És akkor esetleg az erdélyi magyarok meg a székelyek meg más „tiltott népek” is vérszemet kapnak.
Carles Puigdemont katalán kormányfő a Süddeutsche Zeitung által közölt interjújában új és óriási potenciálisan veszélyes fejleményekkel teli irányba vitte el a katalóniai politikai válságról szóló vitát. Azt mondta, hogy pártja a Franco által a polgárháborúban legyőzött spanyol köztársaság közvetlen örököse és a Madridban most hatalmon lévő párt a francóista gyökerekre emlékeztet.
Nem felejtettük el, hogy abban a korszakban politikai elitünk egy részét meggyilkolták, másik részét pedig száműzetésbe kényszerítették. A Néppárt gyökereit is ismerjük, mely most megakadályozná a reformot: Franco partizánjainak egy csoportjából jött létre” – állítja Puigdemont a Spanyolországban most hatalmon lévő Néppárt előéletére utalva, mely a Népi Szövetség örököse, melyet a francóista rezsim volt magas rangú vezetői hoztak létre Franco halála után.
Annak érdekében, hogy pontosan felmérhessük ennek az üzenetnek a hatását, idézzük fel egy olyan tragikus történelem néhány momentumát, mely nyílt, teljesen soha be nem gyógyuló sebként maradt hátra és melyet most újra felnyitott a katalán függetlenségpártiak vezetője.
Néhány pontosan meghatározható dologra utal. Először is
Ezt a civil lakosság masszív exodusa követte, akikhez néhány ezer harcos is csatlakozott a köztársasági erőkből (ezek közül sokan a Nemzetközi Dandárok tagjai voltak), akik a francia határ felé menekültek. Ez a nagyon gyorsan és teljes fejetlenséggel zajló visszavonulás – La Retirada – azzal járt, hogy a lakosság masszív csoportja (nagyjából félmillió ember) azonnal Franciaországba akart jutni. Az akkor a radikális Daladier által vezetett francia kormány végül a határok megnyitása mellett döntött (1939. január 28-án), de csak a polgári lakosság előtt és csak a nemzetközi közvélemény nyomására nyitotta meg február 5-én a volt harcoló csapatok előtt is. Pontosabban az 1939. január 28–február 13. időszakban 476.000 – polgári és katonai – menekült lépte át a francia határt. Attól kezdve és erre alapozva alakult ki egy valóságos katalán diaszpóra az egész világon szétszóródva, mely ma is nagyon aktív és egységes, nagy hévvel támogatja a függetlenségpárti kormány követeléseit.
Másodsorban a katalán vezető mostani üzenete, mellyel megpróbálja
a „spanyol polgárháború nemzetköziesítésének” emlékét idézi fel. Amikor Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország, míg a köztársaságiakat a kommunista internacionálé csapatai támogatták.
Olaszország szerényen indított, 1936-ban csak tíz bombázót küldött, de Mussolini hamarosan a beavatkozás mértékének növelése mellett döntött, miután Franco csapatai vereséget szenvedtek a Madrid ellen indított ostromban. Olaszország így több mint 700 repülőt és 950 tankot küldött, egy 50.000 főből álló önkéntes hadtestet (CVT) is felállítva. Franco 1936. július 22-én kér segítséget Hitlertől. Canaris admirális októberben egy különleges légiegység (Condor Légió) felállítását javasolta 10.000 katonából és német parancsnokság alatt. A Salazar által vezetett Portugália is besegített egy 20.000 fős egységgel (Viriates). Ezen kívül részt vett a St. Patrick Légió 600 ír katonája, valamint a Spanyol Légióba (le Tercio) integrált Bandera Jeanne d’Arc-ot alkotó 500 francia, belga és svájci is. Romániából a Vasgárda 8 tagja vett részt Franco nacionalista csapatai oldalán.
A köztársaságpártiak oldalán a „Nemzetközi Brigádok” tagjai harcoltak (30-35.000 fő több mint 30 országból, köztük néhány száz román is), a Kommintern foglalkozott a toborzással és a Spanyolországba szállítással. A harcokban elsőként résztvevő XI. Brigád november 7-én érkezett meg Madridba. A Szovjetunió is belekezdett a masszív támogatásba, ami a fekete-tengeri orosz kikötőkből induló hajókon érkezett meg Spanyolországba páncélosok, teherautók, repülőgépek és tüzérségi egységek formájában, ezen kívül pedig jelentős számú repülő alkotta a köztársaságiak légi erejének legfontosabb részét. Megemlítendő, hogy a Romániai Kommunista Pártot az Ana Pauker Dandár képviselte, melynek Petre Borilă volt a politikai komiszárja.
A Katalónia függetlenségéért küzdők vezetőjének mostani nyilatkozataiban van még egy üzenet, amikor
Annak felvetésével, hogy ilyenfajta megmozdulásokra most is sor kerülhet a központ kormány válasza nyomán, mely – mint tudják – bejelentette, hogy „minden rendelkezésére álló eszközt” felhasznál az október 1-i népszavazás megakadályozására, azzal a nyílt fenyegetéssel kezdve, hogy letartóztatnak minden polgármestert, aki megengedi a szavazókörök felállítását…
Ez vajon a feszültségek akár nyílt konfliktushoz is elvezető jövőbeni eszkalálódásának jele? Vajon tényleg valós fenyegetés a polgárháború, vagy legalábbis egy olyan időszak kezdetének lehetősége, amilyen már korábban is véressé tette Baszkföld közelmúltját az ETA időszakában? Erre, sajnos, nincs egyértelmű válasz. Mégpedig azért, mert íme, lehetetlen előrelátni egy olyan lépés minden következményét, mint amilyen
És főleg olyan politikai vezetők mellett, akik – pontosan úgy, mint most Carles Puigdemont – a végső érveket kezdik bevetni, melyek a történelem különféle momentumait megterhelő halálról, szélsőséges intoleranciáról, rombolásokról és üldözésekről szóló emlékek halálos dobozában találhatók.
Végső soron ez azt jelenti, hogy az európai projekt éppen a legértékesebb dimenziójában vallhat kudarcot, vagyis abban a mentalitásváltásban, amit az EU-tagországokban élő népekben akart létrehozni, éppen a második világháború által képviselt kataklizmára adott alapvető reakcióként, mely szörnyűségnek a spanyolországi polgárháború is integráns része. Egy ilyenfajta diskurzus megjelenése, legalábbis az én szemszögemből nézve, nemcsak önmagában rendkívül súlyos a Katalónia régió és Spanyolország közötti jövőbeni kapcsolatokra gyakorolt közvetlen hatása miatt, de amiatt a „hógolyó-hatás” miatt is, amit Európában okozhat. Ha ilyen érvekhez nyúlhatnak egy autonómiáról szóló politikai csatározásban, akkor – a halálos doboz megnyitásával –
Talán ezen kellene nagyon komolyan elgondolkodniuk azoknak, akik – kisszerű politikai számításokból – nálunk is még mindig megpróbálják minimalizálni egy ilyenfajta jelenség valódi veszélyét, melyet szenvedéllyel táplálnak azok, akik azt szeretnék, ha Európa átmenne egy önmagába roskadási folyamaton, melyből aztán új állami formációk kelhetnének ki, a „tiltott népeké”, amilyen most Katalónia.
Végül engedjék meg, hogy Noam Chomskyt idézzem: „Nem kellene lebecsülnünk egyes jól irányított propagandarendszerek képességét arra, hogy irracionális, gyilkos és öngyilkos viselkedésre bírják rá az embereket.” Így van. Az a gond, hogy mintha ez senkit sem érdekelne.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.