzet meghosszabbítása, mely eddig csak Mihály király életének időszakára korlátozódott. Ki kell még hangsúlyozni, hogy a kommunista rezsim által államosított Erzsébet-palota egyértelműen Erzsébet román hercegnő, Mihály király nagynénjének tulajdonát képezte, de az uralkodó úgy döntött, hogy ezzel kapcsolatosan nem érvényesíti az örökösi jogait.

2. Románia Királyi Háza a projektjeihez – kizárólag a társadalom érdekében – különféle partnerségeket hozhat létre közintézményekkel. Ez szintén egy de facto létező helyzet jogszabályba foglalását jelentené, mely helyzet viszont, a szabályozási hiányosság miatt, nehezíti a kapcsolattartást az állam intézményeivel.

3. Románia Királyi Háza közvetlen pénzügyi forrásokat is kaphatna az állami költségvetésből. A királyi ház vezetője havi javadalmazást kapna, hasonlót ahhoz, amilyet Románia volt elnökeinek biztosítanak. Ez egy némiképp most is működő szabályozás, de csak Mihály király személyére korlátozódik, a román állam volt vezetőjeként. A Királyi Ház közjónak szentelt projektjeit saját, valamint az állami költségvetésből származó forrásokból fogják finanszírozni. A királyi ház közösségi – nem magánjellegű – feladatok és tervek végrehajtásának elősegítése érdekében egy szintén költségvetési forrásokból fenntartott adminisztratív szolgálatot is létrehoznak. Ennek minimális, legfeljebb 20 fős létszáma lesz.

Mire használják majd a királyi háznak biztosított összegeket?

„Először is a költségvetési források – melyek mértéke nem ismert és nem szerepel a törvénytervezet szövegében sem – kizárólag a királyi ház és a királyi család tagjainak közszerepléseire vonatkoznak majd, mely tevékenységet a román társadalom és Románia érdekében fejtenek ki. Az biztos, hogy nincs szó más célokra biztosított összegekről”, említette Cornel Jurju történész. Azt is állította, hogy egy legfeljebb 20 fős adminisztratív apparátus finanszírozása dinamikusabbá teszi majd a királyi ház tevékenységét: „A királyi ház közszerepléseinek Románia érdekeinek képviselete a céljuk. Azt hiszem, senki sem haragudna, ha ezek a lépések láthatóbbak és erőteljesebbek lennének. A királyi ház saját forrásaiból és támogatásokból származó hozzájárulások továbbra is támogatni fogják azokat a projekteket, melyekben a királyi ház szerepet vállal, csak így már költségvetési forrásokból is ki lehet majd egészíteni.” Jurju azt állítja, hogy egy akkora adminisztratív apparátus, amekkorával most egy község rendelkezik, nem lesz kezelhetetlen teher a román állam számára.

Jelentéstétel a Parlament előtt

„A kezdeményezőnek kettős motivációja van azzal, hogy ezeket a kedvezményeket és forrásokat bocsátja Románia Királyi Háza rendelkezésére. El akarja ismerni azt az alapvetően fontos szerepet, melyet a királyi ház 150 éve betölt, jelentős mértékben járulva hozzá a modern Románia létrehozásához és fejlődéséhez, de ugyanakkor a román hagyományok és identitás megőrzéséhez/érvényesítéséhez is. A királyi intézmény történelmi és jelenlegi fontosságának elismerésével az állam – végre – kész maga is hozzájárulni az előbbi azon lehetőségeinek növeléséhez, hogy a román társadalom általános hasznáért dolgozzon”, szögezi le Jurju.

„Nem tartok attól a jelentéstől, melyet a királyi családnak be kell mutatnia a Parlament előtt, meggyőződésem, hogy nagyon felelős módon fogja elkölteni a pénzt. A királyi család egy kicsit többet akar tenni, mint eddig, nagyon sok meghívást kap külföldről és ezeket az elégtelen létszám miatt nem lehet elfogadni”, tette hozzá Cătălin Mihai, az ANMR elnöke.

Marius Pop, a Besztercei Monarchisták Klubjának elnöke azt állítja, hogy: „Nem hal bele az ország, ha fizetni kell néhány embert. A pénz az egész közösséget szolgálja majd. Azt hiszem, hogy a királyi ház által támogatott projektek előnyösek lesznek Romániára nézve”.

A királyi ház „bundája” a PSD-vel?

„…nyíltan kifejezzük aggodalmunkat a Szociáldemokrata Párt, a romániai Monarchia terrorral és erőszakkal történt eltávolításának végrehajtója, a volt kommunista párt közvetlen utóda lépése miatt, mellyel újabb csapást akar a Koronára mérni azzal, hogy egy republikánus intézménnyel teszi egyenlővé. Annak a pártnak a jelenlegi kísérlete, melynek Ion Iliescu a tiszteletbeli elnöke, a Mihály királlyal szemben 1990 óta alkalmazott lépések folytatása, amikor szovjet ihletésű akciókkal többször is megakadályozták, hogy belépjen az országba”, áll a tervezet elleni petícióban.

A tervezet támogatói azt állítják, hogy az a Cioloş-kormány kezdeményezte.

„Valójában ebben az ügyben 2016-ban született meg az első törvénykezdeményezés és azt a Cioloş-kormány dolgozta ki. Sőt, a törvényhozási szándékot az elején széles körű és kedvező konzultációk előzték meg a királyi ház és a parlamenti pártok (PSD, PNL, RMDSZ), az Elnöki Hivatal és Románia kormánya képviselői között. A Románia Királyi Házára vonatkozó törvény, legalábbis eddig a pillanatig, a román politikai légkörben ritkább módon konszenzusos támogatásban részesül a releváns politikai spektrum és az állam legfontosabb intézményei szintjén”, mutat rá Cornel Jurju.

Cătălin Mihai, az ANMR elnöke azt állítja, hogy a PSD e tervezet támogatásával jó PR-ról ad tanúbizonyságot: „Ez egy teljesen hibás elgondolás, nincs semmi köze a PSD-hez, ennek a törvénytervezetnek teljesen más az eredete és az Elnöki Hivataltól érkezett, ugyanis az elnök tanácsadói között vannak olyanok, akik támogatják a Monarchiát. A PSD olyan párt, mely tudja, hogyan használjon ki minden lehetőséget, ért a PR-hoz, valószínűleg nagyon jó PR-osai vannak. Ez előnyükre szolgál. Jobboldaliként jobban szerettem volna, ha mondjuk, a liberális pártnak lenne ilyen PR-ja.”

Mit tartalmaz a tervezet?

Az alábbiakban ismertetjük a törvénytervezet fő rendelkezéseit:

- Románia Királyi Háza közhasznú, autonóm, apolitikus és nonprofit jellegű, a nemzeti hagyományokat és a modern román állam értékeit őrző, Románia fejlődését elősegítő szervezet.

Románia Királyi Háza folyó működési kiadásainak finanszírozását az állami költségvetésből biztosítják.

- Románia Királyi Háza megállapodások alapján együttműködési kapcsolatokat hoz létre a központi és helyi hatóságokkal, valamint az autonóm közintézményekkel. Az Erzsébet-palota nevű ingatlan az állam közterületén található és 99 évre Románia Királyi Háza ingyenes használatába kerül.

- Románia Királyi Házának vezetője évente, írásban, vagy együttes ülésen jelentést mutat be Románia Királyi Házának előző évi tevékenységéről Románia Parlamentjének, a Parlament két háza elnökeinek kérésére;

- Románia Királyi Házának vezetője havi, a volt államfők javadalmazásának szintjének megfelelő javadalmazásban részesül.

- Románia Királyi Háza közérdekű tevékenységeinek, projektjeinek és programjainak finanszírozása saját forrásokból és az állami költségvetésből történik, a törvénynek megfelelően.

- Románia Királyi Háza adminisztratív szolgálatának maximális létszáma 20 fő, beleértve a Románia Királyi Háza adminisztratív szolgálatának igazgatóját, mely személyzet szerződéses alapon dolgozik és az állami költségvetésből finanszírozott.

Mit mond a királyi ház?

Míg a monarchisták két csoportjának törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjai kibékíthetetlennek tűnnek, Románia Királyi Családja 2016 júniusában kijelentette: „Az ismertetett kezdeményezés célja a jogi személyiség elismerésével az, hogy hosszú távon megszilárdítsa Románia Királyi Házának szerepét a társadalomban. Ez a kezdeményezés a Románia kormányával folytatott állandó párbeszéd eredménye és bírja a Királyi Család, a kormány és a parlamenti pártok egyetértését, melyekkel a Korona Gondnoka konzultált”.